„A vízió egy bátran vállalkozó társadalom, ahol a lakosság is tudatosan és hosszú távon tervez a pénzügyeivel. Közvetlenebbül az, hogy minden magyar állampolgár rendelkezzen pénzügyi ismeretekkel” – fogalmazott a pénzügyekért felelős államtitkár.
– Tavaly, nem sokkal a kinevezése után beszélgettünk többek között a pénzügyi tudatosságról is. Azóta tovább erősödtek a témával foglalkozó programok. Mit mondana, ha röviden kellene megfogalmazni, miért is fontos a pénzügyi tudatosság?
– Azt kell mondani, hogy ma már nemcsak pénzügyi tudatosságról beszélünk, hanem vállalkozási tudatosságról is. Az alapvető jártasság a pénzügyek világában, a pénzzel való gazdálkodás készségszintű elsajátítása olyan ismeretek, amelyeket mindenki saját maga közvetlenül érzékelhet az életében. Pontosabban fogalmazva: kihat életének legfontosabb aspektusaira, és ha fordítva is megfogalmazhatjuk ezt, akkor a pénzügyek nem ismerete végződhet súlyos következményekkel. Ilyen volt a devizahitel-válság, de ide vezethető vissza a piramisjátékokban való tömeges részvétel is. A pénzügyileg tudatos társadalomban el lehet kerülni a befektetésnek tűnő csalások rendszerszintű kockázatát. A vállalkozások stabil indításához pénzügyi és vállalkozási ismeretekre egyaránt szükség van, ez pedig egy sikeres társadalom és gazdaság alapja.
– Ezzel félig meg is válaszolta azt a kérdésemet, hogy vajon a pénzügyi tudatosság hogyan függhet össze a versenyképességgel.
A vállalkozások megléte és az új vállalkozások a gazdaság mozgatórugói. Nélkülük nincs sikeres gazdaság. Azért is érdemes javítani a pénzügyi tudatosságot, mert a pénzügyileg tudatos lakosság és vállalkozások sikeresebb gazdaságot hoznak létre. Sajnos a fiatalokban Magyarországon nagyon alacsony a vállalkozási hajlandóság. Nem pontos számokat idézve egy kutatásból, csak nagyságrendileg jegyzem meg, hogy hazánkban a diploma előtt állóknak csak a 10 százaléka gondolkodik önálló vállalkozói tevékenység indításában a végzést követően, míg ugyanez az arány a balti államokban 60 százalék. Képzéssel, programokkal éppen a fiatalokat célozzuk leginkább, hiszen őket a legkönnyebb tanítani, de a felnőtt vállalkozók is számos program közül válogathatnak pénzügyi tudatosság témában.
– Visszatérve a lakosságra: a pénzügyi tudatosság az év kezdetével gyakran kerül a középpontba, hiszen általában az év vége, az ajándékozás jelentős költekezést is jelent. Hogyan vélekednek arról, hogy ebben az időszakban a bankok jelentős mértékű személyi kölcsönt helyeznek ki? Mekkora szezonalitás jellemző a hitelezésben?
Nem feltétlenül látunk kiugró szezonalitást. A hitelezés pedig nem feltétlenül rossz, sőt épp ellenkezőleg: gazdaság- és fogyasztásélénkítő hatású. Ha értelmesen, tudatosan használják, hozzájárul a jóléthez. Tudni kell, hogy bár most olcsó a pénz és éppen emiatt nagyon vonzó is, azaz most sokan élnek ezzel a lehetőséggel az alacsony kamatok miatt, azt a hitelt vissza is kell fizetni, tudni kell tervezni, hogy a jövedelem elbírja a törlesztőrészleteket. Nem a rövid lejáratú kölcsönök lehetnek kamat szempontjából kockázatosak, hanem inkább a hosszú lejáratúak.
A túlzott és kockázatos eladósodással van baj. Azt is jó lenne szem előtt tartani, hogy a hitelt érdemes abban a devizában felvenni, amelyben a jövedelmünk keletkezik.
– A vállalati hiteleknél tudatosabbak az adósok?
– A vállalati hitelezésben is éppúgy tudatosságra van szükség, hogy az adott hitelt az észszerűség keretein belül vegyék fel, akár a magánszemélyek. Ehhez a vállalkozóknak is tudniuk kell például cash flow-t tervezni.
– A pénzügyi tudatosságról évek óta sokat beszélünk. A Pénzügyminisztérium egy hétéves stratégiát is követ immár két éve. Mit lehet mondani most, hogy állnak a megvalósítással?
– Öröm látni, hogy a programért elkötelezett munkatársak dolgoznak nagyon lelkesen, és járnak eseményről eseményre. Elindítottuk az okosanapenzzel.hu honlapot, amely tavaly elnyerte a legjobb közigazgatási portál díját.
A PÉNZ7-en 2017-ben Magyarországon több diák vett részt, mint Németországban és Olaszországban együttvéve, és 2019-ben ez a létszám, azaz a programra hivatalosan regisztráltak száma meghaladta a 205 ezret. Idén a februári eseménysorozatra regisztráltak száma már most elérte a 130 ezret.
Az OECD pénzügyekért felelős vezetőjétől azt is megtudtam, hogy a PÉNZ7 és azok a kezdeményezések, amelyeket összefogtunk, világszinten is jó példáknak számítanak, és abszolút jó úton járunk. Éppen ezen felbuzdulva szervezésünkben az idén lesz egy nemzetközi konferencia is a témában.
– A jó részvételi arány azt is jelzi, hogy van hova fejlődni. Valóban olyan „rossz” családi gazdálkodók a magyarok?
– Igen, sajnos egyelőre azt lehet mondani, hogy a pénzügyi tudatosság szintje még mindig elég alacsony hazánkban. Éppen ezért is fontosak ezek a kezdeményezések, és éppen emiatt lényeges hangsúlyozni, hogy nem egy vagy két, sőt megkockáztatom, öt vagy tíz év alatt kell látványos és teljesen hatásos eredményt elvárni ezektől a programoktól, hanem még ennél is hosszabb időtávon. Az szép és fontos, hogy jók a részvételi arányok, sokat tettünk és teszünk, de a társadalom alapattitűdjét, szokásait, beidegződéseit nehéz megváltoztatni. Azokban az országokban, ahol ez a fajta öngondoskodás, pénzügyi érettség a társadalomban jobban jelen lévő kulturális adottság, kevesebb a teendő. Ettől még ezekben az országokban is sokszor bedőlnek egy-egy piramisjátéknak, és ezekben az országokban is szükség van további edukációra.
Gondoljunk csak a készpénzhasználatra, amely egyre inkább háttérbe szorul, sokan élnek már a különböző digitalizáció adta lehetőségekkel. Itthon még mindig a kelleténél jóval több készpénz van forgalomban, ezért folyamatosan állítunk fel a készpénzmentes fizetési opciók felé terelő ösztönzőket.
– Milyen eredmények említhetők meg a készpénzforgalom csökkentésében?
– A készpénzhasználat visszaszorítását az azonnali fizetési rendszer bevezetése is segíti majd március 2-ától. Mindenesetre jó jel, hogy a Sziget Fesztivál volt az első, amely a teljes készpénzmentességet megvalósította, és azóta több ilyen rendezvényt is szerveztek már – jelezve, hogy készpénz nélkül is lehet. Folytatjuk a készpénzmentes iskola programot is, amely a 2018/2019-es tanévben nagyon sikeres volt.
– Pontosan mi a pénzügyi tudatosság stratégia célja, és hogyan lehet lemérni az eredményeket?
– A vízió egy bátran vállalkozó társadalom, ahol a lakosság is tudatosan és hosszú távon tervez a pénzügyeivel. Közvetlenebbül az, hogy minden magyar állampolgár rendelkezzen pénzügyi ismeretekkel. Legalább annyira, ahogyan a földrajzot, a történelmet vagy bármely más, iskolában elsajátítható tudást magáévá teszi. Kiemelem most is: a fiatalokat célozzuk elsősorban, és épp emiatt például felsőoktatási intézmények pénzügy szakos másodéveseivel is tárgyalásban vagyunk, hogy a pénzügyi ismeretek oktatásában ők is részt vehessenek önkéntesként.
Persze nem kell bonyolult ügyleteket tudni ehhez, de a megtakarítási formákat vagy a hitelfelvétel feltételrendszereit ismerni kell ahhoz, hogy tudatosan, hosszú távra (és ez fontos) megtervezhesse valaki a saját pénzügyeit.
Nehéz az eredményeket visszamérni, mert az, hogy a programokon sokan vannak, csak azt jelzi, a társadalom és a fiatalok számára is fontos ez a kérdés. Az oktatási rendszerben az a kihívás, hogy a pedagógusok is jól elsajátítsák és jól tudják közvetíteni ezeket az ismereteket.
– Egy éve ön a pénzügyekért felelős államtitkár. Hogy látja az elmúlt évet, és milyen témák foglalkoztatják leginkább mostanában?
– Jól érzem itt magam, változatosak a feladatok. Az elmúlt időszakban az EU-jogharmonizációval foglalkoztunk sokat, ezen belül is főként például, ami leginkább a könyvelőket, könyvvizsgálókat is érinti, a pénzmosás elleni törvénykezéssel.
Most készülünk fel a legújabb gazdaságvédelmi csomagra, azzal töltünk sok időt.