A kamarai minőségellenőrzés minden könyvvizsgáló számára kötelező, rendszeresen visszatérő eljárás, amelynek szabályai évről évre finomodnak. 2026-ban azonban a szokásosnál nagyobb a változás: az ellenőrzés új elemként vizsgálja a könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírását és a könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválását (amelyek miatt az ellenőrzési kérdőívek frissítésre kerültek), és módosult a kötelezően feltöltendő dokumentumok köre is.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a július 15-ig esedékes könyvvizsgálói adatszolgáltatást követően minden évben számadást végez. A 2025. gazdasági évre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség adatainak elemzése során egyértelmű megállapítást nyert, hogy a jogszabályi értékhatár megemelésével (azaz a nettó árbevételi értékhatár 300 millió forintról 600 millió forintra emelésével) csökkent a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások száma, ami számottevő átrendeződést hozott a hazai könyvvizsgálói piacon. A feltöltött adatok alapján egyértelműen kimutatható, hogy a könyvvizsgálók által kiadott jelentések számában jelentős visszaesés tapasztalható. A hatás szinte teljes egészében a 600 millió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező vállalkozások körében jelentkezett, míg a nagyobb társaságoknál a jelentésszám gyakorlatilag változatlan maradt.

A tanulmány a „versenyképesség és értékteremtés” mottójának jegyében vizsgálja a könyvvizsgálat jelentőségét a gazdasági büntetőjogban. A könyvvizsgálat a vállalkozások megbízható működésének, versenyképességének és értékteremtésének fontos eszköze. A cikk a könyvvizsgálat kibővült feladatainak rövid bemutatását követően a könyvvizsgálók büntetőjogi felelősségének kérdését vizsgálja az osztrák szabályozás példáján keresztül.

A közbeszédben tagi kölcsönként emlegetett konstrukció jellemzően két, egymással ellentétes irányú ügyletet is takar. Az egyik a „klasszikus” tagi kölcsön, amikor a tag ad kölcsönt a társaságnak. A másik, amikor a társaság hitelez a tagjának vagy a vezető tisztségviselőjének. Jogi szempontból ez a különbség nem közömbös: eltérhet többek között a jóváhagyás rendje, a kamattal szemben támasztott adójogi elvárás, az elengedés következménye és a különböző jogi eljárásoknak való kitettség is. Ugyanígy nem mindegy az sem, hogy a tag természetes vagy jogi személy: az előbbinél a személyi jövedelemadó és az illeték, az utóbbinál a társasági adó (esetleg a transzferárszabályok) lépnek működésbe.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2026. szeptember 9–11. között immár harmincnegyedik alkalommal rendezte meg az Országos Könyvvizsgálói Konferenciát „Versenyképesség és értékteremés a könyvvizsgálatban” címmel.

A könyvvizsgálatban előfordulnak olyan esetek, amikor a könyvvizsgálónak nem csupán a feltárt, de nem helyesbített hibák összegszerűen aggregált hatását, hanem más, úgynevezett minőségi szempontokat is figyelembe kell vennie annak értékelésénél, hogy a beszámolóban lévő hibák vagy kihagyások megtestesítenek-e lényeges hibát. Ebbe a körbe tartozhat például a jelentős jogszabályi előírások megsértése – így különösen az alkalmazott beszámolási keretelvek egyes előírásainak nem teljesítése – miatti hatások értékelése.