A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírása alapján az egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek a pénzügyi műveletek bevételeinek.

A számviteli szabványok fejlődése során nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság és a hosszú távú befektetések elősegítése.

Rovatunkban a PwC Magyarország IFRS-szakértői minden hónapban egy gyakorlati példán keresztül mutatják be a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) és a magyar számviteli szabályok közötti eltéréseket. E havi számunkban az IFRS 15 – Vevőszerződésekből származó árbevételek standard áttekintését a szerződéses költségek elszámolásának bemutatásával folytatjuk.

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslat tartalmazza a számviteli törvény és a könyvvizsgálói törvény kisebb terjedelmű módosítását.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) a számviteli elszámolás tekintetében megkülönbözteti az igénybe vett szolgáltatásokat, a közvetített szolgáltatásokat és az egyéb szolgáltatásokat. Az igénybe vett szolgáltatásokat és egyéb szolgáltatásokat költségként, míg a közvetített szolgáltatásokat ráfordításként kell elszámolni.

Rovatunkban a PwC Magyarország IFRS-szakértői minden hónapban egy gyakorlati példán keresztül mutatják be a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) és a magyar számviteli szabályok közötti eltéréseket. E havi számunkban az IFRS 15 – Vevőszerződésekből származó árbevételek standard áttekintésén belül ismét az árbevétel-elszámolási modell ötödik lépésével, az árbevétel elszámolásának ismertetésével foglalkozunk.