Ismeretes, hogy többek között az eszközhasználat és azok folyamatos finomítása, fejlesztése emelt ki minket a kevésbé kreatív „társaink” közül. Mi más végső soron az AI, ha nem eszköz? Az emberi intuíció az egyik legértékesebb eszköz a munkában, ám az új technológia olyan további előnyökkel kecsegtet, amelyekkel sokkal hatékonyabbá válhat a munka, ma már akár a könyvvizsgálatban is.

A szakmai és hatékonysági elvárásoknak való megfelelésben a mesterséges intelligencia hatékony segítője lehet az adóhatóságoknak is, de csak akkor, ha tudatosan, megfelelő belső képességek kifejlesztésével párhuzamosan kerül alkalmazásra. Ezt erősítik meg a nemzetközi tapasztalatok is.

2024. augusztus 1. napjával hatályba lépett az EU mesterséges intelligencia rendelete, mely valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, így további, hazai jogalkotási lépések nem szükségesek. A több száz oldalas és komplex szabályozást tartalmazó rendelet a GDPR szabályozásához hasonlóan fokozatosan válik alkalmazhatóvá. Tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia használata minden szakmacsoport, így a könyvvizsgálók számára is elkerülhetetlen, érdemes ismerni a szabályozás alapelemeit.

A 2008-ban kezdődött pénzügyi és gazdasági válság hatásainak kezelése minden uniós tagállam költségvetését megterhelte. Ezért a 2010-es évektől egyre több állam vezetett be egyes ágazatokra vonatkozó különadót, hogy bevételeit növelje, illetve, hogy egyes, környezetterhelő tevékenységeket megadóztasson.

Az szja rendszerét, a jövedelmek és az adókötelezettség levezetését 2023-ban sem érintették alapvető változások, a legfontosabb jogszabályi módosítás a 30 év alatti anyák adóalap-kedvezményének megjelenése volt. Cikkemben a bevallások összegzett, kiemelt adatainak alakulását mutatom be.

2025. január 1-jével az alanyi mentesség rendszere jelentősen megváltozik. E változás központi eleme, hogy az Európai Unióban székhellyel rendelkező áfaalanyok már nem csak a letelepedésük szerinti tagállamban választhatnak alanyi adómentességet, hanem más tagállamokban is, ahol gazdasági tevékenységet folytatnak. A jelen cikk – terjedelmi okokból – a belföldön gazdasági tevékenységet végző áfaalanyok szempontjából mutatja be a változások lényegi elemeit figyelemfelhívó jelleggel.