ELINDULT A GAZDASÁG TALPRA ÁLLÍTÁSA - Interjú Varga Mihállyal

Rendkívüli hirtelenséggel – a meg­felelő felkészülésre időt sem hagyva – jött a koronavírus-világjárvány. Ele­gendőek lehetnek a magyar gazdaság­védelmi intézkedések akkor, amikor a Világbank szerint a globális gazdaság az idén 5,2 százalékkal, a második vi­lágháború óta a legnagyobb mérték­ben csökken?

Valóban különleges helyzetet teremtett a koronavírus-járvány: egyszerre kellett mielőbb számottevő összegeket irányí­tani az egészségügyi és más védelmi esz­közök beszerzésére, és határozni a vál­lalkozások, a családok anyagi megsegí­téséről. Előbbire már hatszázmilliárdnál is többet fordított az állam, a gazdaság­védelemre pedig még az Európai Unió tagállamaihoz képest is jelentősnek szá­mító összeget, a GDP 20 százalékát. Rá­adásul a gazdaságvédelmi intézkedések szinte mindenkit érintenek.

– Mindenkit? A vállalkozásoknál volt adócsökkentés, a magánszemé­lyeket lényegében csak a hitelmora­tórium érinti. Erre gondol?

Vitatható sztereotípia, hogy a korona­vírus-járvány okozta gazdasági nehéz­ségekre csak az adócsökkentés lehet vá­lasz. Elfogadom, nehéz összemérni vagy kiszámolni, hogy a magánszemélyeket vagy a vállalkozásokat segítették-e na­gyobb mértékben a járványügyi intéz­kedések, de az tény, hogy többek között a banki adósok, a hallgatók, a nyugdíja­sok és a kisgyermekesek életét is meg­könnyítették a március 11-e óta beveze­tett szabályok. A hitelmoratórium való­ban az egyik legszélesebb körű adósvé­delem világszerte. Nem volt másik olyan ország, ahol a hasonló intézkedés ilyen hosszú időtávra, ilyen széles ügyfél- és termékskálára vonatkozott volna. A 3,8 millió lakossági hitelszerződéssel bíró ügyfélből közel 2,5 millióan választot­ták a fizetés átmeneti felfüggesztését. Még a felsőoktatásban tanulók is szá­míthatnak pénzügyi segítségre, mint­egy 75 ezer hallgató élhet az úgyneve­zett Diákhitel Plusszal. Az időskorúak sem maradtak ki a sorból. Őket érinti lel­kileg és fizikailag legsúlyosabban a jár­vány, ezért döntött úgy a kormány, hogy a mostani krízishelyzet ellenére vissza­állítja a 13. havi nyugdíjat. Mintegy 60 ezer szülőt érint a kisgyermekes csalá­doknak szóló kedvezmény, amely a ve­szélyhelyzet alatt lejáró gyes-, gyet- és gyedjogosultságokat hosszabbítja meg.

– Visszatérve a Világbank jóslatára: Magyarországon is a világháború pusz­tításához fogható, 5,2 százalékos gaz­dasági visszaeséssel kell számolni?

A járvány kitörését megelőzően a ma­gyar volt az Európai Unió egyik leggyor­sabban növekvő gazdasága. A járvány azonban alapjaiban írta felül a növeke­dési várakozásokat, így ebben az évben háromszázalékos visszaeséssel számo­lunk. Az első negyedévben két százalék volt a magyar gazdaság bővülése úgy, hogy a legtöbb uniós tagállam már eb­ben az időszakban is mínuszos elője­let kapott. Az Európai Unióban már­cius végéig egyébként a miénk volt a negyedik legnagyobb növekedési adat. A statisztikai mélypont az április volt, de innentől már van okunk bizakodni. A gazdasági intézkedések megteszik a hatásukat, és gyorsabban fogunk vissza­találni a korábbi teljesítményhez, mint azt a válság kitörésekor gondoltuk. Jú­niusban már megkezdődhet a gazdaság talpra állítása.

– Ha tehát az április és a május volt a két legrosszabb hónap, akkor a ne­hezén már túl vagyunk. Mik a várako­zások: már nyáron visszatérhet a nor­mál menetrend?

Nyugodt szívvel mondhatjuk, Magyar­ország a vírussal szembeni küzdelem első fordulóját megnyerte. Hogy júni­usban milyen mértékben indul meg a változás, még nem tudjuk. Ne felejtsük el, hogy most épp a foci-Eb miatt len­nének teli Budapest utcái és vendéglá­tóhelyei. Januárban még azt gondoltuk, hogy a turizmusban is rekordot hoz a jú­nius, hiszen a Puskás Ferenc Stadion há­rom Európa-bajnoki csoportmérkőzés­nek és egy nyolcaddöntőnek is otthont adott volna. Ehhez képest most azt lát­juk, hogy a legnagyobb bevételkiesést épp a vendéglátás szenvedte el. Az on­line pénztárgép adatai szerint június első hetében 28 százalék az elmaradás a tavalyi év azonos időszakához képest.

– Ha így felülírt mindent a korona­vírus, akkor nem túl hamar vonták vissza az adókedvezményeket, így pél­dául a katások mentességét és a járu­lékkedvezményeket?

Nem, és visszavonásról szó sincs. Már a szabályok megalkotásakor is egyér­telmű volt, hogy a bajba jutott ágaza­tok kedvezménye június 30-ig tart. A járvány első szakaszának vége, meg­kezdődött a gazdaság talpra állítása, most már más típusú adóügyi segítségre van szükség. Mindezt nemcsak a gaz­dasági elemzők, hanem az adóhivatali adatok is alátámasztják. Maradjunk a vendéglátásnál mint tevékenységi ked­vezményben részesülő és a koronaví­rus-válságnak legjobban kitett ágaza­tánál, ahol a forgalmi adatok tanúsága szerint az egyik legnagyobb volt a vis­szaesés. Míg például 2019. április 22- én 2,2 milliárd forint bevételt ütöttek be a vendéglátósok a pénztárgépeikbe, addig egy évvel később – 2020. április 22-én – mindössze 921 milliót. De má­jus óta folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben nőnek a bevételi adatok. Jú­nius 3-án például már 1,9 milliárd fo­rintnyi bevételről adtak számot az on­line pénztárgépek, ez már több mint kétharmada a tavalyi adatnak. Az ága­zati adókedvezmények a legkisebbek­től a nagyobb vállalatokig sokakat se­gítettek, és most már azt is látjuk, hogy eredményesek is voltak. Az egyik el­sőként meghozott gazdaságvédelmi in­tézkedés eredményeként több mint 151 ezer katás vállalkozó kapott négyhavi adómentességet. Huszonhat szakmát érintett a kedvezmény, például a koz­metikusokat, masszőröket, illetve szá­mos építési, szerelési munkát végző vállalkozót. Összességében 26 milli­árd forintnyi adó marad így az érintett vállalkozóknál, a munkáltatóknak járó járulékkedvezmény ennek több mint a dupláját hagyja több tízezer nehéz hely­zetbe került cégnél. A járulékkedvez­ménnyel megvédett állások száma pe­dig meghaladja a 210 ezret. Ha jól szá­molom, csak ez a két adókedvezmény összességében több mint 360 ezer em­ber munkájának, vállalkozásának meg­tartását segítette.

– Bár biztatók a pénztárgépadatok, de mi biztosítja, hogy ez így is marad, és hogy nem nő a munkanélküliek száma?

Egyrészt számos eszközzel biztosít­juk, hogy senkinek ne vesszen el a mun­kája. A kormány létrehozta többek kö­zött az úgynevezett munkahelyteremtő bértámogatási programot, amellyel 70 ezer új álláshelyet lehet finanszírozni. A támogatás lényege, hogy fél évig a kor­mány biztosítja a bértámogatást, ezért cserébe három hónap továbbfoglalkoz­tatást vár el, így a programban részt vevő munkavállalónak kilenc hónapra biztosítottá válik a foglalkoztatása. A bértámogatás összege havi 200 ezer fo­rint, amely a bruttó bért és a munkál­tatói járulékokat is magában foglalja.

A magyar gazdaság fellendüléséhez nélkülözhetetlen a kutatásfejlesztés és innováció támogatása. Fontos, hogy az itt dolgozók mindenképp folytathassák munkájukat, befejezhessék fejlesztéseiket, kutatásaikat, azért hoztuk létre a kutatói bértámogatást. Május végéig 12 ezer munkavállalóra kérték ezt a támo­gatási formát a cégek.

Annak a kormányígéretnek is igyek­szünk eleget tenni, hogy annyi munka­hely jöjjön létre, amennyi megszűnt a válság alatt. A vállalkozások beruházá­sait a több százmilliárdos tételben meg­nyíló kamat- és garanciatámogatott hi­telek segítik. Június 9-én például közel 140 milliárd forintos kedvezményes hi­telprogram indult el. A magyar kisvál­lalkozások nullaszázalékos kamatozású hitelt igényelhetnek az MFB Pontokon. Emellett támogatjuk azokat a beruházá­sokat, amelyek új munkahelyet is létre­hoznak, ilyen például a Pénzügyminisz­térium Nagyvállalati Beruházási Támo­gatási Programja. Az idén a keretössze­get is növelni tudtuk: 15 milliárdról 40 milliárd forintra.

– Ha ilyen fontos szerepet játszanak a foglalkoztatásban a beruházások, ak­kor adókedvezményekkel nem lehetne segíteni azok bővülését?

A külföldi befektetőknek Európa leg­alacsonyabb társaságiadó-kulcsa jelenti a valódi vonzerőt, de az is jó reklám, hogy 2017 óta a legtöbb adócsökkentési ver­seny éremszerző helyén végeztünk. A befektetők nemcsak az alacsony adót, hanem a kiszámítható adópolitikát is értékelik. A koronavírus-járvány idején még egy újabb beruházásösztönző intéz­kedést hoztunk, amely szerint teljes tár­saságiadó-mentesség járhat az újra be­fektetett profitra. Javaslatunkat az Or­szággyűlés elfogadta, és az új, kedvező szabályok június 10-én hatályba is lép­tek. Az úgynevezett fejlesztési tartalék június 9-ig csak az adózás előtti nyere­ség összegének a felére, június 10-től vi­szont a teljes nyereségre igénybe vehető, de továbbra is figyelemmel kell lenni a tízmilliárd forintos felső határra. A ked­vezménnyel minden hazai vállalkozás él­het, de a hazánkban tevékenykedő kül­földi székhelyű cégek is dönthetnek úgy, hogy a tavalyi nyereségüket nem kül­földre viszik, hanem azt Magyarorszá­gon fektetik be. A beruházás megvalósí­tására négy év áll rendelkezésükre. Na­gyon bízom benne, hogy képviselőtár­saim elfogadják a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot, és akkor ez a kedvező szabály nemcsak a cége­ket motiválja a beruházásra, hanem az egyéni vállalkozókat is.

– Szó esett arról, hogy az adócsök­kentési versenyeken évek óta rendre az élmezőnyben végzünk. Van esély arra, hogy megtartjuk helyünket az idén és jövőre is?

A koronavírus-válság idején megho­zott adóintézkedések 360 milliárd forin­tos könnyítést jelentenek 2020-ban. Nem­csak az adócsökkentési verseny megnye­résében segíthet, hogy július 1-től újabb két százalékponttal, 15,5 százalékra csök­ken a szociális hozzájárulási adó, hanem a gazdaság újraindításának is az egyik leghatékonyabb eszköze lehet. A kön­nyítés fél év alatt 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, ezzel is segítve a munkahelyek megőrzését, illetve újak létesítését. A koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazat ked­vezményei több mint negyvenmilliárd forint adóügyi megtakarítást jelentenek. Az idén senkinek nem kell turizmusfej­lesztési hozzájárulást fizetnie. A vendé­gek 2020. december 31-ig mentesülnek az idegenforgalmi adó alól, mert azt az ál­lam megfizeti helyettük. Több mint egy­millió munkavállalónak nőhet a SZÉP-kártyára érkező juttatása, ugyanis az év végéig a jelenlegi adóteher 32,5 száza­lékról 15 százalékra csökken. Ráadásul 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható összeg is csaknem megduplázó­dik, 2020-ban a rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedik. A koronavírus-járvány ellenére 2021-ben is folytatódik a kormány adócsökkentési politikája. Az Európai Unió legverseny­képesebb adófajtájának, a kisvállalati adónak a kulcsa 2021. január 1-jétől egy százalékponttal – 12 százalékról 11 szá­zalékra – csökken. Az egy százalékpon­tos mérséklés mintegy 10 milliárd forin­tot hagy jövőre mintegy 51 ezer vállal­kozásnál. A tényleges összeg ennél még jóval magasabb is lehet, mert egyre töb­ben választják ezt az adófajtát.

– A Pénzügyminisztérium egyik leg­fontosabb vállalása volt korábban az, hogy jelentősen csökkenti a vállalko­zásokat terhelő adóadminisztrációt. Si­kerülhet ezen a téren is az előrelépés? Vagy a Covid–19 ezt is visszavetette?

A koronavírus-válság még inkább rávilágított arra, hogy mennyire fon­tos a bürokratikus terhek minimalizá­lása. Nem véletlenül lett a veszélyhely­zet egyik leghatékonyabb adókönnyítése a beszámolókészítés halasztása, amel­lyel kétszázezernél több cég és sok tíz­ezer civilszervezet élt. Idén június 3-án éjfélig kellett volna a beszámolót be­nyújtani, a társasági adót bevallani, il­letve megfizetni. A kormány azonban a koronavírus-járvány miatt felülírta a határidőre vonatkozó szabályokat és négy hónapos halasztást adott a cégek­nek, szervezeteknek. Az adminisztrá­ciós és egészségvédelmi szempontok mellett az intézkedés gyakorlati hatása is számottevő, és nagy anyagi segítsé­get is jelentett a cégeknek. Mindössze 32 milliárd forintot fizettek be az ere­deti határidőre, így mintegy 170 milli­árd forint maradhat négy hónappal to­vább az érintetteknél.

A másik jelentős adóadminisztrációt csökkentő intézkedés a koronavírus-jár­vány miatt egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe kerülő kis- és közepes vállal­kozásokat célozta. Arra kértem a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal vezetőjét, segítse a cégek likviditását, és a visszajáró áfát rövidebb idő alatt utalja ki. Már az áp­rilis 20-án benyújtott áfabevallásokra is érvényes volt az új szabály, mely szerint a kkv-k akár már 20 nap alatt is vissza­kaphatták az áfát. Szinte egyetlen uniós országban sem adja vissza olyan hamar a pénzt az állam, mint Magyarorszá­gon. Összességében 36 700 adózó igé­nyelt vissza áfát, és majd kétharmaduk az eredeti határidőnél korábban jutott a pénzéhez. Összesen 155 milliárd forin­tot utalt ki hamarabb a NAV.

– Ezek a veszélyhelyzetre specializált intézkedések. Vagy valami ezek közül megmarad? A kkv-knak akár a bevé­telük két százalékát is kitevő terhet je­lenthet évente az adózással kapcsola­tos adminisztráció. Ezt az arányt ho­gyan kívánja csökkenteni a kormány?

Az áfakiutalás rövidítése és a beszámolóhalasztás valóban átmeneti, a koronavírus-járvány okozta nehézsé­gek miatti intézkedések, ezzel együtt még a Covid–19 sem írhatta felül a kormány adóadminisztráció csökkentésére tett vállalását. Az áfabevallások adóhivatali kiajánlására vonatkozó céldátumot sem változtatta meg. Az online számlázás a biztosíték arra, hogy jövőre már a NAV töltheti ki a vállalkozások áfabevallását is, 2021. január 1-től ugyanis már min­den számlát lát az adóhivatal. Olyannyira az ügyfélcentrikus szemléletet állítottuk az adóhivatali munkavégzés fókuszába, hogy a vállalkozások ingyenesen, érdemi adminisztráció nélkül jutnak egyedi, vi­lágszínvonalú adóügyi szolgáltatáshoz. A gazdálkodókat egy újabb, Európában egyedülálló újítással segíti május vége óta a NAV. Az Online Számlázót, az adóhi­vatal saját fejlesztésű mobilapplikációját június 10-ig több mint háromezren töltöt­ték le. Az alkalmazás segítségével ingye­nesen és néhány kattintással állítható ki az online számla. Az idén még egy na­gyon jelentős adókönnyítő szabály ha­tályba léphet, ehhez az szükséges, hogy az Országgyűlés megszavazza az er­ről szóló törvényjavaslatot. A kormány végleg megszabadítaná a vállalkozókat az egyik legbonyolultabb adminisztrá­ciós terhüktől: a feltöltési kötelezettség­től. Tavaly már nem kellett feltölteni a társasági adót, az idén pedig semmilyen adóelőleg-kiegészítési kötelezettség nem terheli a cégeket, mert a helyi iparűzési adóban is mentesülnek ettől a tehertől. A cégek likviditására is jótékony hatás­sal van az intézkedés, hiszen a vállalko­zások öt hónappal tovább gazdálkodhat­nak 80–85 milliárd forinttal.

– Mi lehet az oka, hogy míg az idén a világgazdaság 5,2 százalékkal csök­ken, addig a hazai ennél jóval kisebb, mindössze 3 százalékos mértékben?

Nem sok olyan ország van a világon, ahol ennyi online eszközt üzemeltetné­nek. Az online pénztárgép, az EKAER (elektronikus közúti áruforgalmi ellen­őrző rendszer) és az online számlaadat-szolgáltatás gazdaságfehérítő hatása köz­ismert. De azon túl, hogy az adóhivatal online eszközei évről évre több száz­milliárd forintot hoznak az államkas­szának, a rendelkezésre álló adatok rész­letes, pontos és gyors rálátást biztosíta­nak a gazdasági folyamatokra. Ilyen pre­cíz, a gazdaság minden szegmensét ma­gában foglaló adatállománnyal egyetlen régiós versenytársunk sem rendelkezik. A Pénzügyminisztérium elemzői pedig folyamatosan monitorozzák az adatokat. Többek között ezért is tudtunk azonnal, akkor és ott reagálni, ahol arra a legna­gyobb szükség volt. A gazdaságfehérí­tés online eszközeinek már nemcsak a csalárd adózókat kiszűrő, tisztességes piaci versenyt és a folyamatosan gyara­podó költségvetési bevételeket köszön­hetjük, hanem azt is, hogy hazánk a le­hető leghamarabb kilábalhat a koronaví­rus okozta gazdasági válságból, és újra Magyarország lehet az EU egyik leg­nagyobb gazdasági növekedésével bíró tagállama.