A felvételi bizottság számos feladata közül továbbra is a legizgalmasabb és a legtöbb kérdést felvető terület a „másodlagos státusszal” kapcsolatos. A cikkben a kapcsolódó törvény és szabályzatok előírásait foglalom össze, és ehhez párosítom a gyakorlatban történő alkalmazást, előfordulást, ezt követően a téma aktualitására is felhívom a figyelmet.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara mint köztestület a számviteli szolgáltatás magyarországi színvonalának emelése érdekében, a szakmai színvonal javítását célozva hozza létre a könyvviteli szolgáltatók önkéntes minősítési, illetve minőségbiztosítási rendszerét. Korábbi igények mentén pedig bevezeti a pártoló személy, illetve szervezet intézményének rendszerét.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a kamara hatáskörébe utalja az okleveles könyvvizsgálói képzés megszervezését és az oklevelek kiadását. A kamara 2016–2020 közötti középtávú programjában kiemelt célként szerepel a könyvvizsgálók alap- és továbbképzésének költséghatékony és rugalmas időbeosztású biztosítása, a speciális szakmai igényekhez igazodva. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan alkalmazkodunk ennek érdekében a megváltozott feltételekhez.

A könyvvizsgálók számára új lehetőségeket és kihívásokat jelent, hogy ügyfeleik jelentős mértékben módosítják az üzleti és adminisztrációs folyamataikat a digitalizáció eredményeként. A változásban rejlő lehetőségek hatására a könyvvizsgálók javítani tudják működési hatékonyságukat, ezáltal új, értékteremtő megállapításokat tehetnek ügyfeleik számára.

A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság elkészítette a 2018. évi munkaterve alapján végrehajtott feladatairól szóló éves beszámolóját, melyet a kormányzati portálon tett közzé. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2018-ban elvégzett feladatokat.

A küldöttgyűlés elfogadta a 2018. évi beszámolókat, a kamara 2019. évi üzemgazdasági tervét, és számos ponton módosította a kamara szabályzatait.