A LEGJOBB GONDOLAT SEM KERÜL MEGVALÓSÍTÁSRA, HA NINCS KIVEL VÉGREHAJTANI AZT - Interjú Dr. Hegedűs Mihállyal

– Hatodik éve Ön a kamara oktatási bizottságának elnöke. Mennyire sike­rült megvalósítani akkori célkitűzéseit?

– A kamara stabil külső és belső szak­mai kapcsolatrendszerrel, anyagi biz­tonsággal rendelkezik, sikeres szakmai programok indultak el az előző ciklus­ban. Növekedett az oktatás színvonala, új megoldásokat vezettünk be a kapcso­lattartás, a szakmai fejlődés, az okta­tás, az informatikai és a minőségellen­őrzés területén.

Nem vagyok maradéktalanul elége­dett, mert a dinamikus, korszerű műkö­dési struktúrát alkalmazó kamarai szer­vezet kialakítása terén még nem vagyunk félúton sem. Letettük ugyan az új alapo­kat, de a változó, digitalizálódó világ fo­lyamatos alkalmazkodást igényel tőlünk. Bár már látszanak az eredmények, fokoz­nunk kell a digitális platformok készség­szinten történő elsajátításának ütemét, mi­vel ez az alap egy más módszertannal ké­szült ismeretanyag befogadására. Gyor­san reagáltunk a pandémia által okozott nehézségekre, a kamarák közül elsőként szerveztük meg a home office-t, a digi­tális elnökségi és bizottsági üléseket. Az MKVK oktatási bizottsága 2020. márciusi bizottsági ülését már zoomon tartotta, s azóta a vizsgák egy részét is sikerült di­gitális úton megszervezni.

A szabályzatok módosításával elér­tük, hogy kamaránk tagjai a szakmai to­vábbképzés teljesítéséhez szükséges vala­mennyi kreditpontot e-learing keretében is megszerezhetik. Online képzésben ta­nulni ugyanakkor maga is egy tanulási folyamat, ezért a szakmai továbbképzési szabályzat úgy módosult, hogy évente legalább 4 kreditpontot e-learning kép­zési formában kell megszerezni.

A szakmai társszervezetek gyakorla­tát figyelemmel kísérve a küldöttgyűlés úgy határozott, hogy 2020-tól valamennyi szükséges kreditpontot az adott év végéig meg kell szerezni, azaz megszűnt a kre­ditpontok átvitelének lehetősége.

Kidolgozásra került az elektronikus alá­írás rendszere, számos kollégával együtt 2020. március 14-e óta már azt használ­juk; elterjesztésére az idén újabb erőfor­rásokat veszünk igénybe. Az igazi válto­zást azonban véleményem szerint csak egy törvényi módosítás eredményezne, ezáltal egyúttal lehetővé válna, hogy az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszerbe (OBR) csak a könyvvizsgáló által digitá­lisan aláírt jelentéseket lehessen feltölteni.

Elsődleges cél a kamarai tagoknak nyúj­tott szolgáltatások minőségi továbbfejlesz­tése és bővítése, a szakmai érdekvédelmi funkció erősítése.

A programból kiemelendő, hogy a már korábban kialakított koncepció keretében tovább kell folytatni az informatikai fej­lesztéseket a kamarai élet minden szeg­mensében. A közhiteles nyilvántartást ugyanakkor az is erősítené, ha az OBR a könyvvizsgálat szükségességét a tör­vényi előírásoknak megfelelően ellen­őrizné a beadás során, így elkerülhetővé válna valótlan adatok következmény nél­küli közlése. A folyamatos létszámcsök­kenésre is figyelemmel a kamara mű­ködési elvének és a területi szervezetek feladatkörének újragondolása is szüksé­gessé válik. Nem sikerült eredményeket elérni az elmúlt ciklusban a könyvvizsgá­lók társaságokba, szakmai, üzleti közös­ségekbe szerveződése területén, továbbá nélkülözhetetlen a törvényi és standard­változások minél szakszerűbb követése a könyvvizsgálati tevékenység során. A kor­szerű adatelemző könyvvizsgálati mun­kát segítő programok alkalmazása terü­letén történtek előrehaladások, de becs­lésem szerint az aktív könyvvizsgálók 40 százaléka nem használja azokat. A könyvvizsgálati tevékenység népszerűsí­tésével állunk a legrosszabbul, a könyv­vizsgálatot sokszor összekeverik a köny­veléssel, pedig mind a két szakterületnek más a feladata, a működése és az eszköz­rendszere. Mint már sokszor elmondtuk, a könyvvizsgálat értéket is teremt, nem­csak a törvényi kötelezettség miatt jó, ha van, hanem annak hozzáadott értéke nö­veli a vállalkozás megbízható működését.

– Milyen oktatással, képzéssel össze­függő feladatok állnak még Önök előtt?

A kamara elnöksége 2021. áprilisi ülé­sén tárgyalta és a küldöttgyűlésnek java­solta elfogadni 2021–2025 közötti közép­távú programját. A minőségi munka alap­vető feltétele a könyvvizsgálói feladatok minőségi ellátása, amelyhez a kamará­nak minden tekintetben segítséget kell nyújtania tagjai számára.

Alapvető feladatunk, hogy a könyv­vizsgálói oktatási programok úgy épül­jenek fel, hogy segítsék a könyvvizsgálót a mindenkori auditálási követelmények­hez szükséges és igazodó szakmai kom­petencia elsajátításában. A szakmai to­vábbképzésnek folyamatos fejlődést kell biztosítani a szaktudás, a szakmai kész­ségek, a szakmai értékrendszer, etika és attitűd, valamint a kompetencia terüle­tén. Az online képzést úgy kell átalakí­tani, hogy a tananyagok interaktivitása növekedjen, a megszerzett tudás mérhe­tősége fokozottabbá váljon.

A könyvvizsgálóvá válás hosszú folya­mat, nehéz és rögös az út az oklevél meg­szerzésén át a mentori gyakorlat teljesíté­séig és a kompetenciavizsga letételéig. A kompetenciavizsgán a tagjelöltnek bizo­nyítania kell, hogy önálló és felelősségtel­jes munkavégzésre képes, mert amennyi­ben a vizsgabizottság erről nem győző­dik meg, a tagjelölt nem válhat a kamara tagjává. Az OKKT elnökével és számos egyetemmel együtt gondolkodva azon dolgozunk, hogy a könyvvizsgálói okle­vél megszerzése vonzóvá váljék, az okle­vél mögött lévő tudás a gyakorlati életben is eredményeket produkáljon. A feladat összetett, a bizottságnak együtt kell mű­ködnie az egyetemi alap- és mesterkép­zésben dolgozó tananyagfejlesztőkkel, az oktatókkal, az ACCA-val, az IFAC-cal, a könyvvizsgálati tanfolyamon oktatókkal és számos más bizottsággal is.

– Hogyan tudja összeegyeztetni a ka­marai feladatait az egyetemi oktatói fel­adataival, illetve a saját cégében betöl­tött pozíciójával?

– Munkáim során igyekszem csapa­tot építeni. A legjobb gondolat sem ke­rül megvalósításra, ha nincs kivel végre­hajtani azt. A kamarában, az egyeteme­ken és saját vállalkozásomban is olyan kollégák vesznek körül, akikkel jó együtt gondolkozni és dolgozni. A kamara fő­titkári hivatalának szakértői csapata tá­mogat abban, hogy a sokszor kreatív el­gondolások megvalósuljanak. Kiemel­hető a kamara szakértői bizottságával, a szakmai alelnökkel, az oktatási bizott­ság tagjaival, az OKKT-val, a kamara fő­titkári hivatalával folytatott együtt gon­dolkodás. Ha pozitívként értékeljük az el­múlt öt év oktatási tevékenységével kap­csolatos munkát, akkor azt kell monda­nom, az nem egyéni siker, hanem a csa­patmunka eredménye.

Az egyetemi oktatói tevékenység adja a pihenést, mondhatnám, egy kicsit hobbi jellegű. A tanmenetet úgy alakítjuk, hogy az oktatás a szabadidőm terhére menjen. Nem vagyok igazi, tanult oktató, előadá­saim legtöbbször a megszerzett gyakor­lati tapasztalatokra, az új módszerek, ok­tatási technikák alkalmazására épülnek.

Az elmúlt 40 évben a munkáim során megszokottá vált, hogy a munkaidőm 7–21-ig tart, nem mondom, hogy jól van ez így, sok fontos dologra nem jut időm, de mint oly sokszor elmondom, az autó­mon már digitális a kézifék, nincs benne kulcs, ami leállítaná a motort.

– Milyen változásokra számít a ka­mara életében a következő öt évben?

– A kamara a megalakulása óta sta­bil keretek között folytatja a működését, amely kellő alap arra, hogy a jövőről nyu­godt keretek között gondolkodjunk. Egy­részt alkalmazkodnunk kell a változások­hoz, másrészt magunknak is változáso­kat kell generálnunk. A létszámunk a cik­lus végére várhatólag 3000 fő alá csök­ken, ami magában hordozza a működési struktúra változásáról történő gondolko­dást. Erősíteni kell a pártoló tagság szer­vezeti működését, amely a kapuk széle­sebb kinyitásával érhető el. A számviteli-adózási szakma összefogására az elmúlt években voltak kísérletek, de eddig min­denki a maga útját járta, szükség lenne a szorosabb, rendszeres együttműködésre, hogy a közös gondolkodás ne csak a prob­lémák tárgyalása során valósuljon meg. Kamaránk tagja a Kamarák Szakmai Szövetségének, számos együttműködési feladat van ott is napirenden. Nem kerül­hető meg az a felvetés sem, hogy hos­szabb távon a könyvvizsgálók szakmai tevékenységüket minimum 2–5 fős tár­saságban végezzék.

A szakma bonyolulttá vált, a minden­napi munka a korábbiaktól eltérően szá­mos naprakész komplex tudást feltételez. Nem érthetünk egyszerre a költségve­tési és a hitelintézeti számvitel, az IFRS mélyebb szegmenseihez, amelyhez hoz­záadódik az adózás széles spektruma, a digitalizáció diktálta informatikai válto­zások is. Öt év múlva már biztosan csak a könyvvizsgálati munkát segítő szoftverek alkalmazásával lehet dolgozni, a szerző­déseket, elfogadó nyilatkozatokat, könyvvizsgálói jelentéseket digitálisan fogjuk kiadni. Munkánk támaszkodni fog az xml-re, a NAV-adatbázisokra.

Az előadások többségét digitálisan le­het majd megtekinteni, és a számonké­rés is digitális lesz. Ez persze ma még csak vízió, de azt gondolom, a környe­zeti változások majd kikényszerítik a ka­mara szervezeti és működésbeli átalakí­tását. A felkészülést el kell kezdeni, ami az oktatási területtel foglalkozók számára mindenképpen ritmusváltást és jelentős feladatot fog jelenteni.

– Oktatási alelnökként hogyan látja a könyvvizsgálat jövőjét?

– A könyvvizsgálói oklevél megszer­zése garancia lehet arra, hogy magasan képzett szakembert bocsátunk ki a mun­kaerőpiacra. A képzésnek, úgy vélem, az elkövetkező időkben is fenn kell maradni, a képzési struktúrának és módszereknek pedig alkalmazkodni kell az elvárásokhoz.

A könyvvizsgálat napjainkban is rend­kívül összetett feladat, a pénzügyi beszá­molási folyamatban fontos láncszemeként működik. A független könyvvizsgálók az üzleti információk szolgáltatói és felhasz­nálói között a megbízható közvetítő érté­kes szerepét töltik be, a Data & Analytics folyamatok használatával növekedik a könyvvizsgálat relevanciája.

A könyvvizsgálat jövőjét illetően felte­hetően csökken a könyvvizsgálatok száma, de egyúttal növekedni fog a bizalmi ta­nácsadóként betöltött szerepünk. A könyv­vizsgálók alap- és továbbképzése képessé teszi a kollégáinkat arra, hogy az adózási, számviteli és informatikai területen a ta­nácsadó funkció erősítésével az egyes vál­lalkozások eredményében a hozzáadott érték megjelenjen.

Úgy vélem ugyanakkor, hogy nemcsak a társadalom pénzügyi kultúráján van mit javítani, hanem a vállalkozók pénzügyi és számviteli ismeretén is. A vállalkozók egy része minden közteher befizetése nél­kül akar működni, azaz a vállalkozói tár­sadalom még nem érett a könyvvizsgálói értékhatár emelésére, szükséges a több­szintű kontroll.

Sokan azt mondják a könyvelői, könyv­vizsgálói szakma értékét nagyon nehéz „eladni”.

Feladatunk megértetnünk a környezet­tel a szerepünket, a könyvvizsgálat vállal­kozói eredményhez történő hozzáadott ér­tékét. Ebben azért magam is úgy érzem, van mit fejlődni.

– A digitalizáció Ön szerint hogyan fogja megváltoztatni a könyvvizsgálói szakmát?

– A digitalizáció fejlődésével az infor­mációk valós időben érkeznek, s rendel­kezésre fognak állni a megfelelő eszkö­zök az adatok folyamatos feldolgozásához és elemzéséhez. A könyvvizsgálói mód­szertannak fejlődni és átalakulni kell, hi­szen az auditorok digitális úton kapnak képet a szervezet tevékenységéről, egyút­tal a mélyebb betekintés érdekében hoz­záférésük van a teljes adatmennyiséghez és az összes eszközhöz.

Az adatok elemzése, értékelése, a kö­vetkeztetések levonása az eddiginél is komplexebb gondolkodásmódot, az in­formatika, az adó, a számvitel, a standar­dok változásának az eddigieknél is mé­lyebb ismeretét követeli meg. Aki nem tud megfelelni a digitalizáció által dik­tált elvárásoknak, az lemarad.

A könyvvizsgálók társaságokba, szak­mai, üzleti közösségekbe szerveződése le­hetőség a túlélésre, ahol az eddig meg­szerzett érték nem vész el. A csapat hasz­nosítani tudja az egyén értékeit, és a ta­gok komplexebb tudása által védettebb lesz, s kevésbé sebezhető.

Tagságunk fele jelenleg szüneteltető jogállású, azaz nem könyvvizsgálóként, hanem számviteli, adózási szakember­ként, oktatóként dolgozik számtalan mun­katerületen, többnyire közép- vagy felső­vezetői beosztásban. Az okleveles könyv­vizsgálói képzésnek tehát még mindig rangja van, mert átfogó, komplex, a gya­korlati életben is piacképes ismerete­ket nyújt.

– Most volt a küldöttgyűlés. Mennyire voltak eredményesek?

– A küldöttgyűlést 2021. május 7-én online formában tartottuk meg. A kül­döttgyűlés tagjai a szakma kiváló szak­emberei, akik közül többen évek óta ala­kítói, mozgatórugói a kamara életének. A napirendi pontok előkészítettek, azt a ki­bővített elnökségi ülés után a helyi szer­vezetek is megvitatják.

A napirendi pontok közül a kamara és az elnökség 2020. évi tevékenységéről, a stratégiai elképzelések teljesüléséről szóló pontokat, valamint az egyes bizottságok beszámolóit emelném ki, amelyeket a kül­döttgyűlés jelentős szavazati többséggel fogadott el. Emellett elfogadta a kamara – egyes területi szervezetek beszámolóját önállóan is tartalmazó – 2020. évi szám­viteli beszámolóját, a kamara 2021. évi üzemgazdasági tervét, s megválasztotta a kamara könyvvizsgálóját is.

Eredmény, hogy sikerült a küldöttgyű­lést megtartani, a 2020. évet a beszámo­lók elfogadásával lezártuk, a továbbiak­ban az üzemgazdasági terv elfogadásá­val már a jövőre koncentrálhatunk. Ter­mészetesen mindig lesznek kisebb viták, amelyek az együtt gondolkodást szolgál­ják, de az elmúlt időszakhoz hasonlóan a véleménykülönbségeket jelentős szava­zati többséggel tudtuk lezárni.

NÉVJEGY

59 éves.

Mérlegképes könyvelőként végzett 1990-ben, 1997-től gazdasági mérnök, 1999-től okleveles könyvvizsgáló, 2001-ben szerezte meg a menedzser szakirányú gazdasági mérnök képesítést, 2011-ben lett okleveles közgazdász, 2012-től adótanácsadó, PhD-fokozatot a Nyu­gat-magyarországi Egyetemen szerzett 2016-ban, majd 2021-ben ha­bilitált a Debreceni Egyetemen.

Az APS ALVIPLAST Schiestl Kft. igazgatója 1995–2002 között, 2002–től a H K ADOCONTROLL Kft. ügyvezetője.

Főiskolai docens 2015-től, 2016-tól főiskolai tanár.

A kamara ellenőrző bizottságának tagja, elnöke 2011-től, oktatási alelnök 2015-től.