„Valamennyiünk érdeke, hogy a magyar vállalkozások prosperáljanak, hiszen itt adóznak, a profitot leginkább itthon fektetik be vagy használják fel. Minden támogatást megérdemelnek és mi minden támogatást meg fogunk adni nekik a lehetőségeinken belül és ez nem kevés.”
Hogyan ítéli meg a Kormány és a Kamara közötti megállapodás jelentőségét?
– Az MKIK tavaly novemberben kétharmados többséggel megújított vezetése már munkája kezdetén konkrét vállalásokat tett a vállalkozók felé a kamarai reneszánsz jegyében. Ezek olyan mérhető adatok és jellemzők, amelyek azt gondolom objektív támpontot jelentenek az elnökség tevékenységének megítélése során.
Az egyik fontos célkitűzésünk a kormányzattal való együttműködés szorosabbra fűzése volt. Mi előzetesen megkérdeztük a vállalkozókat arról, hogy a mindennapi tevékenységük során esetlegesen milyen nehézségekkel szembesülnek, mi az, ami nekik a legnagyobb kihívást jelenti.
Az összesített kutatási információkra is alapozva, idén tavasszal 5 éves megállapodás született a Kamara és Magyarország Kormánya között. Az eddigi legfőbb eredményeink a fix 3%-os Széchenyi Kártya hitelkamat, vagy a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogram a kamarai hálózat kezelésében, avagy a 11 pontos adó és adminisztrációcsökkentő csomag, illetve átfogó bürökrációcsökkentő javaslatcsomagunk (turizmus és vendéglátás, kiskereskedelem területén), amelyek mind-mind jelentős előrelépést jelentenek a hazai vállalkozások támogatása terén.
A Kamara szervezetét az elmúlt egy évben az alapoktól építettük újjá, mátrix típusú bizottsági rendszereket hoztunk létre a területi kamarákból. Ebben megjelennek a vertikális tagozódások, vagyis a különböző iparágak, és a horizontálisak is, amelyek a teljes gazdaságot lefedik, mint az innováció, a pénzügyek, az adózási kérdések. Ezeket a bizottságokat egészíti ki a szakértői bázisunk és ők együtt dolgozzák ki a javaslatainkat. A javaslatok ezt követően kerülnek a kormányzat különböző szintjein elhelyezkedő szakemberekhez, döntéshozókhoz, annak érdekében, hogy az új tervezetek, elképzelések gyorsan és hatékonyan váljanak a szabályozás részévé.
Mit nyernek az adózási szabályok jövő évi változásaival a társas vállalkozások?
– A társas vállalkozások, azaz a cégek képviselői – amennyiben tevékenységüket főállásban látják el, emellett nincs más főállásuk és minimálbérre jelentik be magukat – a 112,5%-os minimum szocho alap eltörlésének eredményként a minimálbér (322.800 Ft) 12,5%-ának a 13%-át, azaz havi 5.245 forintot nyernek a Kamara által javasolt módosításnak köszönhetően.
Becsléseink szerint a 340-350 ezer működő társas vállalkozásnak akár a 70–90%-a is ilyen lehet. Ez 245–315 ezer társasvállalkozó. Az intézkedés az egyéni vállalkozókat is érinti, részükre is segítséget nyújt.
Milyen könnyítésekre számíthatnak az egyéni vállalkozók?
– Itt sokféle változás lép életbe jövőre. Mint említettem, jelentős segítséget nyújt számukra a 112,5%-is minimum szocho alap eltörlése, valamint számos adminisztrációs könnyítés is vár rájuk. Például az egyéni vállalkozók, akik nem minősülnek foglalkoztatónak, 2026-tól negyedévente, a tárgy negyedévet követő hónap 12-éig tesznek elektronikus bevallást meghatározott adatokról. Vagy például 2026-tól már nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente – a tárgy negyedévet követő hónap 12-éig – kell a szocho és a társadalombiztosítási járulék bevallást benyújtaniuk. Automatizálásra kerül a TB-bejelentkezés: a NAV hivatalból (automatikusan) intézi az egyéni vállalkozók biztosítotti bejelentkezését – az egyéni vállalkozók nem kell külön TB-bejelentkezési eljárást intézniük. Továbbá egyszerűbbé válik a szünetelés ideje alatti adminisztráció: ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, nem kell bevallást benyújtania azokra az időszakokra, amelyeket teljes egészében szüneteltetés alatt töltött. Ez jelentősen csökkenti az adminisztrációs terhet.
Az egyéni vállalkozók háromféle módon adózhatnak.
Az egyik, a KATA szabályai szerint (mintegy 150 ezer vállalkozót érinthet). A KATA felső határa maradt 18 millió forint, így csak 40%-os különadóval terhelten tudnak 18 millió felett számlázni a 20 milliós ÁFA-határig. Mit jelent ez a gyakorlatban: Közvetlen nyereség nincs – a KATA-keretből közvetlenül nem nyernek az egyéni vállalkozók. Azonban közvetett nyereség van: az ÁFA-mentesség határának 20 millió Ft-ra emelése a KATA-alanyokra is vonatkozik. A 18–20 millió forint közötti árbevételű KATA-alanyok így az új szabályok révén ÁFA-mentesek maradnak, bár 40%-os KATA-különadót kell fizetniük.
A következő, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (tételes költségelszámolás) mintegy 100 ezer érintettel, esetükben az adminisztrációs könnyítések jelentenek érdemi segítséget.
A harmadik csoport az átalányadózók, mintegy 350 ezren. Esetükben jelentős változás, hogy a legszélesebb körre vonatkozó 40%-os költséghányad 2026-tól 45%-ra, majd 2027-től 50%-ra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az adómentes jövedelem a 6 havi minimálbérrel megegyező (2026-ban 1.936.800 forint) összeg marad, ami egy szélesebb árbevételi keretet jelent, hiszen a bevételnek már nem 60, hanem csak 55, illetve 50%-a lesz a jövedelem.
 |
Fotó: MKIK
A Kormány-Kamara megállapodás utal a későbbiekre nézve a képzési rendszerek átalakításával és a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos újabb együttműködés kialakítására. Hol járunk most ebben a folyamatban?
– A napokban is zajlanak egyeztetéseink az illetékes minisztériumokkal. Közös céljaink és konkrét vállalásaink, valamint az együttműködés keretei 2026 első negyedévében várhatóak.
Úgy vélem, az innovációra és a technológiára, valamint mindezek megfelelő alkalmazására kell helyeznünk a hangsúlyt. A tudáson át vezet az út a sikerhez – ezért építjük ki azt a képzési rendszert, amely komplexen tudja átadni a szükséges kompetenciákat.
A hatékonyságnövelés három pillérre épül: a technológiai fejlesztésekre, a szakképzés erősítésére és a digitalizációra. A vállalkozások háromnegyede szerint képzéssel, fejlesztéssel növelhető a hatékonyság. A részletek kidolgozása folyamatban van, a kormányzat részéről partnerként kezelnek bennünket, ami rendkívüli módon megkönnyíti az együttműködést.
Milyen átalakításokat, fejlesztéseket lát szükségesnek a hazai képzési rendszerben?
– A tavaly novemberben megújult kamarai vezetés egy olyan ökoszisztéma kialakításán dolgozik, amely megnyitja a kapukat a vállalkozók előtt. A cél, hogy könnyen és egyszerűen hozzá tudnak férni a szükséges tudáshoz a továbbiakban.
Ugyanakkor, ha csupán a szomszédos Ausztriában működő kamaráéval hasonlítjuk össze a saját helyzetünket, akkor is komoly különbségeket látunk a lehetőségek terén. Az osztrák kamara éves költségvetése nagyjából 1 milliárd euró, míg a magyar kamaráé csak ezen összeg töredéke. Emiatt az nem működik, hogy minden szükséges rendszert saját magunk építsünk ki.
Így, a már épülő ökoszisztémába becsatornázzuk többek között a felsőoktatási intézményeket, a kutatóintézeteket, az oktatócégeket és a képzési központokat is, vagyis minden olyan intézményt, szervezetet, amely tudást adhat át a hazai vállalkozóknak.
Közben a piaci szereplőket is ösztönözzük, hogy vegyék igénybe a kínálkozó lehetőségeket.
Számos pozitív példa van előttünk. Szingapúr szinte a semmiből lett pár évtized leforgása alatt a világ vezető „tudáshatalma”, egyetlen, stratégiai helyen fekvő tengeri kikötővel. Azonban gyorsan hozzá kell tennünk, hogy mindehhez az utóbbi 30 évben huszonkétszeresére növelték K+F ráfordításaikat, valamint ezzel egyidejűleg kutatóik létszáma is 4300-ról közel 52 ezerre nőtt.
De lehetne említeni Tajvant, Finnországot vagy akár Dániát is jó példaként. Utóbbi a XIX. század végén virágoztatta fel a gazdaságát a dán népfőiskola modelljével.
A stratégiánknak a hosszú távú mellett rövid távú elemei is vannak, amelyek többek között a mesterséges intelligenciára, adatalapú elemzésre és döntésekre fókuszálnak.
Mi lehet az előnye a mesterséges intelligencia alkalmazásának a vállalkozások életében? Mennyire ismerik és alkalmazzák az MI-t a hazai kkv-k?
– Egyebek mellett idén májusban hirdettük meg MI Hackathon programunkat, a legkülönfélébb szektorokból érkező kkv-k részvételével. A feladatuk az volt, hogy szakértők segítségével 24 óra leforgása alatt érdemi segítséget kapjanak a mesterséges intelligenciától: jobban és hatékonyabban működjenek. Volt olyan, akinek egy applikáció készült, mások programtervet kaptak az MI (mesterséges intelligencia) segítségével. A projekt végére minden résztvevőnél hatékonyabbá vált a munka.
A következő egy évben 10 ezer magyar vállalkozást kívánunk megismertetni a mesterséges intelligencia használatával és kétségtelen előnyeivel a már zajló Digitális Ébresztő programunkkal. Ezt segíti a kormányzattal kötött együttműködésünk is.
Célunk, hogy „dobozos” MI-megoldásokat tegyünk elérhetővé a magyar vállalkozások számára. Ennek egyik első eleme a Kamara tesztelésével megvalósuló, a GDE MIT (Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontja) és az STRT közös 3 órás ingyenes mikrotanusítványt adó tananyaga, amely segít eligazodni az MI világában, valamint egy jó kedvcsináló a vállalkozások, egyúttal az állampolgárok számára a technológiai fejlődés elmélyülése felé vezető úton.
Hatékonyan működnek a magyar vállalkozások? Milyen fejlődési irányokat lehet látni a hatékonyság növelésével kapcsolatban?
– A kutatások szerint a mesterséges intelligenciával akár 40 százalékos hatékonyságnövelés is elérhető egy vállalkozásnál, akár a legkisebbnél is. Ugyanakkor az emberi beavatkozás továbbra is rendkívül fontos, mivel a mesterséges intelligencia számos összefüggést nem tud megfelelően kezelni, ezért egyes esetekben hibás információkkal állhat elő. Aki viszont ügyesen használja, az óriási fejlődést tud elérni.
Mi rövidtávon a kis- és középvállalkozásoknak pont azt szeretnénk megtanítani, hogyan lehet a mesterséges intelligencia segítségével az adatokat elemezni és a hatékonyság irányába mutató döntéseket hozni.
A KKV-szektor Magyarországon a GDP-nek nagyjából a felét állítja elő. Ez az 50 százalék egy nagyon komoly arány. Ha a mesterséges intelligencia segítségével ebben a szegmensben el tudunk érni egy akár csak átlagos 10 százalékos hatékonyságnövelést, már az is óriási lökést adhat a magyar gazdaságnak, több százalékpontnyi GDP növekedést jelenthet. A magasabb GDP előnyei pedig egyértelműek.
Valamennyiünk érdeke, hogy a magyar vállalkozások prosperáljanak, hiszen itt adóznak, a profitot leginkább itthon fektetik be vagy használják fel. Minden támogatást megérdemelnek és mi minden támogatást meg fogunk adni nekik a lehetőségeinkhez mérten, és ez nem kevés.
Az MKIK határozott célja, hogy tovább javuljanak a hazai vállalkozói környezet lehetőségei, ennek egyik eleme a megfelelő források biztosítása. Emiatt a rendelkezésre álló támogatott lehetőségek felhasználását olyan területekre érdemes összpontosítani, ahol a legnagyobb gazdasági növekedési potenciál érhető el, ezáltal is erősítve a hazai vállalkozók versenyképességét és termelékenységét. Úgy vélem, a kérdés nem az, hogy a magyar gazdaság és vállalkozóink elérik-e a következő szintet, hanem az, hogy milyen úton oldjuk meg a közgazdászok által sokat emlegetett közepes jövedelmi csapda problémáját. A Kamara a vállalkozásokkal, a kormányzattal és együttműködő partnereivel a tudás, az innováció és a digitalizáció területén látja az előttünk álló feladatok és kihívások sikeres teljesítésének lehetőségét.
Névjegy
- 1952. októberében született Kolozsváron. Építészként szerzett diplomát, de egyebek mellett színházi díszlettervezőként is dolgozott.
- 1980-tól Magyarországon él.
- 1989-ben alapította első saját vállalkozását. A kilencvenes években nemzetközi közgazdasági képesítést is szerzett. Az ezredfordulón már a Vegyépszer, a Főtaxi és az Inforg meghatározó tulajdonosa volt, a kétezres évek elején a vállalatcsoport része lett a BÁV (amelynek jogelődjét még a XVIII. században hozták létre Pozsonyban).
- A Vegyépszer 2000-ben nyerte első autópálya-építési tenderét, a 2008-as gazdasági világválságig a cég ebben a szektorban is tevékenykedett, folyamatosan tartva az előírt minőséget és határidőket. A globális krízis, majd az arab tavasz líbiai eseményei azonban lenullázták a Vegyépszert. A cég végül sikeres csődegyezséget kötött hitelezőivel, de ez az időszak Nagy Elek saját bevallása szerint a nagyvállalkozó életének legnehezebb időszaka volt. Az építőipari tevékenység befejezését követően Nagy Elek további cégei a Lexholding keretein belül működnek, piaci alapon, ahogy korábban is.
- A nagyvállalkozó nemrég az UBER visszatérését segítette Magyarországra, a Főtaxi segítségével.
- 2018 decembere óta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, 2024 novemberétől a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
- A Monacói Hercegség tiszteletbeli konzulja Magyarországon.
- Az erdélyi kultúra és a határon túli magyarság megmaradásának elkötelezett támogatója.
- A magyaron kívül öt idegennyelven beszél.
- Öt gyermek édesapja, nős. Szabadidejében szívesen olvas. Ifjúsági és egyetemi sakkbajnok.