Cikkünk szerzője a közelmúltban részt vett egy könyvvizsgálói konferencián Madridban, amely a könyvvizsgáló jövőbeni feladataival foglalkozott. A fő kérdés az volt, hogy a könyvvizsgáló továbbra is csak a múltról, a pénzügyi kimutatásról vagy esetleg az ügyfele jövőjéről is mondjon-e véleményt.

A közszféra, a költségvetés szervek gazdálkodási és számviteli rendszere több szempontból is eltér az vállalkozásokéitól. Ez a tény az államháztartás szervezeteinek körében jelentős mértékben meghatározza a könyvvizsgálatok mozgásterét is.

A közelmúlt minőség-ellenőrzési tapasztalatai azt mutatják, hogy egy-egy jelentős könyvvizsgálati területen a könyvvizsgáló legjobb szándéka ellenére sem a standardokban foglaltak szerint jár el. Jelen cikkben néhány olyan témakört emelünk ki, melyekkel kapcsolatban kiderül, hogy amit eddig sokan helyes könyvvizsgálati gyakorlatnak véltek, az nem az, vagy nem minden tekintetben felel meg a nemzeti könyvvizsgálati standardok követelményeinek.

A felvételi bizottság számos feladata közül továbbra is a legizgalmasabb és a legtöbb kérdést felvető terület a „másodlagos státusszal” kapcsolatos. A cikkben a kapcsolódó törvény és szabályzatok előírásait foglalom össze, és ehhez párosítom a gyakorlatban történő alkalmazást, előfordulást, ezt követően a téma aktualitására is felhívom a figyelmet.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara mint köztestület a számviteli szolgáltatás magyarországi színvonalának emelése érdekében, a szakmai színvonal javítását célozva hozza létre a könyvviteli szolgáltatók önkéntes minősítési, illetve minőségbiztosítási rendszerét. Korábbi igények mentén pedig bevezeti a pártoló személy, illetve szervezet intézményének rendszerét.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a kamara hatáskörébe utalja az okleveles könyvvizsgálói képzés megszervezését és az oklevelek kiadását. A kamara 2016–2020 közötti középtávú programjában kiemelt célként szerepel a könyvvizsgálók alap- és továbbképzésének költséghatékony és rugalmas időbeosztású biztosítása, a speciális szakmai igényekhez igazodva. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan alkalmazkodunk ennek érdekében a megváltozott feltételekhez.