A kommunikáció fejlesztése nélkül nem érhetjük el céljainkat - Interjú Agócs Gáborral

Milyen gondolatokkal vág neki a kamarai elnökségnek? Milyen elvárásokat fogalmaz meg önmagával és a kamarával szemben?

– Azok a gondolatok, melyek meghatározzák az elnöki feladataim, már a 2025 decemberi megválasztásom előtt ismertek voltak. A választási előkészületi folyamatban egy kétoldalas „Gondolatok a kamara jövőjéről” dokumentumban foglaltuk össze (két alelnök jelölt társammal közösen) az elképzeléseinket. Ennek a dokumentumnak az ismeretében volt lehetősége a kamara küldöttjeinek a választás napján döntést hozni. A dokumentum elérhető itt: https://tinyurl.com/GondolatokAJovorol

A megválasztásom után ebben nincs változás: azon dolgozunk, amit megígértünk –  néhány célt már elértünk pár nap alatt (például a közösségi médiás csatornáink létrehozása), más célok megvalósításhoz több évre lesz szükség (például az okleveles képzés újragondolása, és a kamarai belépés megkönnyítése).

Munkám során kiemelt feladatomnak tekintem az innovációt (ideértve a különböző szoftverek és a mesterséges intelligencia aktív alkalmazását), valamint szakmai közösségünk megerősítését, helyi szervezetek támogatását – legyen szó akár a szoftverhasználat elterjesztéséről, elektronikus szolgáltatások bevezetéséről, vagy a továbbképzési rendszerünk rugalmasabbá tételéről.

Elnöki programom fókuszában a tagság létszámcsökkenésének fékezése, a fiatal, új kollégák bevonása, valamint a kommunikáció hatékonyságának nagymértékű javítása áll, mely magában foglalja a közösségi platformok aktív használatát is. Meggyőződésem, hogy a kamara csak akkor lehet erős, ha tagjait aktívan támogatja a mindennapi munka során, figyelembe veszi igényeiket, párbeszédet folytat és közös szakmai platformot épít velük.

Az előttünk álló kihívások – mint a digitalizáció, mesterséges intelligencia, vagy a szakmai standardok gyakorlati alkalmazása – csak nyitott, együttműködő és innovatív csapattal kezelhetők eredményesen. Ezért kiemelt feladat a fiatal, a könyvvizsgálat tudományába bekapcsolódni vágyó kollegák képzésének újragondolása, a mentorálási rendszer és a nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítése, valamint a helyi közösségek szakmai támogatása.

Egyúttal fontosnak tartom, hogy a kamara a külvilág felé is látható, hiteles szakmai szereplő legyen: naprakész információk és jó gyakorlatok megosztásával, aktív közéleti jelenléttel növelni kell szakmánk presztízsét és elismertségét.

Melyek azok a területek, ahol véleménye szerint jól teljesít a kamara, illetve milyen területeken szeretne jobb teljesítményt elérni?

– Jól teljesítünk a szakmai anyagaink magas színvonalában és a továbbképzési rendszerünk hatékonyságában. A kamara honlapján nagyon sok hasznos, a napi tevékenységet elősegítő és megkönnyítő szakmai anyag érhető el. A szakmai anyagok már tudásbázisba rendezve is elérhetőek, és folyamatosan bővülnek. Elérhetőek munkalap minták, belső szabályzatok (például a minőségirányítási rendszer tekintetében), iránymutatások, nemzetközi publikációk, friss és a korábbi évek még hatályos oktatási anyagai, de vannak gyakran ismételt kérdésekre adott válaszok is.

A hatósági feladatinkat is magas színvonalon látjuk el. Viszont sokat kell fejlődnünk a kommunikációban: Hiába vannak rendkívül színvonalas szakmai segédanyagaink, ha azokat nem népszerűsítjük a kollegáink körében és nem mutatjuk meg számunkra a gyakorlati alkalmazás mikéntjét. Ezért igyekszünk központilag lektorált tananyagokból a helyi szervezetek számára térítésmentesen elérhető, gyakorlatorientált képzéseket szervezni. Aki velünk akar tartani, azt mindenben támogatjuk!

A kommunikációt érinti még, hogy szeretnénk ezt aktívvá, és a lehetőségekhez mérten kétirányúvá tenni. December végén már el is indult a kamara Facebook oldala, és a több mint 1200 főt számláló „könyvvizsgálók klubja” csoportban is megosztjuk a releváns tartalmakat. A tartalmak nemcsak szakmai cikkeket jelentenek, hanem a kamara belső életét érintő kisebb-nagyobb történéseket is, ezáltal is biztosítva, hogy a kollegák megértsék, hogyan épül fel és a hogyan működik ez a néha nagyon bonyolultnak tűnő szervezet: a Magyar Könyvvizsgálói Kamara.

Szintén megjelentünk a szakmai tartalmakat felvonultató LinkedIn csatornán, itt elsősorban a külvilágot érintő hírekkel jelentkezünk. Ezúton is bátorítjuk a kollegákat, ha még nem tették meg, akkor csatlakozzanak a közösségi csatornáinkhoz! Mindkét csatorna nyitott a reakciókra, vagyis a kommentekre, hozzászólásokra, ahol én magam elnökként is szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre, vagy segítek elmagyarázni a „mi-miért-történik” felvétéseket. Természetesen a személyeskedő és népszerűségvadász hozzászólásokat figyelmen kívül hagyjuk.

A kommunikációhoz tartozik, hogy bizonyos kérdésekben tervezzük, hogy megkérdezzük tagjainkat. Az első ilyen online kérdőív már a főfoglalkozású tagoknak el is készült (március 1-ig kitölthető), és a pénzmosás ellenes, gyakorlatban is alkalmazott eljárásokat igyekszik feltárni, hogy a FATCA országjelentéssel kapcsolatos kamarai kötelezettségünknek eleget tudjuk tenni. A kérdőív 15-20 kérdést tartalmaz és anonim módon kitölthető minden főfoglalkozású tagunk által. Én egyik legelsőként töltöttem ki, és három percet vett igénybe. Minden főfoglalkozású tagunkat kérek és bátorítok a kitöltésre!

További online kérdőívek is várhatóak lesznek hamarosan: szeretnénk felmérni tagjaink közösségi média használatát, a mesterséges intelligencia használati szokásokat, a datasnipper irányába történő nyitottságot, de várjuk majd azokat a jogszabálymódosítási javalatokat is, melyek a könyvvizsgálók napi munkáját könnyítik.

Szintén kérdőívet tervezünk a belsős munkatársainknak, hiszen a belső folyamataink hatékonyabbá tételére sok javaslata lehet a kollegáknak, ideértve a helyi szervezeteknél dolgozókat is. A belső folyamataink tekintetében az egyik első intézkedésként megszüntetjük a készpénzhasználatot a kamarában: minden helyi szervezet rendelkezni fog bankkártyával, amivel a napi vásárlások megoldhatóak lesznek. A kamarán belüli jóváhagyásokat pedig a nyomtatott papírról áttereljük a digitális megoldások irányába: igény szerint a helyi szervezet vezetői kamarai e-aláírást igényelhetnek.

Szintén tervezem az elnöki fogadóóra bevezetését, ahol bátoríthatjuk a kétirányú kommunikációt. Jelenleg az időpontfoglaló rendszer kialakítása folyamatban van, de amint készen lesz, várom a kollegák és a kamara munkatársainak a jelentkezését egy-egy négyszemközti beszélgetésre.

A szoftverek használatát is nagyban bátorítanunk kell, hiszen sokan nem használnak a könyvvizsgálati munkát támogató szoftvert. Tavaly elindult a 20 ezer forintos szoftverutalvány, melyet egyébként én már személy szerint (több elnökségi társammal együtt) több, mint öt éve sürgettem (lásd SZAKma 2019/7-8 3. oldal).

Fejlesztenünk és tovább kell finom-hangolnunk a minőségellenőrzési rendszerünket: szükséges az eljárásrend és a kamarai szabályokat nem betartók, vagy a szabályokkal visszaélők minél hatékonyabb kiszűrése.

Fotó: MKVK

Milyen mutatók mentén lehet mérni a kamara sikerességét?

– Ez nem könnyű kérdés. Egy kamara akkor sikeres, ha ellátja a hatósági funkcióit és mellette hatékonyan támogatja tagjait a mindennapokban.

Ezt nagyon sok, konkrét mérőszámmal nem visszamérhető mutató jellemzi. Természetesen például a kamarai taglétszámunk alakulása (ideértve a belépők és a kilépők számát és arányát), a minőségellenőrzésen megfeleltek aránya és a kötelező továbbképzést sikeresen teljesítők mind-mind fontos mutatók, melyeket rendszeresen elemzünk.

És akkor hadd adjak egy kis statisztikát, az érdekesebb számokból: 2025. december 31-én 3092 tagunk volt, mely 6,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Taglétszámunk csökkenése sajnos már 3 éve 7-8% körül mozog, míg azelőtt a csökkenés mértéke csak 1-3% volt.

Jelenleg tagjaink 52%-a főfoglalkozású, és az átlagéletkorunk 61,6 év. Érdekes, hogy a legidősebb tagunk 94, a legfiatalabb tagunk pedig 30 éves.

A tagok számára nyújtott szakmai szolgáltatások tekintetében mit tart a legfontosabbnak?

– A már korábban kínált kamarai szolgáltatások továbbra is elérhetőek a tagjaink számára. Sőt, például a szoftverutalvány igénylését a korábbi december 31-i határidőről meghosszabbítottuk február 28-ig.

Mindezek mellett indul a KOKTÉL (Központi Oktatások és Képzések – Térítésmentes, Értékteremtő, Lokális) program, mely a helyi szervezetek által térítésmentesen igénybe vehető, a központ által biztosított és lektorált anyagból történő kiscsoportos, gyakorlat orientált oktatásokat/klubfoglalkozásokat jelenti. Erre a 2026-os pénzügyi tervünkben is egy jelentősebb összeget különítettünk el. Cél, hogy aki szeretne az új követelményeknek megfelelni, az minden támogatást megkapjon.

A szüneteltető könyvvizsgálók vonatkozásában újdonság a SZINT (szüneteltetők innovatív támogatása) rendszer bevezetése. A SZINT keretében a szüneteltető könyvvizsgálók ezidáig számukra nem elérhető térítésmentes szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. A SZINT elsősorban azok számára hoz nagy változást, akik nem szeretnének vagy nem tudnak az új követelményeknek megfelelni, és a méltó visszavonulás mellett döntenek. Ők átléphetnek szüneteltető státuszba, és ha nem volt korábban extra sok kiadott jelentésük (15 vagy kevesebb jelentés az előző évben), akkor már a minőségellenőrzéssel sem kell számolniuk, ráadásul több térítésmentes, korábban számukra nem elérhető szolgáltatást tudnak igénybe

Meggyőződésem, hogy a kamarai visszavonulás első lépése a szüneteltető státuszba történő átlépés kell, hogy legyen, szemben a kamarából történő kilépéssel. Ezzel a kollegák szakmai közösségünk szerves részei maradhatnak, könyvelhetnek, beszámolót összeállíthatnak, szakérthetnek.

A könyvvizsgálók életébe a minőségirányítási rendszer (MIR) bevezetése hozott igen nagy változást az elmúlt időszakban. Ennek támogatására indul a KÖTET (KÖnyvvizsgálói TársEllenőrzés, Támogatása) program. A KÖTET keretében több iratmintát, munkaprogramot kínálunk, sőt, az első ilyen ellenőrzést anyagilag is támogatni kívánjuk, melyre a pénzügyi tervünkben is biztosítjuk a forrást.

Mindezekről részletesen a lap 38. oldalán találhatnak bővebb információkat az olvasók.

Milyen javaslatai vannak a kamarai taglétszám csökkenésének megállítására?

– A taglétszám csökkenés fékezését egyrészt a kamarát elhagyni tervezők számának csökkentésében látom. Ezt segítendő az elnökség már módosította is a minőségellenőrzési eljárási szabályzatot, így azon könyvvizsgálók mentesülnek a terv szerinti minőségellenőrzésre kijelölhetőség alól, akik legkésőbb tárgyév június 30-áig kezdeményezik a szüneteltetés engedélyezését és a tárgyévi részletes adatszolgáltatás 15 állandó könyvvizsgálói jelentésnél kevesebbet tartalmaz. E mellett pedig indul a SZINT rendszer, ahol a szüneteltetők további térítésmentes kamarai szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

Azokat a volt kollegákat, akik az elmúlt két évben önként léptek ki a kamarából az új szabályok mentén várjuk vissza. E tekintetben nemrég 450 volt kollegának küldtünk levelet, jelezve nekik a visszalépés lehetőségét és felvázolva a SZINT rendszer előnyeit.

Másrészt szeretnénk az okleveles könyvvizsgálói képzésbe történő belépést megkönnyíteni. Ennek előzetes elképzelései már megvannak és olyan javaslatokat tartalmaznak, mint például a könyvvizsgálói képzésbe történő felvétel egy felvételi vizsgán (és felkészítő tanfolyamon) keresztül (változatlanul hagyva a mostani két belépési utat: mérlegképes végzettség vagy ACCA oklevél). Továbbá a jelenlegi képzés részét képező IFRS részmodult és fenntarthatósági modult, figyelembe véve a piaci igényeket és változásokat, szeretnénk csökkenteni. Mind az IFRS, mind a fenntarthatóság tekintetében működik a minősítési rendszer, tehát azok a kollegák, akik ilyen jellegű munkát végeznek a minősítés megszerzése után tudják ezen feladatukat ellátni, így kevésbé fontos, hogy az okleveles képzésben már teljesen felkészítsük őket.

Nekem nagy álmom, hogy a könyvvizsgálói képzést, ami jelenleg könyvvizsgálatról szóló törvény szerint „felsőfokú szakképesítés” (tehát legalacsonyabb szintű felsőfokú képzés) elismernénk mesterképzésként. A könyvvizsgálók a képesítésük megszerzéséhez 3-5 évet is eltöltenek, egy mesterképzés pedig 1-2 év alatt abszolválható. Az Egyesült Királyságban szerzett könyvvizsgálói képesítés (ACCA) az ottani szabályok szerint mesterképzésnek minősül, tehát van erre nemzetközi példa. Egy ACCA képzés Magyarországról is elvégezhető, tehát jogos felvetés lehet egy fiatal, angolul jól beszélő pályakezdő részéről, hogy miért is ne az ACCA képzést válassza egy Bsc diploma megszerzése után, szemben a mi okleveles képzésünkkel.

A mentori rendszer indulási időpontját is szeretnénk előre hozni, hiszen a képzés alatt is sok jelölt már főfoglalkozásban dolgozik könyvvizsgáló társaságban, így a szükséges tapasztalatot a képzéssel párhuzamosan meg tudja szerezni.

A könyvvizsgálói szakma előtt álló feladatok közül mit tart a legégetőbbnek?

– Fontos, hogy könyvvizsgálattal foglalkozó kollegák szakmai színvonala egységes legyen és az elméleti tudást a gyakorlati életbe is precízen át tudják ültetni. Ehhez kínáljuk a már korábban említett segédanyagokat megújult kommunikációval (mint például a társellenőrzés indulását segítő szerződés tervezetet, munkaprogramot, jelentés tervezetet és teljesítési igazolás mintát), és akár anyagi támogatást is (az első társellenőrzéshez 30 ezer forintos támogatást).

Akik nem tartják be szabályainkat (és így indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert a szabálykövető kollegákkal szemben), azok részére továbbra is szigorú fellépést ígérhetek. A nemzetközi könyvvizsgálati sztenderdek alapján dolgozunk, tehát egy Magyarországon kiadott könyvvizsgálói jelentés pont annyit ér, mint a világ bármely más olyan országában kiadott jelentés, ahol szintén az ISA-kat alkalmazzák, ideértve az Európai Unió összes tagállamát, vagy akár az Egyesült Államokat. 

Névjegy

Személyes adatok:

• név: Agócs Gábor
• életkor: 56 év
• család: feleség, egy lány (21) és egy fiú (17) gyermek

• nyelvtudás: szakmai felsőfokú angol
• hobbi: kerékpározás, úszás, utazás

 Tanulmányok, végzettségek, tagságok:

• Villamos-mérnök (1991)
• Vállalkozó Menedzser Oklevél (1992)
• Értékpapír-forgalmazó szakvizsga (1994)
• Közgazdász diploma pénzügy-pénzintézet szakon (1995)

• ACCA (Association of Chartered and Certified Accountants, Brit Könyvvizsgálói Kamara, 1999)
• Okleveles Könyvvizsgáló (2000)
• Adószakértő (2000)
• MKVK minősítések: biztosító, kibocsátói, pénzügyi intézményi, befektetési vállalkozási, pénztári, IFRS, fenntarthatósági

• Befejezett megbízások ellenőrzését vállaló kamarai tag (2024)

 Szakmai tapasztalatok, szakmai tevékenység:

• Coopers&Lybrand Kft. (1995–1997 audit szenior)
• KPMG Hungária Kft. (1997–2021, könyvvizsgálati partner 2007-től)
• KPMG CEE (2021–2025, minőségbiztosítási partner)

• Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK)

–   Pénz- és Tőkepiaci Tagozat Elnöke (2005–2025)

–   Elnökségi tag (2015-től)

–   Minőségellenőr (2004–2015)

–  Közfelügyeleti Hatóság szakértő minőségellenőre (2013–2014)

–   Fegyelmi Bizottság Szakértője (2010–2015)

–   Küldött (2003– jelenleg is)