„A készpénztámogatáson túl, az adókedvezmények közül a fejlesztési adókedvezmény, illetve a K+F tevékenységekhez kötődő adókedvezmények a legnépszerűbbek, melyek a globális minimumadó bevezetését követően is relevánsak maradnak.” – interjú Ésik Róberttel, az EY Partnerével.
Az állami támogatásoknak milyen hatása van a beruházásösztönzés és a versenyképesség növelésének szempontjából?
– A megfelelően működő állami támogatási rendszer hatékonyan hozzá tud járulni a gazdasági növekedés és a versenyképesség növeléséhez a beruházási ráta magasan tartásán és a legújabb, leghatékonyabb technológiák megtelepítésének ösztönzésén keresztül. Magyarország esetében a beruházási ráta az elmúlt időszakban rendre meghaladja az európai átlagot és stabilan 25% feletti mértékével a hazai GDP növekedés egyik meghatározó elemét adja, amire a jövőben is érdemes kiemelt figyelmet fordítani. A beruházások ösztönzése vonatkozásában két különböző esetkört emelnék ki állami támogatási szempontból: egyfelől a nemzetközi működőtőke beruházásokért (FDI) folytatott verseny esetén az állami ösztönzők segíthetnek abban, hogy a mérleg nyelve hazánk javára billenjen és kiemelt beruházásokat nyerjünk el más országok elől, másfelől a hazai vállalkozások fejlesztései során az állami támogatás elősegítheti egy egyébként elnapolásra kerülő fejlesztés elindítását, megvalósítását. A hatékony támogatás érdekében mindkét esetben törekedni kell arra, hogy a támogatás összege ne haladja meg a minimálisan szükséges mértéket, illetve hogy csak kellően átgondolt és megfelelően előkészített projektek részesüljenek állami forrásban.
Versenyképesnek számít-e a magyar állami támogatási rendszer régiós összehasonlításban?
– Régiós összehasonlításban legnagyobb versenytársaink az FDI projektekért folytatott versenyben általában a Visegrádi Négyek többi tagállama, amihez termelő beruházások esetén ez EU-n kívülről gyakran Szerbia, illetve újabban Marokkó lép be konkurensként. Magas hozzáadott értékű szolgáltatóipari beruházások esetén (például üzleti szolgáltató központ, fejlesztőközpont) a térségbeli versenytársakon kívül érdemes figyelni Spanyolországra, Portugáliára vagy a Balti államokra is. Az állami támogatási rendszer versenyképessége vizsgálatához érdemes kiértékelni a rendelkezésre álló támogatások sokszínűségét, valamint figyelembe venni a támogatás várható mértékét és a hatóságokkal való hatékony kommunikációt illetve együttműködést, ami szintén sokat nyom a latban a beruházási döntések meghozatalakor. Az elmúlt időszakban az EMEIA régióban (Európa, Közel-Kelet, India és Afrika) számos befektetői tárgyalást volt lehetőségem végig kísérni, és összeségében elmondható, hogy az említett szempontok alapján a hazai támogatási rendszer a legversenyképesebbek között van. A V4-ek támogatási politikája hasonló a hazaihoz, de termelő beruházások esetén a kiemelt beruházásokat leszámítva nehezebb vissza nem térítendő támogatáshoz jutni, a fókusz inkább az adókedvezményeken illetve a K+F kapacitások növelésén van. A szerb támogatási rendszer a magyarhoz hasonlóan rugalmas és gyors, ráadásul Európai Bizottsági jóváhagyás nélkül is tudnak nagyobb összegeket folyósítani, ugyanakkor például szigorúbbak a biztosítéknyújtással kapcsolatos elvárások. A marokkói rendszer a mienkhez hasonlóan szintén egykapus, a nagyobb beruházások esetén komplex támogatási csomagról egyeztetnek a felek, amibe az állami ösztönzőkön felül az infrastrukturális és oktatási elemek is beletartoznak.
Ha még tágabbra nyitjuk a fókuszt, akkor mit lehet mondani az uniós állami támogatási szabályokról egy világszintű összehasonlításban?
– Az elmúlt időszakban a válságok korszakát éljük, beleértve a pandémiát, az energia- és klímaválságot, illetve a sajnálatos fegyveres konfliktusokat, amelyek mind negatívan hatottak a beruházási döntésekre és kontinensünk versenyképességére. Nemzetközi viszonylatban ehhez jött hozzá 2022 őszen az Egyesült Államok által bevezetett gazdaságélénkítő csomag, melynek része többek között az ún. Inflation Reduction Act, valamint a CHIPS and Science Act és az Infratsructure Investment and Jobs Act, melyek összértéke meghaladja a 1000 milliárd dollárt. Mindez a gyakorlatban számunkra, külföldi működőtőke beruházásokkal foglalkozó szakemberek számára azt jelentette, hogy 2022 végén, 2023 elején a nemzetközi nagyvállalatoktól rendre olyan jelzéseket kaptunk, melyek szerint a megváltozott gazdasági körülmények miatt a jövőben az európai fejlesztéseik kisebb hangsúlyt kapnak a tervezett amerikai vagy ázsiai beruházásokhoz képest. Erre a helyzetre reagált tavaly márciusban az Európai Bizottság, amikor is az elmúlt 15 év legjelentősebb változtatását hajtotta végre az állami támogatások területén az Általános Csoportmentességi Rendelet (GBER) módosításával, valamint az Ideiglenes Válság és Átállási Keret (TCTF) elfogadásával. A módosítások célja egyfelől Európa versenyképességének javítása, másfelől a zöld átállás felgyorsítása volt, eszköze pedig részben új támogatási jogcímek bevezetése, részben pedig a tagállami hatáskörben nyújtható támogatások mértékének illetve intenzitásának növelése.
A megváltozott állami támogatási szabályrendszer véleményem szerint érdemben hozzájárul ahhoz, hogy ismét nagyobb arányban indulnak jelentős FDI projektek Európában, ugyanakkor érdemes kiemelni azt is, hogy az új feltételek mellett immár a nyugat-európai országok is aktív szereplői lettek a termelő beruházásokért folytatott versenynek. Ennek egyik oka az említett TCTF keretszabály, amely a korábbiakkal szemben például lehetővé teszi, hogy a EU legfejlettebb térségébe irányuló, zöld átállást támogató beruházások is támogathatóak legyenek tagállami hatáskörben akár 150 millió euró összegig.
Mely kedvezmények a legnépszerűbbek a hazai vállalatok oldaláról?
– Vállalati oldalról továbbra is a beruházásokhoz kapható vissza nem térítendő készpénztámogatás a legnépszerűbb támogatási forma. Ennek egyik formája a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által működtetett, egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási rendszer (EKD), mely már nyolc jogcímen elérhető, beleértve a regionális, a megújuló energiához kapcsolódó, a képzési, a kutatás-fejlesztési, valamint a TCTF jogcímet, amelyek 2023. december 24-e óta kiegészültek a profit-repatriálást ösztönző és az eredmény alapú konstrukciókkal. A különböző EU-s támogatási lehetőségekkel szemben az EKD támogatási rendszer vonzerejét adja az, hogy kiszámítható módon elérhető egész évben és lehetőséget biztosít többkörös egyeztetésre valamint az egyedi szempontok figyelembevételére.
A készpénztámogatáson túl, az adókedvezmények közül a fejlesztési adókedvezmény illetve a K+F tevékenységekhez kötődő adókedvezmények a legnépszerűbbek, melyek a globális minimumadó bevezetését követően is relevánsak maradnak. Ezen kívül a GBER módosításait figyelembe véve átalakított energiahatékonysági adókedvezmény és az újonnan bevezetett energiatárolók létesítését ösztönző adókedvezmény is jelentős szerepet játszhat a gazdaság zöld átállásában, növelve annak versenyképességét.
Milyen irányba lehetne tovább fejleszteni a támogatási eszközparkot?
– Az elmúlt években számos alkalommal került sor a támogatási rendszer átalakítására, amely elsősorban az FDI vonzását szolgálta. Emellett jelentős lépések történtek az energetikai átállás ösztönzése tekintetében is. Ez az a terület azonban, ahol még további lehetőségek, általunk még nem használt jogcímek is rendelkezésre állnának, segítve a dekarbonizációt és a megújuló forrásokon alapuló energiatermelést. Pozitív fejlemény, hogy a vállalatok már kombináltan is tudnak pályázni regionális és megújuló energiatermelésre irányuló támogatásokra. Ezt a kombinációs lehetőséget ki lehetne terjeszteni akár a K+F területére is.
Az e-mobilitáshoz illetve az akkumulátor gyártáshoz kapcsolódó projektek esetében jellemző, hogy a hozzánk érkező nemzetközi nagyvállalatok nagymértékben támaszkodnak külföldi beszállítóikra, ezért érdemes lenne a hazai kkv szektor nagyobb mértékű bevonását ösztönözi oly módon, hogy a támogatások odaítélésénél ez a szempont hangsúlyosabban jelenjen meg.
 Fotó: Vémi Zoltán |
Hogyan lehetne még célzottabbá, hatékonyabbá tenni a támogatásokat?
– Nem állami támogatási kérdés, de állami finanszírozást igényel az ipari parkok közcélú fejlesztése. A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy beruházásaik megvalósítása során ne ütközzenek olyan akadályokba, amelyek akár az építkezés, akár a működés megkezdését lassíthatják. Lényegi szempont, hogy a számukra felkínált beruházási terület rendelkezzen minél magasabb szintű alapinfrastruktúrával. Ezt elsősorban ipari parkok célzott fejlesztésével lehet megoldani oly módon, hogy egy-egy ipari park már „felkészülten” várja a befektetőit a megfelelő energetikai és logisztikai kapcsolatokkal. Egy megfelelő adottságokkal, rendezett tulajdoni viszonyokkal és kiépített infrastruktúrával rendelkező ipari terület jelentős versenyelőnyt képvisel a befektetői tárgyalások során.
A támogatási rendszert illetően megfontolandó lehet az egyes ágazati csoportok számára dedikált támogatási rendszert kialakítani. Más üzleti elképzelésekkel rendelkezik egy cég az autóiparban, mint például a vegyiparban vagy a gyógyszeriparban. Mindegyik ágazat fontos alkotóeleme a gazdaságnak, és mindegyik máshogy tud hozzájárulni annak fejlesztéséhez. A diverzifikált feltételek várhatóan célzottabban ösztönöznék a különböző ágazatokban működő vállalatok beruházásait. Ehhez kapcsolódóan érdemes lehet azt is figyelembe venni, hogy az ország különböző térségei eltérő oktatási, demográfiai, infrastrukturális adottságokkal és gazdasági háttérrel rendelkeznek, így a támogatások odaítélésénél szempont lehet az is, hogy az adott beruházás mennyire igazodik a térség vagy régió hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiájához (például orvostechnikai eszközgyártás vagy gyógyszeripar előtérbe helyezése megfelelő felsőoktatási háttér esetén, vagy élelmiszeripari beruházások kiemelt támogatása a mezőgazdasági központok esetében a diverzifikáció érdekében).
Az önkormányzatok mennyire élnek a számukra nyitva álló támogatási lehetőségekkel?
– Az uniós jogszabályok lehetővé teszik az önkormányzatok számára is támogatások bevezetését, azonban tapasztalataink szerint ezzel viszonylag kevés önkormányzat él. A helyi iparűzési adó rendszerében lehetőség van egy általános kedvezmény bevezetésére, azonban ennek alkalmazása sem gyakori.
Az önkormányzatok számára a meglévő jogszabályi kereteken belül pusztán jogi szempontból a legegyszerűbb lehetőség egy saját, vissza nem térítendő támogatási program bevezetése, amelyet akár a központi kormányzat által kínált EKD támogatással együtt is igénybe tudnak venni a vállalatok. Az ilyen típusú támogatások odaítélése előtt érdemes megvizsgálniuk az önkormányzatoknak, hogy egy-egy támogatás által ösztönzött beruházás mekkora többlet iparűzési adó bevételt tud generálni.
Hogyan tudnak a vállalatok felkészülni arra, hogy a rendelkezésre álló állami támogatásokat hatékonyan és sikeresen igénybe tudják venni?
– A rendelkezésre álló állami támogatások hatékony kihasználása érdekében érdemes úgy kialakítani a vállalati belső döntéshozatali folyamatokat, hogy a nagyobb fejlesztések, beruházások esetén a lehetséges ösztönzők is a vizsgálat tárgyát képezzék a döntéselőkészítés során. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a lehetséges állami támogatások vizsgálata az egyik döntési szemponttá válik, és az illetékes döntéshozói fórum csak az állami források elérhetőségének ellenőrzése, illetve megtérülésre gyakorolt hatásának figyelembe vétele után adhat zöld lámpát az adott fejlesztésnek.
Az állami támogatások tehát egyrészről a beruházásösztönzés fontos elemei, másrészről, ahogy a nevük is sugallja, költségvetési források felhasználásán alapulnak. Éppen ezért a támogatások felhasználásának szigorú felügyelete és ellenőrzése van, akár vissza nem térítendő támogatásokról, akár adókedvezményekről beszélünk. Ezek az ellenőrzések mind a tartalmi, mint a formai szempontokra kiterjedhetnek.
Fontos, hogy a vállalatok előre felkészüljenek, hogy milyen alátámasztó dokumentációval, igazolásokkal kell rendelkezniük a támogatások gyors, zökkenőmentes és biztonságos felhasználása érdekében. Ez első hallásra nagyon adminisztratívnak tűnik, azonban a projekt elején jól kialakított rendszer a felhasználást illetve a lehívást jelentősen meg tudja könnyíteni.
A fenntarthatósági és zöld szempontok mennyiben jelennek meg a vállalatok új, vagy tervezési szakaszban lévő beruházásiakban?
– Már több éve azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok jelentős forrásokat szánnak a termelésük „zöldebbé” tételére. Hosszú távon ezek számukra is megtérülő megoldások, ugyanakkor a karbonsemleges termelést, a megújuló energia felhasználását egyre gyakrabban a vevőik is elvárják a termelő vállalatoktól.
Az utóbbi időben egyre többször látjuk, hogy a zöldenergia felhasználása, esetleg a beruházó általi előállítása már a beruházási terv integráns része. Korábban ez inkább egy kiegészítő elem volt a beruházás működtetése során, mára viszont a tervezési szakaszban is rendre megjelenik, amit a legújabb támogatási szabályok is ösztönöznek.
NÉVJEGY
- Nős, három gyermek édesapja
- Közgazdász végzettségű pénzügyi szakértő, diplomáit a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen és a párizsi Panthéon-Assas Egyetemen szerezte. 15 évet töltött a világ meghatározó infokommunikációs vállalatainál, mint az Alcatel, a Siemens, a Nokia és az Amazon Web Services, különböző vezető pozíciókban. A Nokia Solutions and Networks országigazgatójaként kulcsszerepe volt abban, hogy a magyarországi leányvállalat a Nokia egyik legfontosabb fejlesztőközpontjává vált. 2014-től közel 8 éven át a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) Vezérigazgatója. 2022 szeptemberétől az EY Európa, Közel-Kelet, India és Afrika (EMEIA) térség helyszínkiválasztási tanácsadásért és állami támogatásokért Felelős partnereként segíti a vállalatokat nemzetközi beruházásaik során.
- Angol és francia felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik.