A Visegrádi Együttműködés keretében az érintett országok könyvvizsgálói kamaráinak 18. találkozóját az idén a Magyar Könyvvizsgálói Kamara rendezte. A Budapesten zajló kétszer félnapos tanácskozáson az elmúlt időszak változásairól és a minősítési rendszerekről tanácskoztak.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara középtávú stratégiai programja szerint, valamint a közérdekű elvárásnak való megfelelés érdekében is cél a magas színvonalú könyvvizsgálói szolgáltatások fenntartása. Eszközei a nemzetközi (nemzeti) könyvvizsgálati standardok betartása és betartatása minőségbiztosítási rendszeren keresztül, amelynek része a minőség-ellenőrzés is.

Lapunk megjelenésével egy időben válik hatályossá az új európai adatvédelmi szabályozás, amely minden tagállamra kötelező érvényű. Cikkünkben ennek eredetét és főbb elemeit járjuk körbe.

A rohanó, globalizált világban egy értékteremtő közösséghez tartozás, az ahhoz való csatlakozás vágya elsősorban szakmai igényként merül fel. Egy közösségben a személyes jelenlét hozzájárulhat az eltérő vélemények megvitatásához, tanulhatunk egymástól, formálhatjuk környezetünk, saját magunk és mások gondolatát.

Az éves kötelező kamarai adatszolgáltatás célja, hogy a kamara tagjai és a könyvvizsgáló cégek az adataikban történő változásról évente legalább egy alkalommal átfogóan szolgáltassanak információt, közöljék a tagdíj- és hozzájárulásidíj-számítás alapjául szolgáló bevételeiket, bemutassák a szolgáltatásaikat olyan szerkezetben, amely alapján a minőség-ellenőrzéshez szükséges kiválasztási kritériumok feldolgozhatók.

A könyvvizsgálaton kívüli könyvvizsgálói megbízások körét két irányból is érdemes megközelíteni. A kamarai törvény és a nemzeti standardok e tekintetben eltérő terminológiát használnak, ami bizonytalanságot okozhat. Cikkünkben sorra vesszük a vonatkozó standardokat.