A nemzetközi sztenderdekkel összhangban a pénzmosás elleni hazai szabályozás a kockázatalapú megközelítésre tér át, felismerve, hogy a szolgáltatók, illetve a felügyeleti hatóságok első kézből származó tapasztalatokkal és ismeretekkel bírnak ügyfeleikről és ügyleteikről, ágazatuk gyakorlatairól.

Június 26-án hatályba lépett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló 2017. évi LIII. törvény, amely az Európai Unió negyedik (2015/849/EU) irányelvét ülteti át a magyar jogba, jelentős változásokat hozva az érintett piaci szereplők és hatóságok mindennapi gyakorlatába.

A kormány a szabályozást olyan irányba javasolja módosítani, hogy vonzóbb környezetet, kedvezőbb működési feltételeket teremtsen a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok számára.

Régóta készül a biztosítási szakma a Szolvencia II. szabályainak alkalmazására. A biztosítási törvény módosítása értelmében januártól kell új elvek alapján számolni a szavatolótőkét és a biztosítástech­nikai tartalékokat a társaságoknak.

A cikk bemutatja az uniós jogi hátteret, a Szolvencia II rendszert. Az új biztosítási törvény egyes kiemelt témakörei, jellemzői között a szerző kitér a tevékenység nagyságrendje szerinti megkülönböztetésre, a biztosítási ágazatok változásaira, a fogyasztóvédelem erősítésére, a veszélyközösség védelmére, a biztosítási csalások kiszűrésére. Szóba kerül a reorganizáció és a felszámolás, a biztosításközvetítés, a szaktanácsadás, valamint a felügyelet szerepének megváltozása is.

A szerző könyvvizsgálói szempontok alapján vizsgálja az új polgári törvénykönyvet. Az első részben a jogi személyekre vonatkozó szabályozási struktúrát foglalta össze. A folytatásban részletesen kifejti az állandó könyvvizsgáló jogait, kötelezettségeit, és ismerteti a könyvvizsgálati megbízási jogviszonnyal − mint kötelmi jogviszonnyal − kapcsolatos változásokat.