EU-HÍREK

160 milliárd eurós áfaadórés az Unióban

Az Európai Bizottság 2016. szeptember 6-án közzétett tanulmánya szerint az Európai Unióban 2014-ben 159,5 milli­árd euró összegű áfa veszett el a költ­ségvetés számára. A tanulmány szerint az uniós áfaadórés (a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg kö­zötti különbség) éves szinten ismét el­fogadhatatlanul magas volt. Bár a 2014- es áfahiány 2,5 milliárd euróval kisebb, mint a 2013-as, az egyes tagállamok kö­zött továbbra is hatalmas különbségek mutatkoznak az áfaszabályok betartása területén. Az adatok 18 tagállam eseté­ben mutatnak javulást, 8 tagállamnak azonban nem sikerült az előző évhez képest több áfát beszedni.

Magyarországon 2014-ben az áfaadórést jelentős mértékben, 4,29 száza­lékkal sikerült csökkenteni a 2013. év­ben mért áfaadórés összegéhez képest.

A tanulmány angol nyelven érhető el a https://ec.europa.eu/taxation_customs/ sites/taxation/files/2016-09_vat-gap-report_final.pdf honlapon keresztül.

Uniós jegyzék a nem együttműködő adójogrendszerekről

2016. januárjában az Európai Bizottság három lépésből álló eljárást vezetett be a közös uniós jegyzék létrehozása cél­jából az adókijátszás és adókikerülés visszaszorítására irányuló átfogó prog­ramja keretében. A nem együttműködő adójogrendszerek közös uniós jegyzéke – közzétételét követően – a már most is létező tagállami listáknál jóval nagyobb súllyal esik latba azon harmadik orszá­gok viszonylatában, amelyek nem tart­ják be a jó adóügyi kormányzással kap­csolatos normákat. Ezen túlmenően az uniós szintű lista meg fogja akadályozni az agresszív adótervezést alkalmazó fe­leket abban, hogy visszaéléseket köves­senek el, kihasználva a tagállami rend­szerek közötti különbségekből fakadó lehetőségeket.

A Bizottság által kidolgozott ered­ménytábla ahhoz nyújt segítséget a tag­államoknak, hogy meghatározzák, mely országokkal kellene az Európai Uniónak párbeszédet kezdeményeznie a jó adó­ügyi kormányzás ellen ható problémák megvitatása céljából. Az eredmény­tábla összeállítása során a világ összes nem uniós országára és adójogrendsze­rére vonatkozóan elemzések készültek, hogy meghatározzák, mekkora esetük­ben az adókikerülés megkönnyítésének kockázata. Az előzetes értékelés egy sor semleges és objektív mutató – köz­tük gazdasági adatok, pénzügyi tevé­kenységgel, intézményi és jogrendszer­rel kapcsolatos szempontok, valamint a jó adóügyi kormányzással kapcsola­tos alapvető normák – alapján készült el. A cél az, hogy a tagállamok kön­nyebben megállapíthassák, mely orszá­gokra korlátozódjon az átvilágítás, azaz a részletesebb, a jó adóügyi kormány­zás szempontrendszere alapján elvég­zendő ellenőrzés, mely a következő lépést jelenti az uniós jegyzék létreho­zásának folyamatában.

A kiválasztott országok átvilágítá­sa várhatóan jövő januárban kezdődik majd meg, hogy a terveknek megfele­lően a nem együttműködő adójogrend­szerek első uniós jegyzéke még 2017 vége előtt elkészüljön. A tagállamok már támogatásukról biztosították ezt a kezdeményezést, mely mögé az Euró­pai Parlament is beállt.

Új uniós befogadó rendelet

Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfo­gadásáról szóló 1126/2008/EK rendelet [amely mellékletében egybeszerkesz­tett formában található az összes, 2008. október 15-én érvényben lévő nem­zetközi számviteli standard és értelme­zés (IAS/IFRS és SIC/IFRIC)] legutóbb 2016. szeptember 22-én módosult a 2016/1703 európai bizottsági rendelet elfogadásával.

A 2016/1703 rendelet az IFRS 10 Kon­szolidált pénzügyi kimutatások, az IFRS 12 Más gazdálkodó egységekben levő érdekeltségek közzététele, valamint az IAS 28 Társult vállalkozásokban és kö­zös vállalkozásokban lévő befektetések standard módosításának a jóváhagyásá­ról szól. A Nemzetközi Számviteli Stan­dard Testület 2014. december 18-án tet­te közzé az IFRS 10, IFRS 12, valamint az IAS 28 módosítását „Befektetési gaz­dálkodó egységek: A konszolidáció alóli kivétel alkalmazása” címmel. A módosí­tások célja, hogy tisztázzák a befekteté­si gazdálkodó egységek elszámolásával kapcsolatos követelményeket és segítsé­get nyújtsanak bizonyos körülmények esetén. Az IFRS 10 módosításai az IFRS 9 standardra való hivatkozásokat tartal­maznak, amelyek jelenleg nem alkal­mazhatók, mivel az IFRS 9 standardot az Európai Unió még nem fogadta el. Ezért a rendelet mellékletében az IFRS 9 standardra vonatkozó hivatkozásokat az IAS 39 standardra való hivatkozásként kell értelmezni.

A rendelettel befogadott módosításo­kat legkésőbb a 2016. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő első pénzügyi év kezdőnapjától kell alkalmazni.

A Hivatalos Lap 2016. szeptember 23-ai számában megjelent, 2016/1703 bizottsági rendelet (mellékletével együtt) magyar nyelven is elérhető a http://eur-lex.europa.eu internetes ol­dalon keresztül.