Így segítheti a számvitel a versenyképességet

A parlament előtti adó- és számviteli változáso­kat tartalmazó jogsza­bály-csomag három fő elv mentén készült. Ezek: a versenyképesség, az összehasonlítha­tóság és az adminisztrációs terhek csök­kentése - mondta el Izer Norbert. A nem­zetgazdasági tárca adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szerint a változások legjelentősebb pontját a számvitel terén elsősorban az IFRS-ek bevezetése jelenti. A számviteli rendszer­ben 1991. óta, a magyar számviteli törvény megalkotása óta nem volt olyan horderejű változás, mint az IFRS-ekre való áttérés, ezért fontos, hogy több lépcsőben, foko­zatosan történjen az új szabályozás be­vezetése. Az IFRS-ek bevezetése növeli a versenyképességet, hiszen így a cégekről a nemzetközi standardok alapján készülnek a jelentések, a befektetők és az üzleti part­nerek ennek eredményeként ismert ada­tok alapján tudnak véleményt mondani az ügyfelekről. Az új számviteli megoldás alkalmazása egyértelműen összehasonlít­hatóvá teszi a cégeket. Az adminisztrációs terhek csökkentése pedig ott érhető utol, hogy a nemzetközi piacon mozgó cégek­nek ma két különböző – magyar (MSZSZ) és IFRS-ek szerinti - beszámolót is kellett készíteniük, jelenleg viszont már van le­hetőség kizárólag az IFRS-ek szerint elké­szíteni azt.

Az IFRS-ek a világ legelterjedtebb számviteli módszerét jelentik – körülbe­lül 100 országban kötelező a használata, 130 országban pedig adott a lehetőség, hogy IFRS-alapon készítsék a beszámo­lókat. Az EU-tagországokban a tőzsdén jegyzett társaságoknál eleve kötelező az IFRS-ek használata, illetve összességé­ben a vállalatoknak egyedi beszámolót 23 tagországban kell vagy lehet IFRS-alapon készíteni.

Magyarországon 2016-tól választhat­ják azt a cégek, hogy nem készítenek magyar számviteli (MSZSZ) beszámolót, hanem csak IFRS-ek szerinti beszámolót állítanak össze. Az idén 9 cég választotta ezt a módot, ezek döntő részben olyan cégek, akik anyacégük felé eddig is IFRS-jelentést készítettek. Az előírások szerint a jövő évtől – bizonyos kivétellel – a tőzs­dei kibocsátóknak lesz kötelező az IFRS-ek használata, míg a bankok és biztosítók választhatják az áttérést. Miután az IFRS-beszámolókra való áttérést előzetesen be kell jelenteni, ezért ma már tudható, hogy több mint 100 cég választotta jövőre az IFRS-bevezetést. A szabályozás szerint 2018-tól további cégeknek, a hitelintéze­teknek is alkalmazniuk kell az IFRS-eket.

Izer Norbert szerint teljesen érthető, ha a „sima” cégek megvárják a tapasztalato­kat, azt, amíg eldőlnek a függő kérdések és leülepednek a tapasztalatok, és ennek a pozitív vitának eredményeképp a jog­alkotók esetleg módosítják a szabályokat.

A számvitel és az adózás kapcsolatában is okoz majd változásokat az IFRS-átállás. A helyettes államtitkár elismerte, hogy az új számvitel alkalmazása rövid távon adó­oldalon több munkát jelent a szakembe­reknek, ám a számviteli területen egyér­telműen utolérhető lesz – persze az átállás időszaka után – az adminisztratív terhek csökkenése. Izer Norbert szerint volt né­hány ország, amely az adózási oldal okán az IFRS-ek bevezetése mellett megtartotta a saját számviteli elszámolási rendszerét, ám ez azzal járt, hogy lényegében sen­ki nem választotta az IFRS-eket. Miután a cél az, hogy minél többen alkalmazzák az IFRS-eket, ezért a hazai szabályozás az adózást is az IFRS-ek szerinti beszámolóra építi. Ugyanakkor az átállás megsegítésére speciális adóalap-megállapítási szabályok léptek életbe a társasági- és iparűzési adó esetében, hiszen a magyar és az IFRS-ek szerint számvitel egy sor kérdésben el­lentérő megoldásokat, számviteli elszá­molásokat alkalmaz. A cél az volt, hogy az IFRS-áttérés teljesen semleges alapon működhessen, a vállalkozások adópozíci­ója ne változzon érdemben – hangúlyozta Izer Norbert, a SZAKma konferenciáján.

Az MSZSZ új szabályai szerint – az értékhatár emelésnek köszönhetően – a hazai vállalkozások 97-98 százalé­ka lesz már jogosult az egyszerűsített éves beszámolók elkészítésére – hang­súlyozta előadásában Mészáros László, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosz­tályvezetője, a SZAKma főszerkesztője.

Az egész napos konferencián, amelyet a SZAKma szerkesztősége a Pallas 70 ok­tatási és vizsgaközponttal közösen szerve­zett, az IFRS-áttérés mellett a számvitel és a könyvvizsgálat egyéb aktuális kérdései­ről is információkat kaphattak az érdekel­tek a minisztérium munkatársaitól, Bíró­né Zeller Judittól, Dr. Sramkó Szilviától és Tolnai Krisztiántól.