SZÁMVETÉS
Hosszú és tartalmas volt ez az év. Mindennél jobban jellemzi, hogy még a nyomdába adás napján is dolgoztak szerzőink, hogy a „Versenyképességi adócsomag” részleteiről is – a SZAKma hagyományaihoz híven – első kézből kaphassanak információkat olvasóink.
Az emberek, vállalkozók rendszerint nem szoktak örülni annak, ha az adórendszer túl sokszor változik. Azért ugyanakkor vélhetően kevesen emelik majd fel a szavukat, hogy a kormányzat több hullámban módosította az adótörvényeket. A változások ugyanis – talán csak a jövedéki szabályozást leszámítva, amelynek ismertetése mostani lapszámunkban véget ér – szinte minden esetben az egyén és a vállalkozások életének könnyítését, (köz)terheik és adminisztrációjuk csökkentését célozták. Az adókulcsok csökkennek, a társasági adót tekintve Magyarország európa egyik legversenyképesebb elvonási szintjét kínáló ország lesz, az áfában pedig kibővül a kisebb kulccsal adózó alapvető élelmiszerek köre, kedvezményes kulcsot kap a vendéglátás és az internethasználat is. A kisvállalkozók számára valóban érdemi adó- és adminisztrációs könnyebbséget jelent majd a kiva, a legkisebbeknek pedig a továbbnyújtózkodás lehetőségét adja meg a duplájára emelt kata-értékhatár.
Nem tagadom, jó volt olvasni novemberi számunkban, hogy olyan vállalatok illetékesei szerint, mint a Mol, már érezhető az adóhatóság ügyfélbarátabbá tétele: a cégeket egyre inkább partnerként, semmint potenciális ellenségként kezeli a NAV. A magánszemélyek 2017-től tapasztalhatják majd meg, mit is jelent az ügyfélbarát adóhatóság: akkor, amikor többségünk válláról leveszi az adóbevallás terhét a NAV. Van még mit tenni: Magyarországon évi 277 órát vesz igénybe az adózással kapcsolatos ügyek intézése egy vállalatnak, eközben Ausztriában csak 131 órát kell ezzel vesződnie a cégeknek. A gyeplő részleges elengedésének feltétele ugyanakkor, hogy mindinkább jogkövető gyakorlatra szorítsunk mindenkit: ezért terjesztjük ki az online pénztárgépek rendszerét és vezetjük be hamarosan az online számlázás rendszerét – miként arról évzáró, évértékelő interjúnkban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is beszél.
Hosszú és tartalmas volt az év a számviteli szakembereknek, hiszen célegyenesbe fordult az IFRS-átállás, jövőre már több mint 120 cég csak nemzetközi számvitel alapján készíti el üzleti jelentéseit. A folyamatban érezhető, hogy a cégek nem szívesen engedik el annak a lehetőségét, hogy korábban lényegében minden kérdésükre alapelvnek számító választ kaptak az NGM-től, amely most – az IFRS-ek alapelveivel összhangban – a cégek és pénzügyi szakértőik komolyabb felelősségvállalására hívja fel a figyelmet.
A felelősségvállalás tekintetében nem lehet panasza a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagságának: az alig egy éve megválasztott új elnökség és a szakbizottságok rengeteg munkát beleölve aktualizálják a szabályzataikat, fórumot igyekeznek teremteni valamennyi alulról jövő kezdeményezésnek, amely a kamarai tag könyvvizsgálók munkájának hatékonyabb ellátását segíti. Mostani számunkban a könyvvizsgálat etikai követelményeiről, a számviteli politika könyvvizsgálói szemüvegen keresztüli értékeléséről olvashatnak. Emellett pedig az új könyvvizsgálói jelentésekről is elsőként közlünk összefoglalót.
Hosszú és tartalmas éven van túl a szerkesztőbizottság is. Év közben megújult a testület, új elnöke van a szerkesztőbizottságnak, Izer Norbert személyében, jó néhány szakember – Pankucsi Zoltán, Miklós László, dr. Varga Árpád – a jövőben csak szerzőként segíti a lapot, nekik köszönjük az elmúlt évek odaadó munkáját. Eközben örülünk, hogy év közben megszületett az első SZAKma-kisbaba is – év végén örömmel köszöntjük a szerkesztőbizottság aktív munkájába visszakapcsolódó Palotai Kingát is.
Feladat, munka lesz elég az új évben is. 2017-ben a SZAKma megújul, reményeink szerint még aktuálisabb, kérdéseikre több irányból választ kereső lapot adhatunk majd a kezükbe úgy, hogy a megszokott szakmaiságból semmit nem engedünk.
Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánunk!