„2024-ben a fő gazdaságpolitikai prioritás a gazdasági növekedés helyreállítása, az egyensúlyi mutatóink javítása mellett. Ez alapvető érdek a magyar gazdaság egésze, a családok, a vállalkozások, és a költségvetés szempontjából is.”– interjú Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkárral
A tavalyi év milyen üzenetet hordozhat 2024 tekintetében?
– Január eleje az az időszak, amikor az ember értékeli az elmúlt évet, majd előre tekint a feladatokban. A gazdaságpolitikában és a költségvetésnél is ehhez hasonlóan leltárt készítünk az előző évről és frissítjük a gondolatainkat a következő évre. Most már ismerjük a 2023-as költségvetés néhány tényszámát, van már egy képünk arról, hogy a központi költségvetés pénzforgalmi adatai hogyan alakultak, de az állam egészének pénzügyi pozíciójáról, és arról, hogy a GDP-arányos államadósság értéke pontosan hogyan alakult, csak február-márciusban lesz majd ismeretünk.
Mit tart az elmúlt év legnagyobb szakmai eredményének és nehézségének?
– Az eredményeket a 2023-as költségvetés kormányzati elfogadásakor, parlamenti tárgyalásakor kitűzött négy fő cél tekintetében érdemes értékelni.
Az első, hogy olyan költségvetés készüljön és kerüljön végrehajtásra, ami biztosítja a foglalkoztatottság magas szintjét. A második, hogy a költségvetés biztosítsa a családtámogatások európai szinten is kimagasló mértékét. A harmadik, hogy tartsuk fenn a rezsicsökkentés rendszerét. A negyedik pedig, hogy a nyugdíjak reálértékét meg kell őrizni. Ezt a négy célt a 2023-as évben teljesíteni tudtuk. Emellett természetesen voltak olyan magától értetődő kiadások, amelyek fedezetét szintén biztosította a költségvetés. Ilyen az ország védelme, amibe a honvédelem mellett a határok védelmét is értjük, ahol Magyarország hosszú történelmi hagyományokat követve nemcsak saját magát, hanem Európát is védte az illegális migráció ellen. A kiadások teljesítésének sorába tartozik a háború, a szankciók miatt megugrott inflációhoz és kamatszintekhez kötődő magasabb államadósság-finanszírozás tétele is. Természetesen a magyar állam a fizetési kötelezettségeinek mindig pontosan és időben eleget tett. Fontos eredmény, hogy mindez úgy valósult meg, hogy mellette mindvégig stabil volt az állam finanszírozása, és mind a piaci befektetők, mind a hivatalos hitelminősítő intézetek fenntartották a bizalmat a magyar állam iránt. Nehézséget az jelentett, hogy mindezen feladatokat úgy kellett teljesíteni, hogy a magas infláció következtében a gazdaság teljesítménye nem úgy alakult, ahogyan azt békeidőben megszokhattuk. A szankciós inflációhoz, a dráguló hitelekhez kapcsolódóan mind a fogyasztás, mind a beruházások tekintetében a korábbi időszakhoz képest szolidabb számokat látunk, és ez azt eredményezte, hogy a gazdaság egészének a teljesítménye kismértékben csökkenhetett. A csökkenő gazdasági teljesítmény pedig a költségvetésnek is kevesebb bevételt jelent, míg az infláció számos kiadást megemelt.
 |
Fotó: Vémi Zoltán
Előreláthatólag mik lesznek 2024 legnagyobb szakmai kihívásai?
– Sokszor említettük, hogy a tavalyi év az infláció letörésének az éve volt. Ez az év szerintem pontosan bebizonyította, hogy az Európában és Magyarországon is megtapasztalt drasztikus infláció senkinek sem kedvező. Sem a reálgazdaságnak, sem a költségvetésnek.
2024-ben a fő gazdaságpolitikai prioritás a gazdasági növekedés helyreállítása. Ez alapvető érdek a magyar gazdaság egésze, a családok, a vállalkozások, és a költségvetés szempontjából is.
A Pénzügyminisztérium 3,6%-os növekedést feltételez az idei évre. A költségvetésnek ugyanakkor ezen cél elérését úgy kell szolgálnia, hogy mellette javítanunk kell az egyensúlyi mutatókat. Nincs arra lehetőség, hogy olyan mértékű fiskális impulzust adjunk a gazdasági növekedés felpörgetése érdekében, ami az egyensúlyi mutatók elromlását eredményezné. Nem tartom célszerűnek, hogy akár a hiány, akár az adósságráta csökkentését veszélyeztető plusz kiadásokról vagy adócsökkentésekről szülessen döntés. Össze kell hangolni a fő cél, a gazdasági növekedés visszaállításának a célját a költségvetési lehetőségeinkkel.
Mindnyájunknak az az érdeke, hogy legyen gazdasági növekedés, ami bővülő és megmaradó munkahelyeket teremt, a családoknak növekvő jövedelmet, a vállalkozásoknak a fennmaradást, az eredményesség növekedését jelenti.
Ugyanakkor az is közös érdekünk, hogy megőrizzük az államháztartás stabilitását és az államadósság kamatterheit csökkentsük. Tehát több szempontot kell összehangolni.
Ahogy Miniszterelnök úr fogalmazott, a veszélyek korában kihívást jelentett a 2010 után elért eredmények megvédése. 2020-tól kezdődően kihívást jelentett, hogy megőrizzük a magas foglalkoztatottságot, vagy megőrizzük a nemzet egésze szempontjából lényeges családtámogatási rendszert – hiszen ha elfogyunk ebben az országban, vagy elfogyunk a Kárpát-medencében, az rendkívül súlyos gazdasági következményekkel is jár. Ezért a családtámogatásokat fenn kell tartani. A rezsitámogatás nagyon jelentős segítséget jelent minden lakosnak, a nyugdíjasok számára pedig a nyugdíjak reálértékének megőrzése kulcsfontosságú. 2020 után ezeket az eredményeket meg tudtuk őrizni, de ennek az volt az ára, hogy 2020-ban, 2021-ben erőteljesen támogató költségvetés-politikát folytattunk. Az államháztartás hiánya és ezzel párhuzamosan az adósságráta 2020-ban megugrott. 2021-től elkezdtük csökkenteni az adósságot. Aztán jött a 2022-es orosz-ukrán háború. Ennek következtében energiaválsággal, megugró inflációval és dráguló adósságfinanszírozással kellett szembesülnünk.
A drágább adósság-finanszírozás mellett ugyanakkor óriási eredmény, hogy ma az államadósságnak bőven több mint 20 százalékát a magyar lakosok finanszírozzák. Ez 2-3 százalék között volt 2010-ben. Az adósságnak így egy jelentős része a magyar lakosok kezében van. Nem mindegy, hogy a magasabb kamatokat belföldre vagy döntően külföldre fizetjük ki. Összegezve tehát: szerintem a fő kihívást most költségvetési oldalról az jelenti, hogy úgy támogassuk a gazdaság növekedését, eredményeink megvédését, hogy mellette nem engedünk a hiány és az adósságráta csökkentéséből.
 |
Fotó: Vémi Zoltán
Az államadósság alakulására vonatkozóan milyen adatok és várakozások vannak jelenleg?
– A 2020-as covid-válság alatt meg tudtuk védeni a magyarországi munkahelyeket. Ennek ára a megugró államadósság volt. 2021-től már csökkent e mutató – mint ahogy a 2022-es GDP-arányos 73,9%-hoz képest tavaly is csökkenhetett az adósságráta. Tavaly év végén az Európai Bizottság azt feltételezte, hogy ez csak 16 országnak sikerülhetett, 11-nek nem.
Alapvető érdekünk és az Alaptörvényből fakadó kötelezettségünk is, hogy az adósságrátát 2024-ben is csökkentsük, ennek mértéke döntően függ a gazdasági teljesítménytől és az idei költségvetési hiánytól.
Milyen intézkedéseket kell megvalósítani ahhoz, hogy 2024-ben tartható legyen az 5% körüli infláció?
– Európa egészében a háború, a szankciók, és az emiatt kialakult energiaválság okozta elsődlegesen az infláció elszállását. A Közel-Keleten is komoly háborús konfliktus van, egy esetleges eszkaláció megint az energiaárak radikális növekedését eredményezhetné. Ezek törékennyé teszik az energiahelyzetet, és ilyen szempontból egy háborús környezetben mindig nehezebb előjelzést adni. Első helyen tehát a külső környezetet említem: ha nem rosszabbodik a háborús helyzet, akkor azok az extrém energiaárak, amiket láttunk 2022 folyamán, remélhetőleg nem térnek vissza – így nem lesz külső inflációs nyomás a magyar gazdaságon.
Az extrém inflációs helyzetben a kormány is jelentős intézkedéssorozatot vállalt magára. Gondoljunk például a kötelező akciózásra, az online árfigyelő rendszerre. Voltak olyan ideiglenes eszközök is – lásd az árstopok rendszerét –amelyekkel a különleges helyzet okán kellett élni. A jegybank is számos lépést tett az infláció letörése érdekében és várhatóan idén sem változtat hozzáállásán. Én abban bízom, hogy 2024-ben az 5-6 százalék közötti infláció úgy lesz elérhető, hogy nem lesz szükség a normál piaci működéstől eltérő intézkedések bevezetésére.
Milyen kilátásai vannak a magyar gazdaságnak rövid és középtávon?
– Ha 2024-ben az éves infláció 5-6 százalék közötti lesz, akkor a december óta megemelt minimálbér és garantált bérminimum és ehhez köthetően a további fizetési kategóriák béremelései érdemi reálbérnövekedést sugallnak. Ha reálbér-növekedés van, a fogyasztás is visszatérhet, és ha az infláció alacsony, a hitelek kamatai is lemennek, így a beruházások is beindulhatnak, főképp a vállalati és lakossági szegmensben. Gondoljunk csak a nagy volumenű autóipari befektetésekre, vagy a CSOK Plusz lehetőségeire. Ami pedig a külső környezetet illeti: noha a helyzet törékeny, azzal számolunk, hogy Európa és a világgazdaság egésze növekszik, és az export-teljesítmény is húzni fogja a magyar gazdaságot. A 3,6%-os idei növekedést tehát a fogyasztás felfutása, a beruházások és az export bővülése is támogatja.
A középtáv tekintetében első helyen munkaerőpiacot említem, ami minden bizonnyal feszes marad a következő időszakban is. Ez önmagában azt eredményezheti, hogy a reálbér-növekedés 2025-től is fennmaradhat, ezzel párhuzamosan a fogyasztás további bővülésére is számíthatunk. Ha a külső környezetünk nem „romlik el”, akkor a beruházások is magas szinten alakulhatnak.
Ehhez hozzájárulhat az is, ha a most elindult európai uniós fejlesztési forrás-átutalásokra a későbbiekben is sor kerül, és Magyarország hozzájut a teljes minket megillető forrásokhoz. Persze középtávra tekintve megvan a feladatunk is, a kormánynak aktív gazdaságpolitikát kell folytatnia a hatékonyság, versenyképesség növelésével. Ez utóbbi témakörben vannak már komoly eredmények is, például az adórendszer átalakításában, ami sok pozitív elismerést kapott. Közép- és hosszútávon a gazdasági növekedés akkor lehet fenntartható, hogyha ahhoz újabb és újabb intézkedésekkel a kormány is hozzáteszi a magáét.
Milyen költségvetési bevétellel lehet számolni az állampapírokba fektetett egyre növekvő lakossági megtakarításokból? Milyen hatása van ennek az államadósság tekintetében?
– Az állampapír a legbiztonságosabb befektetési lehetőség ma Magyarországon. Ez egy stabil befektetés, mindemellett jó hozamot ad, és nincs adófizetési kötelezettség, vagy a Magyar Államkincstárnál történő vásárlás esetén számlanyitási díj. Mindenkit biztatok, hogy megtakarításaiból magyar állampapírt vásároljon, magánszemélyként én is ezt teszem.
Államtitkárként persze azt sem bánom, ha a családok jövedelmükből vásárolnak, fogyasztanak – hiszen ebből a költségvetésnek azonnal adóbevételei keletkeznek, szemben a megtakarítások növelésével.
Ha megengedi, a kérdést elsősorban nem a költségvetési bevétel, hanem az államadósság finanszírozásának oldaláról közelíteném meg. Addig ugyanis, amíg nem lesz nullszaldós, vagy pozitív a költségvetési egyenleg, az adott évi közkiadások finanszírozásához a beérkező adóbevételeken túl mindenképp állampapír-kibocsátásra van szükség. Ha pedig állampapírt bocsátunk ki, ami után kamatot fizetünk, akkor jobb, ha az a magyar állampolgárok kezében van. Ez kedvező a családok szempontjából, mivel infláció fölötti kamatbevételre tehetnek szert és kedvező az állam szempontjából, mert a családok stabil finanszírozási hátteret jelentenek. Végül azt se felejtsük el, hogy a családok előbb-utóbb beváltják az állampapírt, és beruháznak, vagy fogyasztanak az elért jövedelemből. A kifizetett kamat tehát a magyar gazdaság teljesítményét fogja húzni. Ezért örömteli, hogy az államadósság-finanszírozáson belül most már bőven 20 százalék felett van a lakosság aránya.
Az energiafüggőség csökkentése érdekében milyen konkrét lépések várhatók 2024-ben vagy akár hosszabb távon?
– E kérdést is lehet a gazdaság egésze és az egyes családok, vállalkozások szemszögéből is értelmezni. Magyarországnak van egy világos energiastratégiája. Fontosnak tartjuk a „több lábon állást”, a szénhidrogén-felhasználás csökkentését. Van egy világos, alapvetően napenergiára támaszkodó folyamat, és egy atomenergiára támaszkodó folyamat, ami jelenleg is az egyik leggazdaságosabb és tiszta energiaforrás. A 2022-es energia-áremelkedés után különösen felértékelődött a költséghatékony energiát szolgáltató paksi erőmű. Sok pénzt fektetünk abba, hogy stabil, megbízható és olcsó energiát előállító atomenergia-kapacitásunk legyen a jövőben is. Helyén kell kezelni a szénhidrogén energiaforrásokat is – hiszen a nap sem süt mindig. E tekintetben szerintem arra kell törekedni, hogy a még szükséges szénhidrogén-források, gáz és olajforrások lehetőség szerint minél több csatornán eljuthassanak Magyarországra. Ezzel együtt látni kell, hogy Európa most is kénytelen támaszkodni a keleti, orosz energiaforrásokra. Európának csak úgy érdemes bármilyen lépést megtenni, hogy mellette nem kockáztatja a tagállamai működését.
A kormány stratégiáját a családoknak és a vállalkozások napi szinten is megismerhetik: a rezsicsökkentésnek köszönhető Európai szinten kifejezetten olcsó lakossági és kisvállalati áram- és gázárak mellett nagyon komoly támogatások jutottak és jutnak el megújuló energiaforrásokra. Érdemes figyelni a támogatási lehetőségeket.
NÉVJEGY
- Nős, két gyermek édesapja
- Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetemen 1998-ban közgazdász, 2001-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdász diplomát szerzett.
- 1998 óta első munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozik. Előbb fogalmazóként, majd a költségvetési és pénzügypolitikai főosztály osztályvezetőjeként, főosztályvezető-helyetteseként, később az EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztály megbízott vezetőjeként végezte munkáját. 2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára lett, 2014-től pedig az NGM, 2018 májusától a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
- Angol felsőfokú és orosz középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.