„A bevezetett adóváltozások, az adminisztráció csökkentése, az adókedvezmények és az alacsony társasági adó egyre versenyképesebbé teszi az országot a befektetők és a beruházók számára” – mondja az OrienTax partnere.
– A cégek bevallásának elkészítésekor miben tudnak segíteni?
– Az OrienTax valójában tanácsadással segít, ritka, hogy valakinek az éves bevallását is elkészítjük. A cégek számára adózási koncepciókat készítünk elsősorban. Árbevételünk egyharmadát egyébként a filmipari ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások adják.
– Hogyan értékeli az elmúlt időszakban a bevallásokat, a magyar adópolitikát érintő változásokat?
Azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban a magyar adórendszer jelentős átalakításon ment keresztül, akár az adókulcsokra, akár a meghatározó adónemekre vagy az adóadminisztrációra gondolunk. Mind az egyszerűsítés, mind pedig a digitalizáció terén voltak és vannak előrelépések. Érdekesség és egyúttal örömteli, hogy mindezen intézkedéseknek köszönhetően még az adóbevételek is nőttek, kézzelfogható a gazdaság fehéredése.
A folyamatokat egyébként két fő irány jellemezte az elmúlt években. Az egyik az adórendszer struktúrájának az átalakítása, vagyis a jövedelemadók általános csökkentése (ezen belül ugyanakkor az adózásba bevont szereplők számának növelése) és ezzel párhuzamosan a fogyasztást terhelő adók növelése. A másik fő irány a behajtás hatékonyságának a javítása volt. Utóbbinak szintén három jelentős lépése volt az elmúlt évek során: az online pénztárgépek bevezetése a kiskereskedelem kifehérítését ösztönözte leginkább, az EKÁER révén az áfacsalások mértéke csökkent jelentősen, a tavalyi bevezetésű online számlaadat-szolgáltatás rendszere szintén az áfacsalások visszaszorítását és az ellenőrzések hatékonyságának javulását hozta. Mindegyik lépés több százmilliárd forintos adóbevétel-növekedéssel járt, miközben a többlet-adóelvonás nem lassította a gazdaságot sem, a gazdaság fehéredése a korábban is átláthatóan működő gazdasági szereplők helyzetét erősítette. Meg kell említeni a támogató adóhatóság koncepciójának elindítását is, amelynek eredményeként érezhetően megváltozott az adóhatóság adózókkal szembeni viselkedése: a korábbiakhoz képest sokkal több az olyan háttérben futó – akár az adózók tudomása nélkül lefolytatott – ellenőrzés, amely már az online adatszolgáltatás alapján megismert adatok összevetésével történik, és célzottan az adócsalások kiszűrését szolgálja. Összességében tehát azt mondhatom, hogy a NAV vívmányai megváltoztatták az adózással kapcsolatos sztereotípiáinkat.
– A digitalizáció terén milyen előrelépést tart kiemelten jónak, és még miben kellene fejlődnie az adórendszerünknek?
A már említett adózási digitalizáció gyökerei körülbelül 15 évre nyúlnak vissza, és mára eljutottunk oda, hogy a vállalkozások csak elektronikusan nyújthatják be bevallásaikat, a kapcsolattartás is ebben a formában történik. Az ismert gyermekbetegségekkel együtt is hatalmas lépés ez egy olyan szervezet esetében, ahol hosszú évtizedekig a papíralapú kommunikáció volt az egyedüli lehetőség, és az elektronikus kommunikáció legfeljebb a fax küldésében merült ki.
Sokszor elhangzik kritikaként, hogy a magyar adórendszer bonyolult. Egy olyan komplex gazdaság esetében, mint a magyar, nem is igazán várható el, hogy az adórendszer egyszerű legyen. Ahol viszont sokat lehetne javítani, az az adatszolgáltatások egyszerűsítése, a duplikációk és felesleges adatközlések elkerülése. Az adórendszer, az adóbevallások bonyolultsága ugyanis két teljesen különböző dolog, és utóbbiban elég sok még a teendő. Az adóbevallások bonyolultságát sok esetben az adóhatóság és a KSH „adatéhségében” kell keresni: a tájékoztató és statisztikai célú adatbekérések több tíz oldallal is bővíthetnek egy bevallást.
A tájékoztatásban is van hova fejlődni: a NAV honlapja alapvetően egy nem túl jól strukturált honlap, általában csak azok ismerik ki magukat benne, akik napi szinten használják és már megszokták. Ellenpéldának ott van az szja-bevallási tervezetek platformja, amely már más dimenzió: a látványos infografikák, jó irányító funkciók áttekinthetővé teszik a felületet.
– Mit gondol, milyen változások lesznek még a bevallási rendszerben?
A jövőben, azt gondolom, nemcsak az szja-bevallásokat ajánlja majd ki az adóhatóság, hanem a vállalkozásoknak is sok segítséget adhat. Már most is van olyan vállalkozás, amely nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmú számlákról szolgáltat adatot. Ha minden kibocsátott számláról szükség lesz online adatszolgáltatásra, akkor az áfabevallás lényegében szükségtelenné válik. Mivel az online adatszolgáltatás egy jól látható trend, ennek segítségével néhány év múlva több más bevallás is – a kisebb adózok számára akár a társaságiadó-bevallás is – megszűnhet.
– Üzleti tanácsadóként milyen kihívásokkal néznek szembe a bevallások tekintetében?
A cégeket képviselve továbbra is sokak számára jelent gondot, hogy sokféle adószámla van. Ők azt tartanák jónak, ha egy kalapba kellene mindent befizetni, beleértve akár a helyi adókat is. Itt is érzékelhető nyitás a cégek felé, hiszen már a NAV-hoz is beérkezhetnek a helyi adóbevallások. Egy-egy nagy, országosan működő cég számára még így is óriási adminisztrációs terhet jelent, hogy ezt az adónemet adott esetben 2000 különböző bankszámlára kell teljesíteni. Egyelőre az adóhatóság sem készült fel arra, hogy ő szedje be és ellenőrizze mind a 3200 önkormányzat adóbevételeit, de azt is hozzá kell tenni, hogy helyi adó lévén erre jogszabályi lehetősége sincs.
– Az ügyfeleik milyen arányban készítenek IFRS-beszámolót? Milyen pluszkihívásokkal jár ez?
Nagyon kevés cég állt át szerintem az IFRS-beszámoló-készítésre. Pláne, ha azokat a vállalkozásokat nézzük, amelyek számára nem kötelező az áttérés. Sokan azt gondolták, a multinacionális cégek majd örömmel állnak át, hiszen a nemzetközi számviteli konszolidált beszámolót már eddig is sokan az IFRS-ek szerint készítették. Azonban nem szabad összekeverni egy önálló beszámoló elkészítését a külföldi beszámolóhoz szükséges adatszolgáltatással. Előbbi jóval nagyobb feladat és felelősség, ráadásul egy hazai számviteli szabályozáshoz szokott könyvelő el sem tudja – az alapvetően más szemlélet miatt – készíteni az IFRS-beszámolót. Nem véletlen, hogy erre vonatkozóan több képzés és kifejezetten IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés is létezik.
– Európai viszonylatban milyennek értékeli a bevallásokhoz kapcsolódó adminisztráció szintjét Magyarországon? Mennyiben változott ez az utóbbi években?
Bár sokat egyszerűsödött a hazai adózás, még mindig meglepődőm például az angol adóbevallások egyszerűségén, amelyekkel viszonylag sűrűn találkozom. A környező országokban változó a helyzet. Itthon sajnos a cégek visszajelzései alapján az a tapasztalatunk, hogy a bevallásokhoz készülő útmutatók sem az átlagembernek készülnek, így aki nem szakember, nem érti. Olyan ez, mintha egy dokumentum médiacsatornán kizárólag akadémikusoknak szóló műsorok lennének. Ugyanakkor nagyon jó példa a kata, amely valóban a kicsi és legkisebb vállalkozások számára egyszerűsíti le a végtelenségig a működést és az adózást, hiszen egy bizonyos összeg befizetésével minden kötelezettséget teljesít az ügyfél. A hatékony adózásnak szerintem szintén jó példája az egykulcsos szja bevezetése. Nincs tökéletes recept, minden ország és társadalom máshogy viszonyul az adózáshoz, és azt gondolom, egyáltalán nem baj, hogy Magyarországon nem olyan az adórendszer, mint máshol, mert a társadalmi normák, az adózási hajlandóság más alapokon nyugszik. Más a helyzet a társasági adózás terén, itt már igenis lehet és kell is a külföldi recepteket másolni, hiszen e téren országok közötti verseny is folyik. Az adókulcsok és az adózással járó adminisztráció csökkentése ezen a téren is sokkal versenyképesebbé tette az országot.
– Mit gondol, milyen a bevallások minősége Magyarországon (milyen arányban van szükség önellenőrzésre, vagy milyen arányúak a beadott bevallásokban a hibák)?
Azt gondolom, hogy a szabálykövetően működő hazai vállalkozások és vezetőik mindig is nagy odafigyeléssel álltak a bevallások elkészítéséhez, és szerintem nem lehet olyan sok hibás bevallást találni, részben a jelentős szankciók miatt is. A magánszemélyek esetében pedig a bevallási tervezetek elterjedésével jelentősen visszaesett a hibák száma.
– Mi a fő szakterülete, mivel szeret leginkább foglalkozni?
Kedvelt szakterületem a tanácsadás külföldi befektetők számára a helyi szabályokról, és az ő segítésük. Volt alkalmam két évet Horvátországban élni, így jól tudom, mik azok a kérdések, amelyek leginkább fontosak és mire kell figyelni akkor, ha egy külföldi országban szeretne valaki csinálni valamit. Fél évvel ezelőtt egyébként cégünk az Andersen Global (a korábbi Arthur Andersen brand örököse) hazai együttműködő tagja lett, és reményeink szerint hamarosan teljes jogú tagjává is válunk a szervezetnek. Bővül az iroda és több üzletágunk lesz, az adótanácsadás mellett egy ügyvédi irodával is kizárólagos együttműködésre léptünk.