A közelmúlt csalással összefüggő botrányai lassan feledésbe merülnek, de a probléma nem vesztett aktualitásából. A technológiai fejlődés, a nemzetközi szintűvé nőtt bűnözés, az egyre tökéletesebb visszaélési módszerek kifejlesztése mind-mind megnehezíti a vállalatok, a hatóságok és a könyvvizsgálók számára a csalások megelőzését és feltárását. Az eredményes fellépéshez a folyamat alapos megismerésére van szükség.

A fokozatos harmonizáció ellenére a hazai és a nemzetközi számviteli szabályozás között lényeges eltérések mutatkoznak. Tanulmányunkban az immateriális vagyonelemek valós értékelésével és annak eredményhatásával foglalkozunk.

A világon széles körben bekövetkezett vállalati botrányok miatt csökkent a cégek társaságirányítási rendszereibe helyezett bizalom. A bizalom helyreállítása érdekében a legtöbb országban szigorították a rendszerre vonatkozó szabályokat. A társaságirányítási rendszerek megfelelő működésével nemcsak a beszámolási csalások esélye csökkenthető, hanem a vállalatok működésének hatékonysága is növelhető.

A szerzők cikkükben arra irányítják rá a figyelmet, hogy a piac szereplői számára milyen számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmazzon az éves beszámoló kiegészítő melléklete. Kvantitatív kérdőíves felmérésre alapozva megfogalmazzák a vállalati elvárásokat, valamint sürgetik az ehhez kapcsolódó szakmai ellenőrzéseket.

A korát messze megelőző matematikai modelleket alkalmazó gondolkodó tudományos művei a számvitel, a pénzügy és a közgazdaságtan elveinek sajátos elegyét alkották. Munkássága maradandó eredményei közé tartozik a vállalat értékeléséről megfogalmazott nézete.

Tíz évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én ment csődbe a világ egyik vezető brókercége. Az USA negyedik legnagyobb befektetési bankját, a Lehman Brothers Holding Inc.-t érintő botrány megrázta az egész világot. Az évforduló alkalmából a szerző tanulmányában összehasonlítja a legutóbbi pénzügyi válság és a világgazdasági válság elmélettörténeti okait, sajátosságait, eltéréseit, vázolja a következményeit (bizalmatlanság, kockázatkerülés) és a könyvvizsgálatra gyakorolt hatásait is.

Tanulmányában a szerző a társasági adó helyett választható adónemeket, az evát, a katát és a kivát mutatja be a hazai kkv-k adózási gyakorlatában. Mintapéldáiban három különböző életszakaszában értékelte, hogy mely adónem az optimális választás a tulajdonosi jövedelem maximalizálása szempontjából. A tanulmány teljes terjedelmében a szakma.hu weboldalon olvasható el.

A nemzetgazdaságokra jelentős hatást gyakorló üzleti vállalkozások működésüket általában nem egyetlen jogi egység keretein belül valósítják meg, hanem tevékenységüket külön jogi egységekbe szervezik. Az így létrejött bonyolult vállalati struktúrák, csoportok beszámolóinak valódisága és megbízhatósága iránti igény nagyon magas.

A könyvvizsgálati jelentés felhasználóit, az érdekelteket a független könyvvizsgálói jelentésben foglaltak használati értéke érdekli. Az bír számukra relevanciával, hogy mennyire támaszkodhatnak üzleti döntéseik meghozatalakor a könyvvizsgálói vélemény által alátámasztott beszámoló adataira.

A Corvinus FinLab az európai egyetemek pénzügyi laboratóriumai közül is az élvonalhoz tartozik. A 2012-ben megnyílt műhely 12 Bloomberg-terminállal és 3 Reuters-hozzáféréssel segíti a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási és kutatási munkáját.

Tanulmányom központi témája a gazdaságpolitika és az adózás kapcsolata, annak vizsgálata és elemzése, hogy az állam miként befolyásolja az adópolitikáján keresztül a gazdaságpolitikát. Megvizsgáltam, miként változtak meg az utóbbi évek folyamán a hagyományos adónemeink, mely adónemeket helyeztek hatályon kívül és milyen új adónemeket vezettek be.

A kockázat, a bizonytalanság és a profit közötti gazdasági összefüggések tudományos vizsgálatának végén az áll, hogy a bizonytalan jövő miatti kalkulációs tévedés következménye a nyereség vagy a veszteség. A gyakorlatban a vállalkozások csődig tartó útja eszközhatékonysági, finanszírozási és likviditási problémákra vezethető vissza, ezért minden piaci szereplő számára fontos a partnereivel kapcsolatosan nyilvánosságra hozott információ.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy a számvitel tudománynak tekinthető-e, vagy pusztán gyakorlati eljárások összessége. Míg a hazai számviteli kutatások jellemzően kvantitatívak, a nemzetközi színtéren számos kvalitatív publikáció is olvasható. Az utóbbi évtizedek hozták magukkal, hogy a számvitel területén egyre terjednek az automatizált megoldások.

Az adócsalás komoly gondot okoz a kormányzatok számára. A feketegazdaság csökkentésére szolgáló intézkedések tárháza elég széles, egy jól strukturált rendszer létrehozása hatalmas befolyással bír a gazdasági szereplők viselkedésére és a piaci folyamatokra is.

A multinacionális vállalatok előszeretettel használják ki az egyes országok adózási rendszerei közötti különbözőségeket, az eltérő társasági adókulcsokat – olyan hatékonyan, hogy effektív adókulcsuk gyakran a nullához közelít. Az agresszív adótervezését a társadalom és a politika egyre kevésbé tűri.

Ahhoz, hogy az IFRS-eket egyedi beszámolási célokra is lehessen alkalmazni itthon, az egyes adótörvények esetében is változtatásokra volt szükség az eltérő fogalomhasználat, megjelenítés és értékelés miatt.