„A NAV VÍVMÁNYAI MEGVÁLTOZTATTÁK AZ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZTEREOTÍPIÁINKAT” - INTERJÚ RADNAI KÁROLLYAL

/ 2019. márciusi lapszám
„A NAV VÍVMÁNYAI MEGVÁLTOZTATTÁK AZ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZTEREOTÍPIÁINKAT” - INTERJÚ RADNAI KÁROLLYAL

„A bevezetett adóváltozások, az adminisztráció csökkentése, az adókedvezmények és az alacsony társasági adó egyre versenyképesebbé teszi az országot a befektetők és a beruházók számára” – mondja az OrienTax partnere.

– A cégek bevallásának elkészítésekor miben tudnak segíteni?

– Az OrienTax valójában tanácsadással segít, ritka, hogy valakinek az éves beval­lását is elkészítjük. A cégek számára adó­zási koncepciókat készítünk elsősorban. Árbevételünk egyharmadát egyébként a filmipari ügyfeleknek nyújtott szolgálta­tások adják.

– Hogyan értékeli az elmúlt időszak­ban a bevallásokat, a magyar adópoli­tikát érintő változásokat?

Azt gondolom, hogy az elmúlt időszak­ban a magyar adórendszer jelentős át­alakításon ment keresztül, akár az adó­kulcsokra, akár a meghatározó adóne­mekre vagy az adóadminisztrációra gon­dolunk. Mind az egyszerűsítés, mind pe­dig a digitalizáció terén voltak és vannak előrelépések. Érdekesség és egyúttal öröm­teli, hogy mindezen intézkedéseknek kö­szönhetően még az adóbevételek is nőt­tek, kézzelfogható a gazdaság fehéredése.

A folyamatokat egyébként két fő irány jellemezte az elmúlt években. Az egyik az adórendszer struktúrájának az átala­kítása, vagyis a jövedelemadók általá­nos csökkentése (ezen belül ugyanakkor az adózásba bevont szereplők számának növelése) és ezzel párhuzamosan a fo­gyasztást terhelő adók növelése. A má­sik fő irány a behajtás hatékonyságának a javítása volt. Utóbbinak szintén három jelentős lépése volt az elmúlt évek során: az online pénztárgépek bevezetése a kis­kereskedelem kifehérítését ösztönözte leg­inkább, az EKÁER révén az áfacsalások mértéke csökkent jelentősen, a tavalyi be­vezetésű online számlaadat-szolgáltatás rendszere szintén az áfacsalások vissza­szorítását és az ellenőrzések hatékonysá­gának javulását hozta. Mindegyik lépés több százmilliárd forintos adóbevétel-nö­vekedéssel járt, miközben a többlet-adó­elvonás nem lassította a gazdaságot sem, a gazdaság fehéredése a korábban is át­láthatóan működő gazdasági szereplők helyzetét erősítette. Meg kell említeni a támogató adóhatóság koncepciójának elin­dítását is, amelynek eredményeként érez­hetően megváltozott az adóhatóság adó­zókkal szembeni viselkedése: a korábbi­akhoz képest sokkal több az olyan háttér­ben futó – akár az adózók tudomása nél­kül lefolytatott – ellenőrzés, amely már az online adatszolgáltatás alapján meg­ismert adatok összevetésével történik, és célzottan az adócsalások kiszűrését szol­gálja. Összességében tehát azt mondha­tom, hogy a NAV vívmányai megváltoz­tatták az adózással kapcsolatos sztereo­típiáinkat.

– A digitalizáció terén milyen előrelé­pést tart kiemelten jónak, és még miben kellene fejlődnie az adórendszerünknek?

A már említett adózási digitalizáció gyö­kerei körülbelül 15 évre nyúlnak vissza, és mára eljutottunk oda, hogy a vállalko­zások csak elektronikusan nyújthatják be bevallásaikat, a kapcsolattartás is ebben a formában történik. Az ismert gyermek­betegségekkel együtt is hatalmas lépés ez egy olyan szervezet esetében, ahol hosszú évtizedekig a papíralapú kommunikáció volt az egyedüli lehetőség, és az elektro­nikus kommunikáció legfeljebb a fax kül­désében merült ki.

Sokszor elhangzik kritikaként, hogy a magyar adórendszer bonyolult. Egy olyan komplex gazdaság esetében, mint a ma­gyar, nem is igazán várható el, hogy az adórendszer egyszerű legyen. Ahol viszont sokat lehetne javítani, az az adatszolgálta­tások egyszerűsítése, a duplikációk és fe­lesleges adatközlések elkerülése. Az adó­rendszer, az adóbevallások bonyolultsága ugyanis két teljesen különböző dolog, és utóbbiban elég sok még a teendő. Az adó­bevallások bonyolultságát sok esetben az adóhatóság és a KSH „adatéhségében” kell keresni: a tájékoztató és statisztikai célú adatbekérések több tíz oldallal is bő­víthetnek egy bevallást.

A tájékoztatásban is van hova fejlődni: a NAV honlapja alapvetően egy nem túl jól strukturált honlap, általában csak azok ismerik ki magukat benne, akik napi szin­ten használják és már megszokták. Ellen­példának ott van az szja-bevallási terve­zetek platformja, amely már más dimen­zió: a látványos infografikák, jó irányító funkciók áttekinthetővé teszik a felületet.

– Mit gondol, milyen változások lesz­nek még a bevallási rendszerben?

A jövőben, azt gondolom, nemcsak az szja-bevallásokat ajánlja majd ki az adó­hatóság, hanem a vállalkozásoknak is sok segítséget adhat. Már most is van olyan vállalkozás, amely nem csak a 100 ezer fo­rint feletti áfatartalmú számlákról szolgál­tat adatot. Ha minden kibocsátott számlá­ról szükség lesz online adatszolgáltatásra, akkor az áfabevallás lényegében szükség­telenné válik. Mivel az online adatszol­gáltatás egy jól látható trend, ennek segít­ségével néhány év múlva több más beval­lás is – a kisebb adózok számára akár a társaságiadó-bevallás is – megszűnhet.

– Üzleti tanácsadóként milyen kihí­vásokkal néznek szembe a bevallások tekintetében?

A cégeket képviselve továbbra is sokak számára jelent gondot, hogy sokféle adó­számla van. Ők azt tartanák jónak, ha egy kalapba kellene mindent befizetni, bele­értve akár a helyi adókat is. Itt is érzékel­hető nyitás a cégek felé, hiszen már a NAV-hoz is beérkezhetnek a helyi adóbevallá­sok. Egy-egy nagy, országosan működő cég számára még így is óriási adminiszt­rációs terhet jelent, hogy ezt az adónemet adott esetben 2000 különböző bankszám­lára kell teljesíteni. Egyelőre az adóható­ság sem készült fel arra, hogy ő szedje be és ellenőrizze mind a 3200 önkormányzat adóbevételeit, de azt is hozzá kell tenni, hogy helyi adó lévén erre jogszabályi le­hetősége sincs.

– Az ügyfeleik milyen arányban készí­tenek IFRS-beszámolót? Milyen plusz­kihívásokkal jár ez?

Nagyon kevés cég állt át szerintem az IFRS-beszámoló-készítésre. Pláne, ha azokat a vállalkozásokat nézzük, amelyek számára nem kötelező az áttérés. Sokan azt gondolták, a multinacionális cégek majd örömmel áll­nak át, hiszen a nemzetközi számviteli kon­szolidált beszámolót már eddig is sokan az IFRS-ek szerint készítették. Azonban nem szabad összekeverni egy önálló beszámoló elkészítését a külföldi beszámolóhoz szük­séges adatszolgáltatással. Előbbi jóval na­gyobb feladat és felelősség, ráadásul egy ha­zai számviteli szabályozáshoz szokott köny­velő el sem tudja – az alapvetően más szem­lélet miatt – készíteni az IFRS-beszámolót. Nem véletlen, hogy erre vonatkozóan több képzés és kifejezetten IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés is létezik.

– Európai viszonylatban milyennek értékeli a bevallásokhoz kapcsolódó adminisztráció szintjét Magyarorszá­gon? Mennyiben változott ez az utóbbi években?

Bár sokat egyszerűsödött a hazai adó­zás, még mindig meglepődőm például az angol adóbevallások egyszerűségén, amelyekkel viszonylag sűrűn találkozom. A környező országokban változó a hely­zet. Itthon sajnos a cégek visszajelzései alapján az a tapasztalatunk, hogy a be­vallásokhoz készülő útmutatók sem az átlagembernek készülnek, így aki nem szakember, nem érti. Olyan ez, mintha egy dokumentum médiacsatornán kizá­rólag akadémikusoknak szóló műsorok lennének. Ugyanakkor nagyon jó példa a kata, amely valóban a kicsi és legki­sebb vállalkozások számára egyszerűsíti le a végtelenségig a működést és az adó­zást, hiszen egy bizonyos összeg befize­tésével minden kötelezettséget teljesít az ügyfél. A hatékony adózásnak szerintem szintén jó példája az egykulcsos szja be­vezetése. Nincs tökéletes recept, minden ország és társadalom máshogy viszonyul az adózáshoz, és azt gondolom, egyálta­lán nem baj, hogy Magyarországon nem olyan az adórendszer, mint máshol, mert a társadalmi normák, az adózási hajlandó­ság más alapokon nyugszik. Más a hely­zet a társasági adózás terén, itt már igenis lehet és kell is a külföldi recepteket má­solni, hiszen e téren országok közötti ver­seny is folyik. Az adókulcsok és az adó­zással járó adminisztráció csökkentése ezen a téren is sokkal versenyképesebbé tette az országot.

– Mit gondol, milyen a bevallások mi­nősége Magyarországon (milyen arány­ban van szükség önellenőrzésre, vagy milyen arányúak a beadott bevallások­ban a hibák)?

Azt gondolom, hogy a szabályköve­tően működő hazai vállalkozások és ve­zetőik mindig is nagy odafigyeléssel áll­tak a bevallások elkészítéséhez, és szerin­tem nem lehet olyan sok hibás bevallást találni, részben a jelentős szankciók mi­att is. A magánszemélyek esetében pedig a bevallási tervezetek elterjedésével jelen­tősen visszaesett a hibák száma.

– Mi a fő szakterülete, mivel szeret leginkább foglalkozni?

Kedvelt szakterületem a tanácsadás külföldi befektetők számára a helyi sza­bályokról, és az ő segítésük. Volt alkal­mam két évet Horvátországban élni, így jól tudom, mik azok a kérdések, ame­lyek leginkább fontosak és mire kell fi­gyelni akkor, ha egy külföldi országban szeretne valaki csinálni valamit. Fél év­vel ezelőtt egyébként cégünk az Ander­sen Global (a korábbi Arthur Andersen brand örököse) hazai együttműködő tagja lett, és reményeink szerint hamarosan teljes jogú tagjává is válunk a szervezet­nek. Bővül az iroda és több üzletágunk lesz, az adótanácsadás mellett egy ügy­védi irodával is kizárólagos együttmű­ködésre léptünk.