„Az automatizáció szerepe teljes mértékben érezhető a számviteli terület mindennapi működése során, a folyamatosan növekvő különböző típusú adatszolgáltatási igényeket véleményem szerint érdemi automatizáció nélkül nem is tudnánk kiszolgálni”– interjú Krizsanovich Péterrel az MBH Bank Stratégiáért és pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesével
Ön a 2023. május 1-jén létrejött MBH Bank Stratégiáért és pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettese. Mint Magyarország második legnagyobb, tisztán magyar tulajdonú hitelintézete összesen hány fővel dolgoznak?
– Jelenleg mintegy 9000 munkavállalóval rendelkezünk, miénk Magyarország legnagyobb fiókhálózata, Budapesten négy nagyobb irodaházban dolgozunk és Békéscsabán is van egy szolgáltató központunk. Számos fórumon találkozhatnak az álláshirdetéseinkkel, hiszen bizonyos pozíciókba folyamatosan keresünk és veszünk fel új munkatársakat, így például folyamatosan keresünk informatikusokat vagy fióki tanácsadókat. Mindezzel együtt a fúzió 2020-as kezdete óta csökkent a létszám, hiszen egy fúziós folyamat logikus velejárójaként fokozatosan megszüntettük az eredeti három tagbank működési és szervezeti párhuzamosságait, valamint a vezetői szinteket és létszámot is racionalizáltuk. Természetesen a folyamatok egyszerűsítése és digitalizációja is hatással van a munkavállalói állományra, de ez nemcsak a mi fúziós folyamatunk sajátossága, hanem az általános digitalizációs átalakulásból is adódik és a mesterséges intelligencia terjedésével a jövőben is folytatódni fog.
Az ismert szervezeti változás (az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. fúziója) kapcsán mik voltak a legnagyobb kihívások, azok mennyiben érintették a számvitel területét?
– Három hasonló méretű, de nagyon különböző termékkörrel, folyamatokkal, informatikai rendszerekkel és vállalati kultúrával rendelkező bank egyesült és ezek harmonizálása hatalmas kihívás volt számunkra. Fontos célunk, hogy az örökölt alapokon mintegy 2 millió ügyfelünk számára valami jobbat és időtállót építsünk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a digitális transzformációra: egy teljesen új, modern és rugalmas banki alaprendszert építünk és gyökeresen átalakítjuk az ügyfélélményt is személyes és digitális csatornáinkon egyaránt. Ugyanakkor arra is kiemelt figyelmet fordítottunk, hogy az átalakulás közepette ügyfeleink számára zavartalan legyen a szolgáltatásunk, sőt egyre jobb színvonalon használhassák termékeinket és csatornáinkat. Ennek első jeleit: így megújult fiókjainkat vagy új digitális felületeinket már láthatják. A számvitel területét is több aspektusban érintette a fúzió, számos egyszeri, a fúzióhoz kapcsolódó feladat merült fel, például az újonnan születő bank pénzügyi kimutatásainak összeállítása és auditálása, a könyvelést támogató rendszerek felkészítése a fúziót követő működésre. Továbbá át kellett alakítani a rendszeres számviteli zárási folyamatokat is. A fúzió a számviteli szervezet felépítésére is komoly hatással volt, sokat dolgoztunk azon, hogy az új bank stratégiai céljait támogató szervezet épüljön fel, minél inkább lehetővé téve az elődbanki rendszerek, gyakorlatok és folyamatok integrációját.
A legnagyobb kihívást talán az jelentette, hogy be kellett látni, a korábban az elődbankoknál működtetett gyakorlatok már nem minden esetben alkalmazhatóak a megnövekedett méretű MBH Banknál, a hazai bankszektor második legnagyobb szereplőjénél.
Az MBH Bank egészét érintően milyen fő szempontoknak kell megfelelni a számviteli beszámolók elkészítésénél, hogy egy nem számviteles érdeklődő is értse a beszámolók adatait?
– Az MBH Banknak, mint hitelintézetnek és tőzsdei jelenléttel bíró pénzpiaci szereplőnek, a számviteli beszámolóit az ún. IFRS-ek szerint kell elkészíteni. Ez a keretrendszer útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy a számviteli beszámolóknak milyen információt kell bemutatni és milyen formában. A bemutatott információ hasznosságára és érthetőségére is számos elvárást fogalmaznak meg az IFRS-ek, többek között azt is, hogy az IFRS alapú beszámolók felhasználói messze nemcsak a számviteli szakemberek, a beszámolók így ezen elvárás mentén készülnek. A számviteli csapatunk a könyvvizsgálóval egyeztetve folyamatosan dolgozik a beszámoló tartalmán ebből a szempontból is, követjük a nemzetközi trendeket és az iparági legjobb gyakorlatokat is törekszünk átvenni. Az MBH Bank pénzügyi beszámolói esetén a fúziós időszak miatt az egyik legfontosabb szempont volt, hogy a fúzió pénzügyi beszámolóra gyakorolt hatásai érthetőek legyenek, ennek érdekében külön magyarázó tartalmakat emeltünk be a beszámolóba a jogszabályi minimum követelményeken felül.
Fotó: Vémi Zoltán
Az idei beszámolási időszakban Ön szerint milyen szabályokra érdemes leginkább odafigyelni?
– Az MBH Bank szempontjából tudok a kérdésre válaszolni: hitelintézetként a legnagyobb kihívást számunkra – a fúziós feladatokon felül – a bankszektorra vonatkozó intézkedések, elsősorban a kamatstop speciális számviteli kezelése jelentette. Jelentős változás az IFRS beszámolási keretrendszerben nem történt, a számviteli törvény kisebb változásai sem érintették szignifikánsan a beszámoló készítés folyamatát. A tavalyi évre vonatkozóan, a pénzügyi beszámoló készítésre teljes körűen bevezetett, ún. ESEF (Európai Egységes Elektronikus Formátum) rendelet elvárásainak történő megfelelés kapcsán még a gyakorlatban vannak nyitott kérdések, ezekről folyamatosan egyeztetünk az auditorral is.
Az MBH Banknál mekkora csapat dolgozik a számvitel területén, hány fő vesz részt közvetlenül a beszámolók elkészítésében?
– A számviteli területen, amely magában foglalja a felügyeleti adatszolgáltatásokat készítő jelentésszolgálati csapatot is, jelenleg nagyjából 130 fő dolgozik. Ebből kifejezetten a beszámolókészítési feladatokat egy 15 fős csapat látja el; a csapat munkája magában foglalja a Bank (MBH Nyrt.) egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásainak készítését, továbbá a szintén banki leányvállalataink beszámolóit is, gondolok itt a Jelzálogbankunkra, illetve a tavaly ősszel indult angolszász modell alapján működő befektetési bankunkra, amely a bankcsoport befektetési szolgáltatásait fogja össze. A számviteli terület számos más feladatot is ellát a beszámolókészítésen túl, ide tartoznak a klasszikus, nem bankspecifikus pénzügyi feladatok, a vállalati ERP rendszer működtetése és fejlesztése, illetve természetesen az egész banki működést átfogó havi zárási folyamatok működtetése és koordinálása. Módszertani csapatunk pedig folyamatosan figyelemmel kíséri a releváns jogszabályi változásokat és építi be a pénzügyi-számviteli folyamatokba.
Az automatizálás, a mesterséges intelligencia, illetve a digitalizáció mennyiben érezhető a számviteli munkában?
– Az automatizáció szerepe teljes mértékben érezhető a számviteli terület mindennapi működése során, a folyamatosan növekvő különböző típusú adatszolgáltatási igényeket véleményem szerint érdemi automatizáció nélkül nem is tudnánk kiszolgálni. A fúziót követően nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ne kizárólag az elődbankok gyakorlatát integráló folyamatokat fejlesszük, hanem az új folyamatok már automatizáció szempontjából is érdemi előrelépést jelentsenek. Az elődbankok különböző gyakorlatainak integrálása, összehangolása komoly kihívásokat jelent, ugyanakkor az eddigi eredmények azt mutatják, jó úton haladunk. Nagyon sok múlik a folyamatszervezésen is, a BI-os típusú feladatokat ellátó kollégák segítségével rendszeresen felülvizsgáljuk a zárási folyamatainkat és célzott fejlesztések mentén gyorsítunk a számviteli záráson, annak érdekében, hogy a döntéshozókat minél korában tudjuk tájékoztatni a pénzügyi tendenciák alakulásáról, a Bank jövedelmi helyzetéről.
Hogyan érintik a beszámoló készítés folyamatát a könyvvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségek? A beszámolók ellenőrzésén kívül a könyvvizsgáló milyen egyéb szolgáltatásokat kell, hogy biztosítson?
– A könyvvizsgálati kötelezettség miatt folyamatosan kapcsolatban vagyunk az auditor kollégákkal. A beszámoló tartalmi kialakítására és a kiemelt, a bankcsoport életében is jelentős tranzakciók kezelésére – mint például a Fundamenta felvásárlására vonatkozóan – számos egyeztetést tartottunk. Egy közelmúltban születő, nagy bankcsoport esetében folyamatosak a különböző – átalakuláshoz kapcsolódó – tranzakciók, amelyekhez speciális pénzügyi kimutatások, ún. vagyonmérlegek készülnek, ezek könyvvizsgálata is kötelező. A Bank 2023 őszén sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre nemzetközi piacokon, a kibocsátáshoz kapcsolódó feladatokban is igénybe vettük az auditor által nyújtott egyik szolgáltatást, egy olyan könyvvizsgáló által lefolytatott review-t, amely az ún. komfort levél megszerzését szolgálja, ennek birtokában lehetséges kötvényt kibocsátani a nemzetközi tőkepiacokon. A bankok életében sztenderd gyakorlatnak számít az évközi eredmény beszámíttatása a banki szavatoló tőkébe, ehhez is szükséges az auditor által lefolytatott review a különböző felügyeleti jelentéseken. A fentieken túl a könyvvizsgáló nemcsak a számszaki információkra mond véleményt, hanem a banki folyamatokra is tesz észrevételeket a különböző típusú kontrollok vizsgálatának vonatkozásában, ezeket folyamatosan beépítjük a napi működésünk további fejlesztése érdekében.
Milyen szabályozási kihívások elé néznek a következő időszakban?
– A következő beszámolási időszak egyik legnagyobb kihívása talán az ún. ESG szabályoknak történő megfelelés, 2024-re vonatkozóan először kötelező az új típusú, ESG beszámoló készítése a Bank esetében is. Ennek a beszámolónak tartalmaznia kell a cégek környezetre gyakorolt hatásait, illetve a társadalmi felelősségvállalás terén tett erőfeszítéseket is. A témában még számos nyitott kérdés van minden oldalról, mind a szabályozó, a könyvvizsgáló és a piaci szereplők részéről. A bankok vonatkozásában egy másik kiemelkedően fontos változás a banki tőkekövetelmény-számítással összefüggő, az EU-ban alkalmazandó szabályozói változások, az ún. CRR3 intézkedéscsomag hatályba lépése. Jelenleg is zajlik a várható változások tőkekövetelményre gyakorolt hatásának számszerűsítése, az új elvárások folyamatba történő átültetése.
Mi okozza most a legnagyobb kihívást az Ön munkájában?
– Egy egész Európában egyedülálló, hármas bankfúziót bonyolítottunk le az elmúlt években úgy, hogy közben jelentősen növelni tudtuk állományainkat, sőt a piac pénzügyileg* legeredményesebb szereplőjévé váltunk és így volt tőkénk három akvizícióra is: megvásároltuk a Sberbank hitelállományát, a Duna Takarék Bankot és a Fundamenta Lakáskassza többségi tulajdonát. Mindemellett az elmúlt hónapokban egy folyamatosan változó inflációs- és kamatkörnyezetben működtünk, mely egyrészt az ügyfelek hitelfelvételi hajlandósága szempontjából és a vállalati költségek alakulása szempontjából kihívás volt, ugyanakkor a kamatkörnyezet pénzügyileg számos pozitív lehetőséget is tartogatott. Idén talán pont fordított helyzetben leszünk: a gazdasági fellendülésnek köszönhetően élénkül a piac, növekszik a hitelfelvételi kedv és így mind lakossági-, mind vállalati fronton több hitelt tudunk kihelyezni, ugyanakkor csökken a magas kamatokból származó pénzügyi jövedelem. Összegezve: a külső környezet folyamatos változása és a belső transzformáció, valamint ezek párhuzamos futtatása nagy kihívás volt az elmúlt években és nem lesz ez másképp a következő időszakban sem.
NÉVJEGY
- 2003-ban szerzett diplomát a Budapesti Corvinus Egyetemen, majd pályafutása első két évében az IFUA Horváth & Partners tanácsadója.
- 2005-től 17 éven át töltött be vezető pozíciókat az OTP Banknál – dolgozott többek között a Stratégiai, Tervezési és Controlling igazgatóság ügyvezető igazgatójaként. A régiós terjeszkedésbe bekapcsolódva nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, több piacvezető külföldi bank – így a szerbiai OTP Bank és a montenegrói CKB Bank - irányításában vett részt igazgatósági tagként.
- 2022 szeptemberétől a Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatói főtanácsadójaként pénzügyi, kockázatkezelési és stratégiai feladatokon dolgozott, 2023 februárjától a stratégiáért és a pénzügyekért felel a fuzionált MBH Bankban vezérigazgató-helyettesi pozícióban.
- Angolul és németül tárgyalási szinten beszél.
- Háromgyermekes édesapa.