ALKALMAZKODNUNK KELL A KÖRÜLMÉNYEKHEZ - Interjú Rózsai Rezsővel

– Most mi is videóhívás segítségével beszélgetünk. Mennyire szokták meg az új helyzetet a könyvvizsgálók, azaz hogyan tudnak működni ebben az idő­szakban?

Soha nem látott sebességgel változott meg a környezetünk az elmúlt két hó­napban, amihez alkalmazkodva nagyon gyorsan kellett súlyos döntéseket meg­hoznunk, sokszor úgy, hogy nem állt mindig rendelkezésre minden szüksé­ges információ.

Nem volt kérdés számunkra, hogy el­sődleges célunk munkatársaink és ügy­feleink fizikai és egészségügyi bizton­ságának megteremtése a lehető leggyor­sabban. Közben az üzletfolytonosságot is meg kellett őriznünk. Ezt valamivel több mint másfél hét előkészítés után, gyakorlatilag egy nap alatt valósítottuk meg március 13-án, komolyabb fenn­akadás nélkül.

A technikai feltételek alapvetően adot-tak voltak, hisz a munkánkat koráb­ban is többnyire irodán kívül, alapve­tően az ügyfeleknél végeztük, és a home office is bevált gyakorlat volt korábban. A könyvvizsgálatokat pedig már évek óta digitálisan, papírmentesen végez­zük, beleértve a dokumentációt is. A legfontosabb változás a csapatok sze­mélyes jelenlétet nélkülöző együttmű­ködési hatékonyságának fenntartása volt. Szerencsére a mai informatikai és technológiai megoldások (például a videóchat, képernyő- és fájlmegosz­tás) már olyan segítséget nyújtanak eh­hez, ami mindezt zökkenőmentesen le­hetővé teszi.

– Mi a helyzet az ügyfelekkel? Ná­luk is könnyen ment a digitális átállás?

Itt már változatosabb a kép, attól füg­gően, hogy milyen típusú iparágról van szó. Az, hogy egy könyvvizsgáló há­zon kívül dolgozik, a laptophasználat, a távoli elérés vagy digitális kollabo­ráció mindennapos gyakorlat. Ez egy fix gyáregységben – akár gazdasági területen – dolgozó munkatárs szá­mára sem minden esetben biztosított. Nekünk is alkalmazkodnunk kellett a körülményekhez. Csak hogy egy pél­dát mondjak: a jelen helyzetben nincs arra lehetőség, hogy naponta öt alka­lommal kérjünk be váratlanul egy-egy dokumentumot az ügyféltől, ha­nem megtervezve, koncentráltan, iga­zodva ahhoz, ahogy bemegy az iro­dába/gyárba az ügyvezető, a főköny­velő vagy az ezzel megbízott mun­katárs.

– Milyen változást, változtatást tarta­nak meg a jövőben is (azaz vannak-e és mik a pozitívumok ebben a helyzetben)?

Egészen biztos vagyok abban, hogy a jelenlegi helyzet katalizálni fog szá­mos szervezetfejlesztési és folyamat­szervezési törekvést, nemcsak a könyv­vizsgálat területén, de a gazdaság egé­szében. A digitalizáció, automatizáció vagy a papírmentesség a gazdasági fo­lyamatok minden területén még nagyobb hangsúlyt kap majd. Ahogy a távoli és/ vagy rugalmas munkavégzés most már azok számára is bizonyított, akik ko­rábban fenntartásokkal kezelték ezt a lehetőséget.

Mi is folyamatosan kérdezzük a kol­légákat, szeretnénk látni, hogy ezeknek a folyamatoknak mi az emberi oldala, miképp tudjuk támogatni őket, milyen kérdéseik vannak.

– A jelen helyzetben hogyan oldják meg a könyvvizsgálatot?

Azt kellett minden egyes könyvvizs­gálat során átgondoltan egyeztetnünk az ügyfeleinkkel, hogy számukra milyen esetleges nehézséget okoz például a tá­voli munkavégzés, és vannak-e olyan in­formációk, dokumentumok, evidenciák, amelyek nem állnak rendelkezésre di­gitálisan. Ha voltak is ilyenek, arra is minden esetben született megoldás. Azt gondolom, hogy a magyar gazdasági, üzleti szféra egésze büszke lehet arra, amilyen eredményesen sikerült napok alatt átállni egy – a dolgozók egészsé­gét és a járvány terjedésének lelassítá­sát maximálisan támogató – home office alapú munkavégzésre. Itt azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy ebből a szem­pontból a gazdasági szektor egy privi­legizált szegmense a nemzetgazdaság egészének, hisz a pénzügyi és számvi­teli területen dolgozóknak jórészt lehe­tősége volt a home office-ból történő munkavégzésre.

A távoli munkavégzésnél nagyobb kihívást jelent a járványhelyzet és az abból indult gazdasági válság hatása­inak felmérése ügyfeleink tevékenysé­gére, és ennek megfelelő figyelembevé­tele/bemutatása az éves beszámoló el­készítése és annak könyvvizsgálata so­rán. Különösen nehéz kérdés ez az el­térő üzleti évvel (például március 31.) dolgozó társaságok esetében, ahol már nem „csak” egy fordulónap utáni ese­ményről beszélünk. Tapasztalatunk sze­rint, kiemelten fontos, hogy időben, mi­nél korábban, vezetői szinten elindulja­nak ezek az ügyfél és könyvvizsgáló kö­zötti megbeszélések, mert csak így biztosítható a könyvvizsgálatok egyeztetett, határidőre történő lezárása.

– Az ügyfeleiket hogyan érinti a válság?

Van olyan ügyfelünk, akit rendkívülsúlyosan érint a koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedéscso­mag. Például a törvényileg korláto­zott tevékenységek esetében – mint az egészségügyi szolgáltatók egy része, vagy a turizmus, vendéglátás terüle­tein – egyik napról a másikra teljesen megszűntek a bevételek, akár hosszabb időszakra. Ilyenre korábban még nem volt példa. Az, hogy mennyire súlyosan érinti őket, nagyban függ attól, hogy milyen volt a likviditásuk a korlátozó intézkedések bevezetésekor. Akiknek hitele volt, azoknak persze a morató­rium nagy segítség.

A mostani válság sokkal mélyebben károsíthat egyes vállalkozásokat, hi­szen jó néhány bevétel nélküli hónap után lehet majd lassú felfutásra szá­mítani, ami az eredményességen túl a likviditásukat is jelentősen nyomás alá helyezi. Ezért is látjuk úgy, hogy a kö­vetkező éves zárás mind a társaságok, mind a könyvvizsgálók számára külö­nösen bonyolult feladat lesz.

– A beszámolók beadási határidejé­nek módosulása hogyan befolyásolja a munkájukat? Milyen arányban ad­ják be mégis időben a cégek?

Mind a külföldi példák, mind pe­dig a szakmai szempontok alapján na­gyon várta a szakma ezt a lehetőséget, ami több esetben is fontos segítség le­het a vállalkozóknak, de adott esetben a könyvvizsgálóknak is.

Az egyik olyan helyzet, amikor ez nagy segítség, természetesen az, ami­kor a társaság folyamatainak digitalizációs szintje nem teszi lehetővé – vagy csak korlátozottan – a távoli munka­végzést. Ebben az esetben a dolgozók egészségének megőrzését és a járvány terjedésének lassítását is lehetővé te­szi a határidő módosítása. Azt segíti, hogy a távolról való munkavégzés mi­att lelassult folyamatok során az alap­tevékenység támogatására tudjon fóku­szálni a gazdasági részleg. Sok esetben – a részben külföldi ügyvezetők általi – az aláírások és eredeti dokumentu­mok hozzáférése akadályozta csak az éves zárás befejezését, most itt is fel­lélegezhettek az érintettek.

Emellett egy fontos szakmai segítséget is jelent a határidő módosulása mind a társaságok vezetése, mind a könyvvizs­gáló számára. A május 31. és szeptem­ber 30. közötti időszak fejleményei se­gíthetnek a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nehezen megbe­csülhető kérdések, például a vállalko­zás folytatása elvének teljesülésével kap­csolatosak megválaszolásában. Tekintet­tel a járvány okozta válság példanélkü­liségére, sebességére és bizonyos terü­letekre gyakorolt drámai mértékű ha­tására, a visszarendeződés, a gazda­ságélénkülés sebességével és mérté-kével kapcsolatos bizonytalanságokra, az említett további négy hónap jelentősen csökkentheti a jelenleg fennálló hely­zet kiszámíthatatlanságának mértékét.

Döntően azonban azt látjuk, hogy a vállalkozások törekednek az eredeti határidőket tartani.

– Mit gondol, hogyan változik a jö­vőben a könyvvizsgálók munkája?

Egészen biztosan folytatódik az el­múlt években is rendkívüli mértékben felgyorsult digitalizáció. Képzeljük csak el egy pillanatra, hogy miként tudnánk most megfelelni a szakmánkkal kap­csolatos elvárásoknak, ha a technikai eszköztárunk, a digitalizáltságunk akár csak a tíz évvel ezelőtti szinten lenne. Nem is beszélve arról, ha húsz évet lépnénk vissza. Olyan mértékben vál­tozik körülöttünk a környezet, gyorsul fel minden és nőnek meg a felhasználói igények, hogy a könyvvizsgálati folya­matok folyamatos és célzott fejlesztése, digitalizációja nélkül lehetetlen lenne ezeknek megfelelni. Ezt fokozzák még a szabályrendszer, a számviteli és egyéb szakmai szabályozási standardok válto­zásai, amelyek követelményei ma már csak egy high-tech, digitalizált eszköz­rendszerrel teljesíthetők. Ráadásul az elvárások és standardok egyre inkább eltávolodnak a pusztán historikus infor­mációk világától, és mindinkább előre­tekintenek, várható hatásokat és kime­neteket modelleznek. A könyvvizsgálói szakma legfontosabb feladata az lesz, hogy úgy tudjon fejlődni, hogy a tevé­kenysége éppúgy releváns maradjon a változó elvárásrendszerben is. Ennek egyik kulcsa kétségkívül a digitalizáció.

– Ahogy ön is említette, a könyv­vizsgálati standardok folyamatosan frissülnek. Mit jelent ezekhez alkal­mazkodni, és ez a mostani – átmeneti – helyzet a vírus terjedésének megfé­kezésére vonatkozóan mennyire írta át ezeket?

A könyvvizsgálati szakma szabályo­zása átfogó átalakítás előtt áll, amire már most el kell kezdeni a felkészülést. Az IAASB idén júniusra tervezte, hogy kiadja a könyvvizsgálati tevékenység új, átfogó kontrollszabályozási keret­rendszerét, az SoQM1-et. A terv az, hogy ezt követően 18 hónap áll majd rendelkezésre a könyvvizsgáló társasá­gok részére, hogy biztosítsák a megfe­lelést 2021 végéig. A jelenleg hatály­ban lévő standard helyébe lép majd, és alapvetően a kockázatok felmérésén és az azok kezelésére kialakított preven­tív kontrollokon alapul az eddig jellem­zően detektív kontrollok helyett. So­kan valószínűleg hozzánk hasonlóan megkezdték a felkészülést az Exposure Draft alapján, hogy a következetes be­vezetés a teljes hálózaton belül minden­képpen megtörténjen a hatálybalépésig. Bár a Covid–19 által indukált helyzetre reagálva várhatóan kitolódhatnak a be­vezetésre előírt határidők, az SoQM1 összetett szabályozási környezete mi­att érdemes mindenkinek minél hama­rabb elkezdeni a felkészülést.

– A jövőben hogyan alakulhat át a beszámolókészítés? Milyen szerepe lesz a könyvvizsgálatnak, ha minden gazdasági eseményt átlátható módon kell (és lehet) becsatornázni az adó­hivatalhoz?

Érzékeny kérdés ez, és a kimeneti bi­zonytalanság is meglehetősen magas, de gondoljunk csak bele, hogy már most is mennyire átalakult a számviteli szakma egésze az átfogó ERP-rendszerek és a digitalizáció világában. Ebben az automatizált világban egy számvitelileg standardizált tevékenységet végző tár­saság esetében már most is automati­kusan történik a könyvviteli folyama­tok jelentős része. Elég csak az autó­gyárra gondolni, ahol az elkészült gép­kocsi azonnal az anyavállalat tulajdo­nába kerül, és a végső készre jelentést egy vonalkódlehúzással igazoló, gyár­tásban dolgozó munkatárs a készletana­litikus könyvelési lépések mellett egy­ben a számlázást, árbevétel- és vevő­könyvelést is elindította és elvégezte – a vonalkód leolvasásával.

Ezzel párhuzamosan viszont fenn­állnak az előzőekben említett folyama­tok is, amelyek egyre összetettebbek és egyre nehezebb feladatok elé állítják a szakmát. E kettő között kell minden­kinek sikeresen navigálnia a jövőben.

– Tavaly került a KPMG élére. Mi­lyen időszak van ön mögött, hogyan éli meg ezt a szerepet, és mik a konk­rét céljai?

Churchill óta tudjuk, hogy mi mást is kívánhatna magának egy vezető az első évében, mint egy méretes válságot. Ab­ban azért megegyezhetünk, hogy job­ban örültem volna, ha nem borult volna fel fenekestől a körülöttünk levő kör­nyezet mindjárt az első fél évemben.

De komolyra fordítva a szót, min­den nehézségért kárpótol az a büszke­ség, amelyet a munkatársaim miatt ér­zek, akik az elmúlt két hónapban bizo­nyították, hogy azon értékek mentén, amelyek mellett a KPMG működik, egy olyan erős és változásokra gyorsan reagáló egységet képeznek, ami lehetővé tette, hogy a mostani extrém körülmé­nyek között is a megszokott magas szín­vonalon tudunk értékteremtő munkát és támogatást nyújtani az ügyfeleink­nek. Az egyetlen – inkább üdítő – kü­lönbséget csak a dress code és a beszél­getésekbe néha-néha mindkét oldalon beszaladó gyermekek jelentik.