EU-HÍREK

Uniós szintű társaságiadó-reform

Az Európai Bizottság 2016. október 25- én ismertette a társaságiadó-reform­mal kapcsolatos új, átfogó csomagját, amelybe beemelte a közös konszolidált társaságiadó-alapra (a továbbiakban: KKTA) vonatkozó javaslatát, valamint az unióbeli kettős adóztatással kapcsolatos jelenlegi vitarendezési rendszer javítá­sát, illetve a visszaélés elleni hatályos szabályok továbbfejlesztését célzó két további javaslatát.

Bár a 2011-ben előterjesztett KKTA számos kulcseleme tekintetében tör­tént előrelépés, mégsem sikerült végle­ges megállapodásra jutni. A Bizottság a korábbi javaslat vállalkozásösztön­ző elemeit megerősítve indította ismét útjára azt, hogy az adókikerülő kiska­puk bezárása révén egyenlő verseny­feltételeket teremtsen az Európában te­vékenykedő multinacionális vállalatok számára. A gyors előrelépés érdekében a KKTA gyakorlati megvalósítását két­lépcsős folyamatra bontották: a közös adóalapról rövid időn belül megállapo­dás születhet, röviddel ezután vezetnék be a konszolidációt.

A KKTA bevezetésével a vállalkozá­soknak uniós szinten egységes szabá­lyokat kell majd követniük adóköteles nyereségük kiszámítására vonatkozóan. A korábbi, 2011-es javaslathoz képest az új társaságiadó-rendszer:

• kötelező lesz a nagy multinacioná­lis vállalatcsoportokra nézve, biztosítva, hogy a globálisan évi 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező válla­latok a nyereségük tényleges keletkezési helyén adózzanak;
• be fogja zárni azokat a kiskapukat, amelyek jelenleg az adózási célú nye­reségátcsoportosítással hozhatók össze­függésbe;
• arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy tevékenységüket hitelfelvétel he­lyett sajáttőke-bevonással és a piaci le­hetőségek kiaknázásával finanszírozzák;
• támogatni fogja az innovációt a tényleges gazdasági tevékenységhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékeny­ségre vonatkozó adóösztönzők révén.

A KKTA a társasági adó mértékét nem szabályozza, mivel ez változatlanul a tagállamok hatáskörébe tartozik. Mindazonáltal átláthatóbb, hatéko­nyabb és tisztességesebb rendszert hoz létre a határokon átnyúló tevékenysé­get folytató vállalkozások adóalapjának számítását illetően.

A jogalkotási javaslatokat konzultáció céljából az Európai Parlament elé, illet­ve elfogadás céljából a Tanács elé ter­jesztik.

Új rendelet az IFRS 15 befogadásáról

Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfo­gadásáról szóló 1126/2008/EK rendelet 2016. szeptember 22-én ismét módosult a 2016/1905 európai bizottsági rendelet elfogadásával.

A 2016/1905 rendelet az IFRS 15 Ve­vői szerződésekből származó bevétel standard módosításának a jóváhagyá­sáról szól és maga után vonja számos standard és értelmezés módosítását, illetve visszavonását. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (a további­akban: IASB) 2014 májusában tette köz­zé az új IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel nemzetközi pénzügyi beszámolási standardot, amely javítja a bevétellel kapcsolatos pénzügyi beszá­molást és összehasonlíthatóbbá teszi a pénzügyi beszámolók fő sorait. Ezt követően, 2015 szeptemberében az IASB az IFRS 15 standard hatálybalé­pésének időpontját 2017. január 1-jéről 2018. január 1-jére halasztotta.

Az IFRS 10 módosításai az IFRS 9 standardra való hivatkozásokat tartal­maznak, ám még nem alkalmazhatók, mivel az IFRS 9 standardot az Európai Unió még nem fogadta el – a rendelet mellékletében az IFRS 9-re vonatko­zó hivatkozásokat az IAS 39 standardra való hivatkozásként kell értelmezni.

Az IFRS 15 elfogadása maga után vonja az IFRS 1, 3 és 4, továbbá az IAS 1, 2, 12, 16, 32, 34, 36, 37, 38, 39 és 40, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Be­számolási Értelmezési Bizottság IFRIC 12 értelmezésének, illetve az Értelme­zési Állandó Bizottság SIC-27 és SIC-32 értelmezésének módosítását. Hatályát veszti az IAS 11 Beruházási szerződé­sek és az IAS 18 Bevételek standard, az IFRIC 13 Ügyfélhűségprogramok, az IFRIC 15 Ingatlan építésére vonat­kozó megállapodások és az IFRIC 18 Ügyfelektől származó eszközátadások értelmezés, illetve a SIC-31 Bevételek – reklámszolgáltatásokat tartalmazó barterügyletek értelmezés.

A módosításokat legkésőbb a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdő­dő első pénzügyi év kezdőnapjától kell alkalmazni.

A 2016/1905 bizottsági rendelet ma­gyar nyelven is elérhető a http://eur-lex. europa.eu internetes oldalon keresztül.