Magyarország kiváló adottságokkal és logisztikai szempontból jelentős potenciállal rendelkezik - Interjú Lóga Mátéval

Hogyan tudná összefoglalni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2025-ös évét? Milyen szerepet tölt be a repülőtér szempontjából a cargo üzletág?

– 2025-ben a repülőtér történelmi csúcsra ért, az útvonalak száma és az utasforgalom tekintetében egyaránt. A számok egyértelműek: a magyar légiközlekedés erős, versenyképes és növekedési pályán van. Ez nagy felelősség, hiszen mind Magyarország, mind Budapest kiváló desztináció, népszerűsége a turisták körében folyamatosan nő, sőt, az európai utazások egyik központi helyszíne lett.

A Budapest Airportnak elsődlegesen az a feladata, hogy a személyszállítás támasztotta igényeket kielégítse: a fókusz a személyszállító repülőgépek fogadása és indítása, a repülőtér ehhez kapcsolódó infrastruktúrájának működtetése, és az utasok magas szintű kiszolgálása – vagyis az, hogy a repülőtér méltó kapuja legyen az országnak. Tavaly már közel 20 millió utast kezeltünk, a személyszállítás fókuszként való megtartása a jövőben várható bővülés miatt is kiemelt jelentőségű.

A repülőtér fejlesztésének középpontjában is az utasforgalomhoz kapcsolódó fejlesztések állnak jelenleg: már zajlik az új terminál építésének előkészítése, megújul és bővül a jelenlegi terminál, és tavaly ősszel a kormány bejelentette a légikikötőhöz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését is. Ennek egyik eleme a vasútfejlesztés: a cél, hogy a repülőtér közvetlen vasúti összeköttetéssel legyen elérhető Budapest belvárosából és a nagyvárosokból is, ezzel megkönnyítve az utazást az egész ország számára. A másik elem a gyorsforgalmi út fejlesztése: a Budapest–repülőtér közúti összeköttetés többsávosra bővül, ami jelentősen javítja a közlekedés áteresztőképességét.

Ezekből a fejlesztési irányvonalakból is látszik, hogy a Budapest Airport visszavásárlásakor a kormány hosszú távú stratégiai szemléletmód mentén gondolkodott, és a repülőteret az elkövetkező években átfogó gazdaságfejlesztési stratégiánkkal összhangban, annak kulcsfontosságú elemeként kívánjuk fejleszteni. Úgy tekintünk rá, mint a turizmus, és ezáltal a gazdaság egyik fő motorjára.

Emellett a cargo üzletág is fontos, az erősödés ezen a téren is látványos. 2023 óta évente százezer tonnás bővülést tapasztalunk a kezelt áru mennyiségében, 2024 év végére egy év alatt 200 ezer tonnáról 300 ezerre növekedtünk, majd 2025 végére a tavalyi 300 ezerről több mint 400 ezer tonnára. Ez olyan unikális siker, amelynek köszönhetően a budapesti repülőtér a régió fő elosztóközpontjává vált, és megelőztük fő versenytársainkat, például a müncheni repülőtér tonnában mért áruforgalmát is.

Ugyanakkor a budapesti légikikötő nem cargo repülőtér. A légiáruszállítás másodlagos funkcióként jelenik meg, amely melléküzletágként indult, de az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és lényegében kialakult egy alternatív üzletág, amely nem csak Magyarország, hanem a közép-európai régió számára is megkerülhetetlen logisztikai szereplővé tette a budapesti repülőteret. Ez a sikeres szállítmányozási ökoszisztéma felépülésének köszönhető.

Fotó: Baranyi Róbert

Milyen hatással van a cargo üzletág régiós elsősége a magyar gazdaságra?

– Nagyon jelentős hatást gyakorol rá. Jelenleg két magyarországi vidéki repülőtér is részt vesz a légi logisztikában, mégpedig Debrecen és Sármellék, amelyek Ázsiából érkező e-kereskedelmi járatokat fogadnak. Ugyanakkor az ország légiáru volumenének csaknem 99%-a a budapesti repülőtérre érkezik, amely így a cargo tevékenysége révén hozzávetőleg 20 ezer munkahelyet tart fenn Magyarországon.

Hogy épült fel ez az üzletág? Említette a versenyképes ökoszisztémát, ez miben testesül meg?

– Az üzletág kiépüléséhez és megerősödéséhez négy tényező együttes fennállása kellett: a korszerű vámkezelés; a kedvező földrajzi és infrastrukturális adottságok; a stratégiai szemlélet; és a szállítmányozási ökoszisztéma.

A hazai vámkezelési rendszer korszerű informatikai megoldásokon alapul, gyors, hatékony, és mindez a légikikötő állami működésével kiegészülve rendkívül versenyképessé teszi a repülőtér cargo üzletágát. A Budapest Airport és a NAV együttműködése igazi magyar sikertörténet, amely megteremtette a lehetőséget arra, hogy a cargo üzletág ilyen dinamikusan tudjon bővülni, és a repülőtér Közép-Európa vezető cargo csomópontjává váljon.

Magyarország kiváló adottságokkal és logisztikai szempontból jelentős potenciállal rendelkezik. A Közép-Kelet-Európán belüli központi elhelyezkedése komoly versenyelőnyt jelent, amelynek értékét tovább növeli, hogy fontos nemzetközi közúti és vasúti útvonalak és kiterjedt autópálya-hálózat halad át rajta, amellyel a főváros repülőtere közvetlen összeköttetésben áll. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér saját infrastruktúrája hasonlóan „cargo-barát”, tehát nagymértékben kedvez az áruszállításnak: a fel- és leszállások két párhuzamos futópályán, modern navigációs rendszerek támogatása mellett valósulnak meg, az áruforgalmat pedig egy világszínvonalú árukezelő komplexumban kezeljük. A folyamatosan bővülő cargo hálózat mellett számos olyan légi kamionos kapcsolat erősíti tovább a szállítási lehetőségeket, amik a budapesti repülőtér és nagy nyugat-európai cargo repülőterek között üzemelnek, ahonnan aztán ismét légi úton haladnak tovább a világ minden tájára.

A kedvező adottságok kiaknázásához elengedhetetlen a stratégiai szemlélet. Célunk, hogy az aktuális piaci trendek opportunista kiszolgálása helyett hosszútávú, stabil partnerséget alakítsunk ki a logisztikai cégekkel és a szállítmányozás egyéb szereplőivel. Ez adja azt az erős, versenyképes szállítmányozási ökoszisztémát, amire hosszú távon lehet építeni.

Egy alternatív üzletág erősödését természetesen a tudatos tervezés mellett a világpiaci trendek és bizonyos előre nem látható helyzetek is befolyásolják. Ha hosszú távú szállításról beszélünk, például egy Ázsia-Európa viszonylatról, három fő szállítási formát érdemes említeni: elsődlegesen légi úton, tengeren és vasúton érkezik az áru. Ez ritka esetben közúti szállítással is kiegészülhet, de nem ez a jellemző. A három leggyakoribb szállítási forma közül a légi úton történő szállítás kiemelkedik, hiszen gyors, biztonságos, egyszerűen nyomon követhető, és erős, következetes minőségbiztosítási lánc mellett valósul meg.

A kereskedők és az ipar hagyományosan a nagyértékű áruk esetében részesíti előnyben ezt a szállítási formát, főleg mert nagy távolságra is gyorsan és biztonságosan megoldható a szállítás. Itt kiemelten az olyan iparágakra gondolok, mint az autóipar, az elektromos autóipar, a gyógyszeripar, a számítástechnika és a telekommunikáció, és olyan árukra, mint a nagy értékű élelmiszer vagy ruházati termék, és persze a romlandó áruk. Ebből is látszik, hogy az életünket már hosszú évek óta átszövi a légiáru-szállítás, és ez jelentős előnyökkel jár többek között a gazdaságélénkítés terén. De nem kell sokat visszamennünk az időben, hogy példát találjunk a légiáru-szállítás egy másik felbecsülhetetlen előnyére is. A világjárvány idején a légiszállítás, és Magyarország számára kiemelten a budapesti repülőtér olyan bástya volt, amely lehetővé tette, hogy a gyógyszerek, vakcinák, orvosi eszközök a lehető leggyorsabban jussanak el oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Gondoljunk csak bele, hogy milyen hosszú ideig húzódott volna a járvány terjedésének visszaszorítása, ha nem áll rendelkezésünkre ez a fontos nemzetstratégiai eszköz.

A légiáru-szállítás közvetett módon régóta jelen van az életünkben. Ez a közvetett jelenlét egészült ki az elmúlt 6-7 évben az e-kereskedelem jelentette közvetlen jelenléttel: az online webáruházakból, kereskedőktől rendelt áruk közvetlenül a vásárlókhoz érkeznek.

Fotó: Baranyi Róbert

Az elmúlt években világszerte előre tört ez a szegmens. Hogyan fogadja a budapesti repülőtér cargo ökoszisztémája az e-kereskedelem felemelkedését?

– Az e-kereskedelem jelentősége vitathatatlan, nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a légifuvarozás világszerte egy új üzletággá tudott fejlődni. Ugyanakkor a világpolitikai trendeket folyamatosan nyomon kell követni: az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek a világkereskedelmi korlátok – vámok és embargók –, ami az e-kereskedelem jövőjét jelentősen befolyásolhatja. Számunkra, ahogy említettem, a cargo üzletágban a stratégiai partnerség az elsődleges, szemben az elsősorban e-kereskedelemtől függő fuvarozástól.

Ez azért fontos, mert az e-kereskedelem a korlátozásoknak és világpolitikai változásoknak való kitettsége miatt nem csak lehetőség, hanem kockázat is egyben. Lehetőség, hiszen ahogy említettük, a logisztikai iparág, ezen belül kiemelten a légiáru-szállítás ennek a szegmensnek köszönhetően világszerte fellendült, és a népszerűsége, lendülete azóta is kitart –  viszont kockázat is, mert számos korlátozás lépett és lép életbe a jövőben, ami befolyásolhatja az eddig megismert tendenciákat. A korlátozások irányába történő elmozdulást látjuk például most az Európai Unió esetében is: szigorítás történik a vámok esetében, bevezetik a handling fee-t, azaz vámot kell fizetni a 150 euró alatti csomagokért.

Ebben a kettősségben elengedhetetlen, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, aminek a kulcsa a stratégiai szemléletű fejlesztés az opportunista hozzáállással szemben. Vagyis nem az a cél, hogy minél több e-kereskedelmi árunak biztosítsunk fogadóképességet, hanem az, hogy hosszútávú, stratégiai partnerséget alakítsunk ki megbízható és stabil cégekkel.

Hogy értékeli az Európai Unió döntését, amely megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét?  Hogyan hatnak a szigorítások a Budapest Airport cargo üzletágára?

Az EU által bevezetett korlátozás alapvetően európai szinten versenysemleges, hiszen minden szereplőre egyformán hat. A vásárlói oldalon sem valószínű, hogy látványos mértékben visszaesne a kereslet a vám hatására: az emberek élete, napirendje felgyorsult, szükségszerűen egyre többen preferálják az online vásárlást, ahol kevesebb energia befektetésével, kevesebb idő ráfordításával juthatnak hozzá a fogyasztási cikkekhez.

Mindezek miatt a Budapest Airport esetében nem számolunk jelentős változással az árumennyiség tekintetében. Inkább a szigorítás irányába történő elmozdulás ténye lényeges számunkra, ezért a kereskedelempolitikai intézkedéseket folyamatosan figyelemmel kell követnünk, meg kell néznünk, hogy a következő hónapokban milyen irányt vesz az Európába irányuló globális áruforgalom szabályozása.

Az erős ökoszisztéma és a versenyképes vámkezelés továbbra is vonzó marad a légiszállítási iparág szereplői számára, ezért a Budapest Airport továbbra is az élmezőnyben tud maradni.

Magyarország gazdaságszerkezete és földrajzi lokációja mennyiben, hogyan befolyásolja a légifuvarozást?

– Magyarország földrajzi lokációja lehetőséget biztosít számunkra arra, hogy összekötő hidat képezzünk Kelet és Nyugat között. A blokkosodás a mi esetünkben nem jó irány: kis ország vagyunk, nagy exportkitettséggel, ezért nekünk a világpiacban kell gondolkodnunk. A világkereskedelem a fő irányvonal számunkra, mi abban vagyunk jók, hogy rajtunk keresztül a piacokat gyorsan és hatékonyan el lehet érni keleti és nyugati irányban egyaránt. Magyarország emellett unikálisan jó diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezik, és ezt a kedvező diplomáciai óraállást itt helyben kell kihasználnunk. A jövőben is ezekre az erősségekre építünk: az összekötő híd szerep, az erős diplomácia és az ökoszisztéma a biztosítéka annak, hogy régiós elsőségünket továbbra is megőrizzük.  

névjegy

• Lóga Máté a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára, a Budapest Airport Igazgatóságának elnöke.
• 2015-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett egyetemi diplomát a Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon.
• 2014 és 2018 között a Magyar Nemzeti Bank közgazdásza, majd 2018-2021 között az MNB Strukturált Finanszírozási Főosztály vezetője volt. Ezzel párhuzamosan 2018-2019 között a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójának tanácsadójaként is dolgozott.
• 2021-2022 között a Magyar Nemzeti Bank Strukturált Finanszírozás Stratégiai Igazgatóságát vezette.
• 2022 óta gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkár, 2024-től pedig a Budapest Airport Igazgatóságának elnöke, és a Világbank és az EBRD helyettes kormányzója.