Írásunkban bemutatjuk a T/6351. számú, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés által 2019. július 12-én elfogadott törvényjavaslat személyijövedelemadó-, ekho- és szociális hozzájárulási adó-, valamint járulékszabályokat érintő módosításainak főbb pontjait, valamint a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló 2019. évi XLVIII. törvény rendelkezései.

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy az adótörvény-módosítások keretében az Országgyűlés milyen fontosabb módosításokról döntött 2019. július 12-én a forgalmi adózás terén. A módosítások jelentős része Magyarország jogharmonizációs kötelezettségéből ered.

A társaságiadó-alanyokat a nemrégiben elfogadott adózási jogszabály-módosítások közül számos érinti. Változnak például az adókedvezményekre vonatkozó szabályok, kiegészítésre kerülnek a csoportos társaságiadó-alanyokkal kapcsolatos rendelkezések, és megszűnik az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség is. Jelen cikkben e változások közül a leglényegesebbeket tekintem át.

A tőke szabad áramlását sértő adóintézkedés jogsértő jellege nem szüntethető meg az uniós jog más területével ellentétes módon. Cikkünkben egy konkrét, Hollandiát érintő ügy kapcsán fejtjük ki az európai uniós döntéshozatal eredményét.

A kapcsolt vállalkozások fogalma annak törvényi bevezetése óta ugyan bővült, lényegét tekintve nem változott. Ennek ellenére vannak nyitott kérdések, amelyekre a jogszabály nem ad választ. A nemzetközi iránymutatások sem kínálnak támpontot, például az OECD sem definiálja a kapcsolt vállalkozások fogalmát, ugyanakkor ilyen iránymutatás alkalmazhatósága a magyar társaságiadójog szempontjából amúgy is kérdéses lenne, hiszen a társasági adó nem harmonizált adónem. Az alábbi cikkben olyan gyakran előforduló helyzeteket is bemutat a szerző, ahol véleménye szerint megvalósul a kapcsoltság, bár a definícióból ez nem vezethető le egyértelműen.

Az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette a Bizottság határozatait, amelyekben tiltott támogatásnak minősítette a lengyel és a magyar, sávosan progresszív ágazati különadókat.