A hazai törvényi szabályozásba 2024. január 1-jei hatállyal bevezetett fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység, melyet kizárólag fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag, vagy könyvvizsgáló cég végezhet. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara ezzel összefüggő belső szabályozási és szervezési feladatai sokrétűek.

A média az utóbbi időben hangos az Európai Bizottság elnökének azon bejelentésétől, miszerint egy „Omnibusz” csomag formájában módosítani kívánják az EU-ban 2022-ben elfogadott fenntarthatósági jelentéstételi irányelvet ((EU) 2022/2464 irányelv – CSRD). A jogszabály által első lépcsőben érintett nagyvállalkozások számára kötelező fenntarthatósági jelentéstételi és közzétételi határidőhöz közeledve érdemes valamennyiünknek tájékozódni az irányelvben megfogalmazott legfőbb előírásokról és azok magyarországi átültetéséről.

A pénzmosás komoly veszélyt jelent a legális gazdasági életre, amely szereplőinek kiemelt felelőssége van a pénzmosás megelőzése és megakadályozása területén. A könyvvizsgálók, adószakértők, könyvelők fontos szerepet töltenek be a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben, mivel szakmai ismereteik alkalmassá teszi őket a „gyanús” tevékenységek felismerésére. E cikk keretében a könyvvizsgálók pénzmosás megelőzésében betöltött szerepét vizsgáljuk meg a hazai szabályozás tükrén keresztül.

A transzferár-adatszolgáltatás alapján az adóhatóság célzott ellenőrzéseket folytat le a veszteséges vállalkozások körében. A bemutatott ellenőrzési ügyben tett megállapítás több okra volt visszavezethető, mely a jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti társasági adófizetést is kizárta.

A lényeges hibás állítás kockázatainak azonosításáról és felméréséről (a továbbiakban: „Standard”) gyakorlati megközelítése. A Standard célja: „A könyvvizsgáló célja az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításnak a pénzügyi kimutatások és az állítások szintjén fennálló kockázatainak az azonosítása és felmérése, alapot adva ezzel a lényeges hibás állítások becsült felmért kockázataira adott válaszok kialakításához és végrehajtásához.”

Az elmúlt években a digitalizáció egyre nagyobb szerepet játszik a könyvvizsgálati szakmában is. A technológiai fejlődés nemcsak a mindennapi munka eszköztárát alakította át, hanem a jogszabályi környezet is folyamatosan alkalmazkodik a modern követelményekhez. A digitális archiválás ezen változások egyik kulcseleme, amely új kihívásokat és lehetőségeket hoz a könyvvizsgálói gyakorlatba. Cikkünk célja, hogy bemutassa a digitális archiválásra vonatkozó szabályokat és azok gyakorlati megvalósítását, különös tekintettel az úgynevezett „hash technológiára” és az „ASiC konténer” alkalmazására.