Az Európai Unió klímapolitikája egyre inkább az adópolitikát is a fenntarthatóság szolgálatába állítja – de miként? Mivel az adóztatás klímavédelmi szempontból hatékony eszközei gyakran nem illeszkednek a hagyományos adók (például jövedelemadók, fogyasztási adók) körébe, ezt a kérdést nem magától értetődő átlátni. A cikk célja, hogy összefoglalja az EU legfontosabb adózást érintő klímapolitikai eszközeit, aktualitásait, és hogy rávilágítson, hogyan válik az adópolitika kulcsfontosságú szereplővé a zöld átállás folyamatában.

Napjaink turbulens gazdasági, társadalmi és technológia változásai, a globalizáció – de az annak során kialakult ellátási láncokban zajló változások is –, a mesterséges intelligencia térnyerése, a fejlett európai országok társadalmi szerkezetére jellemző öregedés, a munkaerőpiac több tényező hatására történő átalakulása új kérdéseket vetnek fel a társadalom minden szintjén. Nincs ez másként az adózás területén sem.

A digitális transzformáció új szintre emeli az adózást: az adóhatóságok már nem csupán adatokat gyűjtenek, hanem automatizált, valós idejű, ökoszisztéma-alapú adózási folyamatokat építenek. Hogyan zajlik a világban és Magyarországon az átállás a zökkenőmentes, „észrevétlen” adózásra?

A nyári szezonban a vállalkozások továbbra is számíthatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) helyszíni ellenőrzéseire a turisztikailag frekventált helyeken. A cikk ismerteti az ellenőrzések főbb irányait, és segít a jogszabályoknak való megfelelésben.

Az Európai Unió a belső piac hatékony működése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében részben harmonizálta az energiatermékek tagállamok általi adóztatását (2003/96/EK irányelv, továbbiakban irányelv). A részleges harmonizálás minimálisan kivetendő adómértéket és bizonyos esetekben a tagállamok döntésén alapuló esetleges eltéréseket, adókedvezményeket jelent.

A hozzáadottérték-adó közösségi szinten harmonizált adónem, így annak alapjait a 2006/112/EK tanácsi irányelv szabályozza. A héa-rendszer várható módosításait is ezért az Európai Bizottság kezdeményezi a tagállamokkal és az érdekeltekkel történt konzultációt követően. Ezek alapján a jövőbeli tervezett módosítások kiterjednének a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások, valamint a turizmussal és utazással kapcsolatos ügyletek áfa kezelésére, továbbá a ViDA-n túl elérhető egyszerűsítésekre.