Az Ukrajnát támogató humanitárius segítségnyújtás keretében különös hangsúlyt kapnak a különböző civil szervezetek, egyházak, valamint az Ukrajnából érkezők felé közvetlenül irányuló természetbeni és pénzbeli támogatások, melyek jelentős részét vállalkozások nyújtják.

A közelmúltban több vállalkozás, szervezet és magánszemély igyekezett erejéhez mérten segítséget nyújtani az Ukrajnából érkezők számára mind tevőleges segítségnyújtással, mind adományozással. A következő cikk az e tevékenységek kapcsán felmerülő illetékjogi, illetve helyi adózási kérdéseket veszi sorra.

A február végén kitört orosz–ukrán háború okán sajnálatos módon aktuálissá vált a menekültek megsegítését célzó tevékenységek adózási szempontú vizsgálata, azok helyes adójogi megítélése. Reméljük, hogy az alábbi, az áfa adónemre fókuszáló cikkben kifejtettek – ha közvetve is – valamilyen módon szintén hozzá tudnak járulni a menekültek helyzetének javításához.

Írásunkban röviden bemutatjuk az ukrán menekültekkel kapcsolatban hatályba lépett új, adózást is érintő szabályokat, illetve sorra vesszük a legjellemzőbb juttatásokat és az azokkal kapcsolatos személyi jövedelemadózási tudnivalókat.

Cikkünk a 2129. számú társaságiadó-bevallás kitöltésének főbb lépéseit hivatott bemutatni, kitérve a nyomtatványon a tavalyi évhez képest megvalósult jelentősebb változásokra is. A kitöltés bemutatása során a főbb lapokra koncentrálunk, és elsősorban a magyar számviteli szabályokat alkalmazó, nem csoportos társaságiadó-alanynak minősülő adózókra vonatkozó általános információkat ismertetjük.

„A legnagyobb potenciál a fogyasztáscsökkentésben van, ebben a lakosságnak, a kormányzatnak és a vállalatoknak is egyaránt partnernek kell lenniük” – mondta ifj. Chikán Attilával, az ALTEO vezérigazgatója.