A legnagyobb nyertesek a kisvállalkozók - INTERJÚ BESESEK BOTONDDAL

– Az Adókonzultáción egy kerekasztal-beszélgetésen már képviselte a Pénzügy­minisztériumot. Tíz nap elég volt a mi­nisztériumi akklimatizációra?

– A kinevezésem másnapján már részt vettem az első Adó-Tanácskozáson, ahol nemcsak a legnagyobb ügyfélkörrel és ta­pasztalattal bíró adótanácsadó cégeknek, szervezeteknek mutattak be, hanem a köz­vetlen munkatársaimnak is. Azt gondol­tam, így, minden átmenet nélkül furcsa lesz a szigorú szabályozó oldalán ülni, de hamar kiderült, hogy itt nincsenek olda­lak, és az adózói érdekvédelemben épp­oly erős a minisztérium, mint a tanács­adók. Első hallásra inkább illett a Black Mirror sorozat egy részébe az a tanács­adóktól érkezett kérés, mely szerint gyak­rabban ellenőrizzen a NAV.

– A NAV gyakoribb ellenőrző tevé­kenységét a tanácsadó cégek kérnék?

– Több szervezet szerint az adózók el­lenőrzéssel való fenyegetettsége draszti­kusan csökkent az elmúlt két-három év­ben. Viszont ebből a – talán első hallásra legmeglepőbbnek tűnő – felvetésből is látszik, hogy érdemes leülni és egyez­tetni az adószakemberekkel. Az ellen­őrizhetőség erős motiváló erővel bír az adófizetési hajlandóság szempont­jából, az adómorált, az önkéntes jog­követést a NAV segítő, támogató szem­lélete összességében jelentősen javítja. Adózóként jogos és igazságos elvárás, hogy a NAV azoktól a lehető legnagyobb szigorral hajtsa be a közterheket, akik notóriusan és szándékosan elcsalják azt. Ez a Pénzügyminisztérium célja is. Azt szeretnénk, hogy a NAV a szúrópróba­szerű ellenőrzések helyett inkább ott ellenőrizzen, ahol felmerül az adóeltit­kolás, adókijátszás, esetlegesen az adó­csalás lehetősége. Erre a NAV-nak több eszköze is van.

– Az Adó-Tanácskozás fő célja az adóadminisztráció drasztikus csökken­tése volt.

– Az adóelőleg-feltöltési kötelezettség volt a legtöbbek által kifogásolt jogin­tézmények egyike. A szabály eltörlésére jelenleg költségvetési szempontok mi­att nincs lehetőség, mégis enyhítettünk a december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályain. Az itt mulasztó cégek esetében a maximális mulasztási bírság mértéke a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilenc­ven százalékának különbözete után ma­ximum tíz százalék lehet a bírság. A be­gyűjtött tapasztalatok alapján számomra talán az volt a legmeglepőbb, hogy men­nyire értékelik az adózók az adminisztrá­ciómérséklő intézkedéseket. Korábban azt feltételeztem, hogy a papírmunka csök­kenéséért elsősorban az adószakma há­lás, a piac többi szereplőjét inkább csak az adómérséklés érdekli. Kiderült, hogy a magáncélra is használt céges személy­gépkocsik esetében az ötvenszázalékos magánhasználat vélelmének bevezetését számtalan piaci szereplő és szervezet üd­vözölte. Hasonló könnyítés, hogy például jövőre már nem kell bejelenteni a dolgo­zók végzettségére, szakképesítésére vo­natkozó adatokat. Nagy figyelem kísérte a csoportos társaságiadó-alanyiságot is.

– Mit jelent ez a kifejezés, és milyen előnyökkel jár?

– A csoportos társaságiadó-alanyiság a legtöbb európai ország adórendsze­rében ismert és alkalmazott technika. Magyarországon a most elfogadott sza­bályok szerint a csoportos adóalanyiság létrehozásának feltétele a NAV engedé­lye és egyéb kritériumok teljesítése mel­lett az, hogy az adózók között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon ala­puló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn. Természetesen egy adózó egyidejű­leg csak egy csoportos társaságiadó-ala­nyiság tagja lehet.

Azon túl, hogy az érintett cégeknek könnyebbséget jelent a jövőre hatályba lépő módosítás, még az ország verseny­képességének további növelését és be­fektetési célponttá válását is segítheti, hiszen számításaink szerint az érintet­tek összességében akár 15 milliárd fo­rintot is megtakaríthatnak jövőre. Ter­mészetesen ez a szám függ attól, hogy az első évben hányan élnek a lehetőség­gel. Számítunk arra, hogy számos kér­dés lesz az év folyamán az új szabályo­zással kapcsolatban, és sokat fogunk a kollégákkal is egyeztetni.

– Legkésőbb idén kellett átültetnünk azokat az uniós szabályokat, melyek az agresszív adótervezéssel szemben bizto­síthatnak hatékony fellépést a tagálla­mok adóhatóságainak. Ez megtörtént?

– Az agresszív adótervezési gyakorlat megakadályozásáról szóló uniós irány­elv hazai jogrendbe történő átültetését úgy kellett megtennünk, hogy az a le­hető legkevesebb adminisztrációs teher­rel járjon. A másik szempont hazánk ver­seny- és befektetésösztönző képességé­nek megtartása és további növelése volt. Az új szabályok így többek között – az irányelv engedte – legszélesebb körű vá­lasztási lehetőségeket biztosítják az érin­tetteknek. Magyarország egyébként az el­sők között, már tavaly bevezette az ag­resszív adótervezési gyakorlatok elleni szabályok egy részét, a napokban elfo­gadott törvénymódosítás pedig e szabá­lyokat módosítja, csiszolja és egészíti ki.

– Jövőre éri el utolsó, negyedik üte­mét a kétgyermekesek adókedvezmé­nyének duplázása. Ezenkívül még mi­lyen adócsökkentésekkel, kedvezmé­nyekkel számolhatunk?

– Az UHT és az ESL tej áfája a legala­csonyabb mértékű – ötszázalékos – lesz, amely a kétgyermekesek családi adóked­vezményének duplázásával 40 milliárd forintot hagy az érintetteknél. Számítá­saink szerint várhatóan 2019. július 1-től pedig két százalékponttal csökken a szo­ciális hozzájárulási adó mértéke. Az öreg­ségi nyugdíj mellett dolgozók adóterhe mindössze a 15 százalékos személyi jöve­delemadó lesz. Az EBRD-megállapodás értelmében még a bankadó felső kulcsa is csökken: 0,21 százalékról 0,2-re. Tehát elég széles a jövő évi „adócsökkentési re­pertoár”: többek között családok, nyug­díjasok, munkáltatók is bekerültek ebbe a kedvezményezetti körbe.

– És a vállalkozók?

– Mint az eredményhirdetésnél az aranyérmest, őket hagytam volna a fel­sorolás végére: 2019 legnagyobb nyerte­sei épp a kisvállalkozók lesznek. Jövőre nyolcmillió forintról tizenkétmillióra nő a legkisebb vállalkozások áfamentessége. Az érintettek összességében mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, és sokkal egy­szerűbbé válik az adózásuk. Nem kell áfát felszámítaniuk, fizetniük, és áfabevallást sem kell benyújtaniuk. Jelenleg több mint 650 ezer alanyi mentes vállalkozást tart nyilván az adóhivatal, ez a szám január­tól még tovább nőhet.

Az összeg megegyezik a kisadózó vál­lalkozások (kata) bevételi határával, hi­szen a kedvezményes adózás határa ott is évi tizenkétmillió forint. A jelenleg több mint 300 ezer katás vállalkozásnak ér­demes megfontolni az alanyi mentessé­get az áfában, hiszen így már ténylegesen minimálisra csökken az adminisztráció: 2019-ben nem kell az adatlapok, a beval­lások kitöltésével bíbelődniük, mindössze egyetlenegy nyilatkozatot kell benyújta­niuk, de azt is csak 2020. május 20-án.

Az adminisztrációs terhek drasztikus lefaragása a célunk: az adónemek számát és az adózásra fordított időt néhány éven belül a felére csökkentenénk. A jövőben a vállalkozásoknak a meglévő adatok alap­ján bevallási tervezetet ajánlana ki a NAV.

– Hogyan lesz egy tanácsadóból jog­szabályalkotó? Mennyiben más ez a munka?

– Semmiképpen sem egyik napról a má­sikra. Varga Mihály miniszter úr meg is kérdezte tőlem az interjú során, hogy mi­ért akarom a nyugodt tanácsadói munká­mat feladni? Biztosítottam, hogy az sem annyira nyugodt, de most már belátom, hogy igaza volt. A közigazgatás, a köz­hiedelemmel ellentétben, elképesztően gyors válaszokat és rendkívüli munka­tempót igényel.

Természetesen már a kinevezésem előtt tudatosan készültem erre a feladatra. Jó volt látni belülről ennek a munkának az összetettségét és bonyolultságát. Különö­sen kellett figyelnünk arra, hogy 2019-re elfogadott költségvetése van Magyar­országnak, ezt a változások során végig szem előtt kellett tartanunk. Kívülállók számára szerintem nehezen hihető, hány egyeztetés, megbeszélés és mennyi mun­kaóra eredménye ez. Ehhez a munkához járultam hozzá jómagam, igyekeztem egy kicsit más szemmel ránézni a javas­latokra, és remélem, segítettem abban, hogy a változásokat összességében si­keresnek ítélje mind a szakma, mind az adózók.