Magyarországon a mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak jelentős része csak támogatás révén tud megvalósulni. A közös agrárpolitika (1) két pillér mentén működik azzal a céllal, hogy uniós szinten javítsa az élelmezést és biztosítson megfelelő megélhetést a gazdáknak. A támogatásokat az indokolja, hogy az éghajlati tényezők kiszámíthatatlansága és a szezonalitás nehézségei miatt a mezőgazdaságban a kockázatok nem határozhatók meg előre.

Tanulmányában a szerző a royalty (1) díj mértékének a meghatározásával foglalkozik, ami lehet egy fix összeg, vagy történhet a royalty által generált hozamok diszkontált értékének meghatározásával, illetve a jövőbeli árbevételből való részesedéshez kötött díj megállapításával. Mindenképpen ajánlott a legegyszerűbb, a legkönnyebben ellenőrizhető eljárások közül választani, és az elszámolást könyvvizsgálóval hitelesíteni.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (a továbbiakban: EI) az ötszáz főnél többet foglalkoztató közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek részére előírja, hogy a beszámolójuk részeként tegyenek közzé nem pénzügyi jelentést, amely a környezeti, társadalmi és etikai politikáikra, eredményeikre és kockázataikra vonatkozik.

A reziduális jövedelem a vállalatok vagy beruházási projektek hozamsoraként kalkulálható számviteli alapokon nyugvó indikátor. Tanulmányában a szerző ismerteti a Preinreich–Lücketeóriát, és felhívja a figyelmet a számviteli információknak az értékelésben betöltött szerepének újragondolására.

A Covid–19 pandémiára tekintettel az idén a Tudományos Diákköri Konferenciákat is online rendszerben szervezték meg az egyetemek. A Budapesti Corvinus Egyetem Számvitel szekciójában összesen tizenegy versenyző indult. A díjazott dolgozatok közül most az egyik ezüstérmes hallgató tanulmányába nyújtunk egy kis betekintést.

A közszolgáltatásokat végző közüzemi gazdasági társaságok működésében a 2010-től elinduló állampénzügyi reform s ennek keretében a hatósági árszabályozás új gazdasági környezetet teremett. Kiemelten elvárt a folyamatos működés, így mindenkor érvényesülnie kell a vállalkozás folytatása számviteli alapelvnek, amelyet tanulmányunk 2011 és 2018 között vizsgált a budapesti közszolgáltatóknál.

Tanulmányában a szerző arra keresi a választ, hogy ugyanazon nemzetközi érdekérvényesítő civilszervezet magyar és chilei tagozatai milyen tartalommal és hasznossággal adtak számot társadalmi célú tevékenységük eredményéről a támogatók felé. Erre vonatkozóan nincs egységes nemzetközi szabályozás, így az autonóm nemzeti egységek joghatóságonként eltérő módon készítik el beszámolójukat. A szervezeten belüli számviteli heterogenitás egyrészt gyengíti a központi egység felügyeleti folyamatának hatékonyságát, másrészt negatívan hathat a támogatók bizalmára.

Mintavételezéssel nagymértékben lehet javítani a könyvvizsgálati munka hatékonyságát, de ha a mintavételezést nem megfelelő módszerrel végezzük el, akkor növekszik a könyvvizsgálati kockázatunk.

A Taxivity közjavak játék alkotói (1) a játékosok adófizetési hajlandóságát mérik, alacsonyabb vagy magasabb adókulcsok mellett dönthetnek arról, hogy lojálisan befizetik-e adójukat, vagy vállalják az adóelkerülés és vele az esetleges ellenőrzés során a szankciók kockázatát.

Tanulmányom középpontjában a különböző nonprofit szervezettípusok sajátos adózási kérdéseinek a bemutatása és azok egymással való összehasonlítása áll. Mivel a nonprofit szervezetek adózásában kulcsfontosságú szerepet töltenek be azok a különböző mentességek és kedvezmények, melyeket a jogalkotó ezen szervezetek számára biztosít az egyes közterhek kapcsán, ezért dolgozatomban ezekre, a nonprofit szervezetek által érvényesíthető mentességekre és kedvezményekre helyezem a hangsúlyt.

A társaságok könyvvizsgálatának legfontosabb feladata a beszámoló minősítése, a megbízható és valós kép bemutatásáról szóló könyvvizsgálói vélemény kialakítása. E könyvvizsgálati munka részét képezi annak megállapítása, hogy a beszámoló nem tartalmaz lényeges hibát, amely szándékosan elkövetett csalásból származik, vagy tévedésen alapul.

Az önkormányzati szektorban jelenleg még jelentős különbségek vannak a jogszabályban előírt belső kontrollrendszer keretein belül működő belső ellenőrzések hatékonyságának vonatkozásában. Ezt a tényt az Állami Számvevőszék jelentései is alátámasztják. Tanulmányomban egy jól működő kockázatfeltárási, -elemzési és -kezelési módszert mutatok be, amely segítséget adhat nemcsak más államháztartási, hanem akár a versenyszféra szervezeteinek is céljaik elérésében, a legkritikusabb területek, folyamatok feltárásában, és növelheti a belső ellenőrzés hatékonyságát.

A közelmúlt csalással összefüggő botrányai lassan feledésbe merülnek, de a probléma nem vesztett aktualitásából. A technológiai fejlődés, a nemzetközi szintűvé nőtt bűnözés, az egyre tökéletesebb visszaélési módszerek kifejlesztése mind-mind megnehezíti a vállalatok, a hatóságok és a könyvvizsgálók számára a csalások megelőzését és feltárását. Az eredményes fellépéshez a folyamat alapos megismerésére van szükség.

A fokozatos harmonizáció ellenére a hazai és a nemzetközi számviteli szabályozás között lényeges eltérések mutatkoznak. Tanulmányunkban az immateriális vagyonelemek valós értékelésével és annak eredményhatásával foglalkozunk.

A világon széles körben bekövetkezett vállalati botrányok miatt csökkent a cégek társaságirányítási rendszereibe helyezett bizalom. A bizalom helyreállítása érdekében a legtöbb országban szigorították a rendszerre vonatkozó szabályokat. A társaságirányítási rendszerek megfelelő működésével nemcsak a beszámolási csalások esélye csökkenthető, hanem a vállalatok működésének hatékonysága is növelhető.

A szerzők cikkükben arra irányítják rá a figyelmet, hogy a piac szereplői számára milyen számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmazzon az éves beszámoló kiegészítő melléklete. Kvantitatív kérdőíves felmérésre alapozva megfogalmazzák a vállalati elvárásokat, valamint sürgetik az ehhez kapcsolódó szakmai ellenőrzéseket.