A magánszemélyek által felajánlott kétszer egy százalék személyi jövedelemadóval a kedvezményezetteknek határidőre és megfelelő formában el kell számolniuk. Jelen cikk a kedvezményezetté válás kritériumait és a beszámolást mutatja be.

Tanulmányában a szerző a két vasúti cég éves beszámolóiban található szöveges és számszaki információk segítségével nyújt átfogó képet a tárgyieszköz-gazdálkodásukról. Mélyreható elemzést végzett a tárgyi eszközök állományát és összetételét leginkább meghatározó tényezőkre, továbbá az elmúlt években végbemenő megújítási és állapotfenntartási tevékenységekre, a tárgyi eszközök állapotára, használhatóságára, hatékonyságára és a profitabilitására ható tényezőkre, valamint a finanszírozási oldalára vonatkozóan.

Tanulmányában a szerző a magyar szállodák pandémia alatt alkalmazott, válsághelyzetek áthidalását elősegítő költséggazdálkodási modelljét mutatja be, ami nem minden esetben követi a nemzetközi válságkezelési javaslatokat, és egyben rávilágít a stratégiai költségszámvitel eljárásainak implementálása és a vállalkozások versenyképességének növelése közötti kölcsönös kapcsolatra.

Tanulmányában a szerző Michael E. Porter versenystratégiai módszereit felhasználva mutatja be 2008 és 2020 között a magyar könyvvizsgálati piac helyzetét és az arra hatást gyakorló belső és külső tényezőket.

A tanulmányban a szerző áttekinti a védelmi iparban végbemenő globális, európai és hazai szintű változásokat, és elemzi a magyar védelmi ipar helyzetét és a változások okait két hazai gazdasági társaság, a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. és a Ruag Ammotec Magyarországi Zrt. 2015–2020. évi beszámolójának adatai segítségével.

Tanulmányukban a szerzők a követeléskezelési tevékenység számviteli elszámolásaiban előforduló sajátosságokból gyűjtötték össze a leglényegesebbeket abból a nézőpontból, hogy mire érdemes odafigyelni a könyvelési folyamatok kialakításakor és ezek ellenőrzésekor. Ismertetik a terület szabályozásának jogforrásait (1) illetve felhívják a figyelmet a nullás számlaosztály használatára.

Az ügyintézés, az adattárolás és adatkezelés, illetve a gazdálkodó egységek belső folyamatainak összessége szinte már mindenhol elektronikus informatikai rendszerekre terelődik át. Ezzel párhuzamosan emelkedik a kibertámadások száma. Tanulmányában a szerző három olyan esetet mutat be, ahol ez a probléma felütötte a fejét, de az informatikusoknak sikerült az adatokat helyreállítani.

Lakáspiaci tendenciák az építési vállalkozások beszámolóinak tükrében. Tanulmányában a szerző a lakáspiacon végbemenő változásokat a legnagyobb hazai építőipari vállalkozások beszámolóinak vizsgálatával elemzi. Arra keresi a választ, hogy a 2017-től megfigyelhető lakáspiaci fellendülés milyen módon és milyen mértékben jelenik meg az építőipari vállalatok pénzügyi kimutatásaiban.

A közelmúltban az Európai Unió több új rendeletet és javaslatot adott ki a fenntarthatósági információk vállalati közzétételéről. Ezzel kapcsolatosan a tanulmány szerzője ismerteti a nem pénzügyi közzététel jó gyakorlatának modelljét, és javaslatot tesz ezen jelentés elkészítésére.

Tanulmányában a szerző egyrészt arra a kérdésre kereste a választ, hogy vannak-e iparági eltérések a működő tőke és a forgótőke nagyságában, hatékonyságában és összetételében, másrészt, hogy az élelmiszeriparon belül mekkora árbevétel esetén mondható a legstabilabbnak egy vállalkozás.

A Covid–19-járvány sokként érte az egész világot, többek között a kelet-közép-európai régió gazdaságait is. Tanulmányában a szerző tőzsdei cégek pénzügyi mutatószámainak elemzésével mutatja be a pandémia okozta hatásokat, segítve ezzel a vállalkozások felkészülését a jövőben várható újabb pénzügyi nehézségekre.

Tanulmányában a szerző a szerződés elszámolási egysége fogalomkörébe tartozó, azzal összefüggő számviteli törvényi előírásokat veszi sorra. A projektelszámolás közelebb viszi a magyar szabályozást az IFRS-elszámoláshoz, és megoldja a korábbi elszámolási gyakorlat egyes problémáit.

A tanulmány célja az IAS 12 nyereségadó-standard magyar beszámolókra gyakorolt hatásának vizsgálata. A szerzők arra keresték a választ, hogy mekkora adminisztrációs terhet ró a jelenlegi számviteli és társaságiadó-törvény a magyar vállalkozásokra, illetve milyen eltérések befolyásolhatják a társaságiadó-fizetési kötelezettséget. Részletesen vizsgálták az értékcsökkenési leírás, a céltartalék. és a fejlesztésitartalék-képzés és a követelések értékvesztésének a hatását a halasztott adóra.

A tanulmány célja – áttekintve az elmúlt két évtized számviteli szakirodalmát – összefoglalni, hogy az egyes cikkek, tanulmányok milyen szempontból vizsgálták a számvitel minőségét, mit értettek az egyes szerzők, kutatók számviteli minőség alatt.