Adminisztrációs (adó)tehercsökkentés jön

Viszonylag sok kedvező változás történt az elmúlt években az adópolitiká­ban – kezdte előadását Izer Norbert, a Nemzetgazda­sági Minisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára a SZAKma adóügyi konferenciáján. Ál­láspontja szerint az adórendszert növe­kedésbarát adószerkezet létrehozásának szándéka jellemzi. Ezt mutatja az, hogy a tőkejövedelmeket és a munkajövedelme­ket terhelő adók további csökkentését ter­vezi a kabinet, míg a fogyasztási és a va­gyoni adók emelése ellensúlyozza a másik oldalon kieső bevételeket.

Van honnan csökkenteni, mert az élő­munkát terhelő adók szintje még mindig viszonylag magas – emlékeztetett Izer Norbert. A helyettes államtitkár szerint az adóbevételek beérkezése utólag igazolta azt az adórendszer átalakításakor rögzí­tett véleményt, amely szerint a progresszív személyi jövedelem adó béreltitkolásra ad okot. Az egykulcsos adóval a kormány kisímitotta az ellentéteket, Izer Norbert szerint azóta láthatóan növekedésnek in­dultak a bérek – a szakember szerint ez persze nem kifejezetten az adóintézkedé­seknek volt köszönhető, az azonban bizo­nyos, hogy az adóintézkedések is hozzá­járultak ehhez valamiképp. A kifehérítés hatásai egyértelműek a helyettes államtit­kár szerint: a 15 százalékos szja-kulcs kezd olyan attraktív adókulcs lenni, amiért már nem érdemes rizikózni – a szakember itt példaként a lakás bérbeadókat említette.

Az adópolitikában is utolérhető a kor­mány családcentrikussága, hiszen a csa­ládi adókedvezménnyel immár a két gyermekes családok is érdemi adóked­vezménnyel számolhatnak. A másik fő cél a minél teljesebb foglalkoztatás érde­kében alkotott meg a kormányzat számos munkaerőpiaci kedvezményt – ilyenek a munkaerő-piacra lépők (pályakezdők) és (gyes, tartós munkanélküliség után) visszatérők adókedvezménye, a munka­helyvédelmi akcióterv részletei. Egyértel­mű sikerként könyvelhető el az, hogy az intézkedések nyomán az adóék (a nettó kereset és a teljes bérköltség aránya) a ko­rábbi 60 százalék körüli mértékről immár 50 százalék alá került – ám további lépé­sek is szükségesek. Az NGM helyettes ál­lamtitkára ugyanakkor a SZAKma konfe­renciáján jelezte: nagymértékű azonnali járulékcsökkentést nem tervezünk, hiszen 1 százaléknyi járulékcsökkentés minden más tényező változatlansága mellett 120 milliárd forint járulékkiesést okoz.

A gazdaság stabilizálása érdekében a fo­gyasztást terhelő adók mellett jó néhány szektoriális adót is kivetett a kormány az elmúlt években, Izer Norbert erényként könyvelte el, hogy ezek jó részét már si­került kivezetni.

Izer Norbert szerint a vállalkozói szek­tor adóteher-csökkentésére hozott intéz­kedések is kiállták az idő próbáját. A kis­vállalkozók tételes adóját (KATA) 132 ezer vállalkozás választotta. Az adó rendkívül kedvező, ugyanakkor a helyettes államtit­kár szerint nagy akadálya, hogy nem ad módot a cég számottevő növekedésére, hiszen 6 milliós bevétel felett nagyon ma­gas az adóelvonás mértéke. El kell gondol­kodni azon, milyen alternatív megoldást kínáljanak a KATÁ-s vállalkozásoknak, hogy végeszakadjon annak az egyáltalán nem kívánt gyakorlatnak, hogy a KATÁ-s vállalkozások onnantól, ha elérik a határt, a következő hónapokban már nem igazán vallanak be beérkező bevételeket.

Az NGM helyettes államtitkára szerint a Kisvállalkozói Adó (KIVA) a jelenleg mű­ködő hazai kis- és középvállalatok számá­ra kedvezőbb lenne, ám sokakat távol tart a megoldástól egy sor bonyolultnak tet­sző szabály. Izer Norbert szerint 2017-től drasztikusan egyszerűsödik az adóalap meghatározása, az át- és visszatérés sza­bályozása. A tervek szerint a jövő évtől valóban csak az az összeg adózik majd, amit a tulajdonos kivesz a cégből, ha a nyereség bent marad a cégben, az után egy forintot sem kell adóznia, a jogalkotó ezzel is segíteni akarja azt, hogy a vállal­kozások újra beruházzannak, fejlessze­nek, növekedjenek.

A szürkegazdaság visszaszorítása terén sikerült talán a legnagyobb eredményeket elérnie a kabinetnek – jelentette ki a he­lyettes államtitkár, aki szerint az online pénztárgépek és az EKÁER bevezetése rendkívül sikeresnek bizonyult.

Részben ezen intézkedések hatására a korábbi 22,4 százalékról 18 százalékra csökkent az elméleti áfa és tényleges áfa közötti rés.

A közeljövő további lépései között az adminisztráció tovább csökkentése kap­csán Izer Norbert rendkívül fontosnak je­lölte meg a bevallást érintő szja-reformot, azt, hogy a jövő évtől már a NAV készíti el a bevallásokat a rendelkezésére álló ada­tok alapján, s a magánszemélyeknek csak akkor van tennivalójuk, ha nem értenek egyet az adóhatósági adómegállapítással – például valamilyen egyéb kedvezményt szeretnének érvényesíteni.

Az adózói adminisztrációs terhek csök­kentését jelenti a vállalkozói oldalon a megbízható adózói minősítés is, hiszen a megbízható adózónak minősített cégek számára nagyban egyszerűsödik az adó­igazgatási eljárás, rövidülnek az eljárási határidők.

A helyettes államtitkár szerint az egy­szerűsítés ráfér a magyar vállalkozói kör­re. Emlékeztetett arra, hogy nemzetközi felmérések szerint Magyarországon pél­dául a munkát terhelő adók kiszámolása, könyvelése okozza a legnagyobb kihívást – évi 146 órát töltenek átlagosan a hazai vállalatok pénzügyesei ezen tételek kiszá­mításával, a bevallások lepapírozásával. Izer Norbert annak a reményének adott hangott, hogy a közeljövő intézkedései­vel sikerül logikusabban összerakni a be­vallásokat, s így a cégek sok időt spórol­hatnak majd.