Milyen esélye van a könyvvizsgálónak arra, hogy a számviteli beszámolókban előforduló jelentős és lényeges hibákat megtalálja? A hibák száma és mértéke nagyban függ a gazdasági események mennyiségétől, azok bonyolultságától, a vezetés tisztességétől, a hibák feltárása pedig a belső kontrolok meglététől, az alkalmazott könyvvizsgálati eljárásoktól, módszerektől, technikáktól, a könyvvizsgáló szakmai tapasztalatától, megérzéseitől, valamint az ellenőrzésre fordított időtől. Tanulmányában a szerző a számviteli jelentős hiba és a könyvvizsgálati lényegesség különbségével, a lényegesség alapjának kiválasztásának szempontjaival, a hibafeltárások korlátaival és kockázatával, valamint a magányos könyvvizsgáló helyett a könyvvizsgálói hálózatok elterjedésének fontosságával foglalkozik.

Hogyan tudják alkalmazni a frissen oklevelet szerzett, gyakorlati tapasztalatok nélküli könyvvizsgáló jelöltek a könyvvizsgálói tanfolyamon tanultakat? Milyen kihívásokkal kerülnek szembe a mentori program első éveiben? Hogyan lehet a könyvvizsgálói követelményeknek teljeskörűen és hatékonyan megfelelni egy kisebb gazdálkodó egység könyvvizsgálata során?

Nem véletlen, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara legutóbbi, nagy érdeklődésre számot tartó visegrádi konferenciájának mottója „A digitalizáció és az AI forradalma, könyvvizsgálati innovációk” volt, mivel nem volt olyan szekció a háromnapos rendezvényen, amely ne foglalkozott volna a mesterséges intelligencia hatásaival. Az informatikai szekció vezetője cikkében arra is kitér, hogy mennyiben befolyásolja a mesterséges intelligencia használatát az EU új AI rendelete.

A független könyvvizsgálat során a csalási kockázatok azonosítása és értékelése alapvető fontosságú. Az ISA 240. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard(1) foglalkozik a könyvvizsgáló csalással összefüggő felelősségével a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál. A standard alapján a könyvvizsgáló felelőssége kellően megbizonyosodni arról, hogy összességében a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak sem hibából, sem csalásból eredő lényeges állítást, amely magába foglalja a korrupciót is. A korrupcióra való odafigyelés kiemelt fontosságú, mivel a korrupciós tevékenységek jelentős kockázatot jelentenek a vállalatok számára és befolyásolhatják a pénzügyi jelentések megbízhatóságát.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara – a Díjazó testület döntése alapján – évente átadja a köztestület által alapított Dr. Bartók Nagy András Életműdíjat, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráért Életműdíjat. A Díjazó testület célja, megtalálni és elismerni hazánk kiváló és kiemelkedő tudású szakembereit.

A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzési eljárásait a 2023. évi minőségellenőrzési terve alapján folytatta le a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval kötött könyvvizsgálati megbízással rendelkező kamarai tag könyvvizsgálóknál, és könyvvizsgáló cégeknél. Az alábbiakban összefoglalóan mutatjuk be a könyvvizsgáló cégeknél végzett eljárások eredményét, illetve a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság áltat tett főbb megállapításokat.