A számviteli szabályok legfontosabb célja, hogy a vállalatok vagyoni helyzetéről megbízható és valós képet adjanak. Ez általában állandó értékelési elvek alkalmazásával biztosítható. Mégis, a Covid–19 vírus által okozott egészségügyi és abból következő gazdasági válsághelyzet megmutatta, hogy bizonyos esetekben a szabályozásba épített rugalmassági elemek szükségesek ahhoz, hogy a válság hatásai ne erősödjenek. Cikkünkben a bankokra vonatkozó számviteli szabályok rugalmasságának kiaknázásáról lesz szó.

Cikkünkkel átfogó képet szeretnénk nyújtani a nem pénzügyi beszámolás területén hozott lépésekről, kezdeményezésekről, és kitérünk a jövőbeni várható irányaira is.

Rovatunkban a PwC Magyarország IFRS-szakértői minden hónapban egy gyakorlati példán keresztül mutatják be a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) és a magyar számviteli szabályok közötti eltéréseket. E havi számunkban az új lízingstandard áttekintésén belül a lízingszerződések módosításával foglalkozunk.

BERUHÁZÁSOK BEKERÜLÉSI (BESZERZÉSI) ÉRTÉKÉNEK A MEGHATÁROZÁSA - A beruházások bekerülési (beszerzési) értékének meghatározására vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 47–48. §-ai tartalmazzák.

Az Európai Bizottságnak a nemzetközi számviteli standardok uniós alkalmazásáról készült felmérése jól tükrözi a tagállamok megosztottságát: az IAS-rendelet választási lehetőségeit mérlegelve a beszámolók eltérő körére engedik meg, illetve írják elő az IFRS-ek alkalmazását. A cikkből a hazai szabályrendszeren túl a tagállamok által követett gyakorlat is megismerhető.

Jelen cikk a 2019. üzleti évi beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével kapcsolatos átmeneti szabályokat mutatja be, illetve néhány, a gyakorlatban felmerült kérdésre keresi a választ.