A közszolgáltatásokat végző közüzemi gazdasági társaságok működésében a 2010-től elinduló állampénzügyi reform s ennek keretében a hatósági árszabályozás új gazdasági környezetet teremett. Kiemelten elvárt a folyamatos működés, így mindenkor érvényesülnie kell a vállalkozás folytatása számviteli alapelvnek, amelyet tanulmányunk 2011 és 2018 között vizsgált a budapesti közszolgáltatóknál.

Tanulmányában a szerző arra keresi a választ, hogy ugyanazon nemzetközi érdekérvényesítő civilszervezet magyar és chilei tagozatai milyen tartalommal és hasznossággal adtak számot társadalmi célú tevékenységük eredményéről a támogatók felé. Erre vonatkozóan nincs egységes nemzetközi szabályozás, így az autonóm nemzeti egységek joghatóságonként eltérő módon készítik el beszámolójukat. A szervezeten belüli számviteli heterogenitás egyrészt gyengíti a központi egység felügyeleti folyamatának hatékonyságát, másrészt negatívan hathat a támogatók bizalmára.

Mintavételezéssel nagymértékben lehet javítani a könyvvizsgálati munka hatékonyságát, de ha a mintavételezést nem megfelelő módszerrel végezzük el, akkor növekszik a könyvvizsgálati kockázatunk.

A Taxivity közjavak játék alkotói (1) a játékosok adófizetési hajlandóságát mérik, alacsonyabb vagy magasabb adókulcsok mellett dönthetnek arról, hogy lojálisan befizetik-e adójukat, vagy vállalják az adóelkerülés és vele az esetleges ellenőrzés során a szankciók kockázatát.

Tanulmányom középpontjában a különböző nonprofit szervezettípusok sajátos adózási kérdéseinek a bemutatása és azok egymással való összehasonlítása áll. Mivel a nonprofit szervezetek adózásában kulcsfontosságú szerepet töltenek be azok a különböző mentességek és kedvezmények, melyeket a jogalkotó ezen szervezetek számára biztosít az egyes közterhek kapcsán, ezért dolgozatomban ezekre, a nonprofit szervezetek által érvényesíthető mentességekre és kedvezményekre helyezem a hangsúlyt.

A társaságok könyvvizsgálatának legfontosabb feladata a beszámoló minősítése, a megbízható és valós kép bemutatásáról szóló könyvvizsgálói vélemény kialakítása. E könyvvizsgálati munka részét képezi annak megállapítása, hogy a beszámoló nem tartalmaz lényeges hibát, amely szándékosan elkövetett csalásból származik, vagy tévedésen alapul.

Az önkormányzati szektorban jelenleg még jelentős különbségek vannak a jogszabályban előírt belső kontrollrendszer keretein belül működő belső ellenőrzések hatékonyságának vonatkozásában. Ezt a tényt az Állami Számvevőszék jelentései is alátámasztják. Tanulmányomban egy jól működő kockázatfeltárási, -elemzési és -kezelési módszert mutatok be, amely segítséget adhat nemcsak más államháztartási, hanem akár a versenyszféra szervezeteinek is céljaik elérésében, a legkritikusabb területek, folyamatok feltárásában, és növelheti a belső ellenőrzés hatékonyságát.

A közelmúlt csalással összefüggő botrányai lassan feledésbe merülnek, de a probléma nem vesztett aktualitásából. A technológiai fejlődés, a nemzetközi szintűvé nőtt bűnözés, az egyre tökéletesebb visszaélési módszerek kifejlesztése mind-mind megnehezíti a vállalatok, a hatóságok és a könyvvizsgálók számára a csalások megelőzését és feltárását. Az eredményes fellépéshez a folyamat alapos megismerésére van szükség.

A fokozatos harmonizáció ellenére a hazai és a nemzetközi számviteli szabályozás között lényeges eltérések mutatkoznak. Tanulmányunkban az immateriális vagyonelemek valós értékelésével és annak eredményhatásával foglalkozunk.

A világon széles körben bekövetkezett vállalati botrányok miatt csökkent a cégek társaságirányítási rendszereibe helyezett bizalom. A bizalom helyreállítása érdekében a legtöbb országban szigorították a rendszerre vonatkozó szabályokat. A társaságirányítási rendszerek megfelelő működésével nemcsak a beszámolási csalások esélye csökkenthető, hanem a vállalatok működésének hatékonysága is növelhető.

A szerzők cikkükben arra irányítják rá a figyelmet, hogy a piac szereplői számára milyen számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmazzon az éves beszámoló kiegészítő melléklete. Kvantitatív kérdőíves felmérésre alapozva megfogalmazzák a vállalati elvárásokat, valamint sürgetik az ehhez kapcsolódó szakmai ellenőrzéseket.

A korát messze megelőző matematikai modelleket alkalmazó gondolkodó tudományos művei a számvitel, a pénzügy és a közgazdaságtan elveinek sajátos elegyét alkották. Munkássága maradandó eredményei közé tartozik a vállalat értékeléséről megfogalmazott nézete.

Tíz évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én ment csődbe a világ egyik vezető brókercége. Az USA negyedik legnagyobb befektetési bankját, a Lehman Brothers Holding Inc.-t érintő botrány megrázta az egész világot. Az évforduló alkalmából a szerző tanulmányában összehasonlítja a legutóbbi pénzügyi válság és a világgazdasági válság elmélettörténeti okait, sajátosságait, eltéréseit, vázolja a következményeit (bizalmatlanság, kockázatkerülés) és a könyvvizsgálatra gyakorolt hatásait is.

Tanulmányában a szerző a társasági adó helyett választható adónemeket, az evát, a katát és a kivát mutatja be a hazai kkv-k adózási gyakorlatában. Mintapéldáiban három különböző életszakaszában értékelte, hogy mely adónem az optimális választás a tulajdonosi jövedelem maximalizálása szempontjából. A tanulmány teljes terjedelmében a szakma.hu weboldalon olvasható el.

A nemzetgazdaságokra jelentős hatást gyakorló üzleti vállalkozások működésüket általában nem egyetlen jogi egység keretein belül valósítják meg, hanem tevékenységüket külön jogi egységekbe szervezik. Az így létrejött bonyolult vállalati struktúrák, csoportok beszámolóinak valódisága és megbízhatósága iránti igény nagyon magas.

A könyvvizsgálati jelentés felhasználóit, az érdekelteket a független könyvvizsgálói jelentésben foglaltak használati értéke érdekli. Az bír számukra relevanciával, hogy mennyire támaszkodhatnak üzleti döntéseik meghozatalakor a könyvvizsgálói vélemény által alátámasztott beszámoló adataira.