Tíz évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én ment csődbe a világ egyik vezető brókercége. Az USA negyedik legnagyobb befektetési bankját, a Lehman Brothers Holding Inc.-t érintő botrány megrázta az egész világot. Az évforduló alkalmából a szerző tanulmányában összehasonlítja a legutóbbi pénzügyi válság és a világgazdasági válság elmélettörténeti okait, sajátosságait, eltéréseit, vázolja a következményeit (bizalmatlanság, kockázatkerülés) és a könyvvizsgálatra gyakorolt hatásait is.

Tanulmányában a szerző a társasági adó helyett választható adónemeket, az evát, a katát és a kivát mutatja be a hazai kkv-k adózási gyakorlatában. Mintapéldáiban három különböző életszakaszában értékelte, hogy mely adónem az optimális választás a tulajdonosi jövedelem maximalizálása szempontjából. A tanulmány teljes terjedelmében a szakma.hu weboldalon olvasható el.

A nemzetgazdaságokra jelentős hatást gyakorló üzleti vállalkozások működésüket általában nem egyetlen jogi egység keretein belül valósítják meg, hanem tevékenységüket külön jogi egységekbe szervezik. Az így létrejött bonyolult vállalati struktúrák, csoportok beszámolóinak valódisága és megbízhatósága iránti igény nagyon magas.

A könyvvizsgálati jelentés felhasználóit, az érdekelteket a független könyvvizsgálói jelentésben foglaltak használati értéke érdekli. Az bír számukra relevanciával, hogy mennyire támaszkodhatnak üzleti döntéseik meghozatalakor a könyvvizsgálói vélemény által alátámasztott beszámoló adataira.

A Corvinus FinLab az európai egyetemek pénzügyi laboratóriumai közül is az élvonalhoz tartozik. A 2012-ben megnyílt műhely 12 Bloomberg-terminállal és 3 Reuters-hozzáféréssel segíti a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási és kutatási munkáját.

Tanulmányom központi témája a gazdaságpolitika és az adózás kapcsolata, annak vizsgálata és elemzése, hogy az állam miként befolyásolja az adópolitikáján keresztül a gazdaságpolitikát. Megvizsgáltam, miként változtak meg az utóbbi évek folyamán a hagyományos adónemeink, mely adónemeket helyeztek hatályon kívül és milyen új adónemeket vezettek be.

A kockázat, a bizonytalanság és a profit közötti gazdasági összefüggések tudományos vizsgálatának végén az áll, hogy a bizonytalan jövő miatti kalkulációs tévedés következménye a nyereség vagy a veszteség. A gyakorlatban a vállalkozások csődig tartó útja eszközhatékonysági, finanszírozási és likviditási problémákra vezethető vissza, ezért minden piaci szereplő számára fontos a partnereivel kapcsolatosan nyilvánosságra hozott információ.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy a számvitel tudománynak tekinthető-e, vagy pusztán gyakorlati eljárások összessége. Míg a hazai számviteli kutatások jellemzően kvantitatívak, a nemzetközi színtéren számos kvalitatív publikáció is olvasható. Az utóbbi évtizedek hozták magukkal, hogy a számvitel területén egyre terjednek az automatizált megoldások.

Az adócsalás komoly gondot okoz a kormányzatok számára. A feketegazdaság csökkentésére szolgáló intézkedések tárháza elég széles, egy jól strukturált rendszer létrehozása hatalmas befolyással bír a gazdasági szereplők viselkedésére és a piaci folyamatokra is.

A multinacionális vállalatok előszeretettel használják ki az egyes országok adózási rendszerei közötti különbözőségeket, az eltérő társasági adókulcsokat – olyan hatékonyan, hogy effektív adókulcsuk gyakran a nullához közelít. Az agresszív adótervezését a társadalom és a politika egyre kevésbé tűri.

Ahhoz, hogy az IFRS-eket egyedi beszámolási célokra is lehessen alkalmazni itthon, az egyes adótörvények esetében is változtatásokra volt szükség az eltérő fogalomhasználat, megjelenítés és értékelés miatt.

Napjainkban egyre fontosabb kérdéssé válik a környezetvédelem és a fenntarthatóság. Az ember tevékenysége során nagymértékben károsítja a bolygót, és ennek mérséklésére ma már egyre nagyobb figyelmet szentelnek. Ennek ellenére a számviteli beszámolókban, pénzügyi kimutatásokban alig találhatók környezeti információk.

A tanulmány a pénzügyi instrumentumok számviteli kezelésének aktuális kihívásait tekinti át az IFRS-ek rendszerében.

A közelmúlt vállalati botrányai beárnyékolják a könyvvizsgálói szakma jó hírnevét, és negatív fényben tüntetik fel a könyvvizsgálókat a köztudatban. Ennek megváltoztatásában kiemelt szerepe lehet a könyvvizsgálat minőség-ellenőrzésének - derül ki a cikkből, amely az OTDK számvitel szekciójában 2. helyezett tanulmány alapján készült.

A gazdasági bűncselekmények többségét idehaza vállalaton belüli személy követi el, jellemzően 31-40 éves, diplomás férfi, aki 3-5 éve középvezetőként dolgozik a cégnél. A csalás feltárása és megelőzése elsősorban a vezetés és az irányítással megbízott személyek felelőssége – állapítja meg a szerző.

Tanulmányában a szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy a Brexit következtében más európai országokba áttelepülő könyvvizsgálói kapacitás drasztikus csökkenése veszélybe sodorhatja-e az Egyesült Királyság területén működő cégek pénzügyi kimutatásainak hitelesítését, a könyvvizsgálat határidőn belüli elvégzését.