A számviteli törvény várható változásai

Ákr.-rel összefüggő módosítások

A törvényjavaslat számviteli törvényt érintő módosítása részben az új általános köz­igazgatási rendtartással (Ákr.) összefüggő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tar­talmaz. A könyvviteli szolgáltatást végzőkre vonatkozó, részletszabályokat tartalmazó kormányrendeleti, illetve az eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó miniszteri rendeleti felhatalma­zó rendelkezések módosítása azt szolgálja, hogy azok valamennyi eljárásra vonatkozó­an tartalmazzanak felhatalmazást.

Gyakorlati igények

A gyakorlatban felmerült igények alapján a törvényjavaslat pontosítja a származé­kos leszállítási ügyletek elszámolására vo­natkozó rendelkezéseket. Ezek zárásakor az ügyletet az azonnali adásvétel szabá­lyai szerint kell elszámolni azzal, hogy az ilyen ügyletek keretében beszerzett esz­közöket a bekerülés napjára vonatkozóan át kell értékelni a valós értékükre akkor is, ha egyébként a vállalkozó nem alkal­mazza a valós értéken történő értékelést. Az átértékelést az eszközök besorolásától függetlenül, minden esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni.

Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szerint a származékos ügyletek keretében beszerzett eszközöket a jövőben nemcsak a valós értéken történő értékelés alkalma­zása esetén, hanem minden esetben át kell értékelni, a korábbi, csak a valós értéken történő értékelés esetére vonatkozó átér­tékelési szabályokat a törvényjavaslat ha­tályon kívül helyezi.

A törvényjavaslat egyértelműsíti: ha az illetékes hatóság, bíróság – a mérlegkészí­tés időpontjáig – jogerősen megváltoztat­ta az adóhatóság korábbi jogerős határo­zatát (amelyet a vállalkozó a korábbi üzleti év(ek) beszámolójában már elszámolt), ak­kor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni. Tehát azzal nem a jogerős adóhatósági határozat elszámolásával érin­tett korábbi üzleti év(ek) adatait kell módo­sítani. Ha a jogerős adóhatósági határozat, illetve annak módosítása vagy hatályon kí­vül helyezése elszámolása ugyanazt az üz­leti évet érinti, akkor a módosítás/hatályon kívül helyezés elszámolása során az adó­hatóság jogerős döntésének elszámolását kell módosítani.

A számviteli törvény vonatkozó előírása szerint a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét az egyéb ráfordí­tások között kell elszámolni. Az eredményt csökkentő egyéb ráfordítást tehát nem a pénzügyi rendezéshez kötötten számolják el, ezért a visszafizetendő összeg előírásá­val egyidejűleg – az összemérés elvének teljesülése érdekében – a hozzá kapcsoló­dó halasztott bevételt is indokolt feloldani.

A törvényjavaslat a könyvvizsgálói jelen­téssel összefüggésben megteremti az azo­nos fogalomhasználatot a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a számvite­li törvény között a „lényeges hibás állítás” tekintetében.

A javasolt módosításokat – elfogadásuk esetén – először a 2018-ben induló üzle­ti évről készített beszámolóra kell alkal­mazni, azzal, hogy azok a 2017-ben indu­ló üzleti évről készített beszámolóra is al­kalmazhatók.

IFRS-ekkel kapcsolatos módosítás

A számviteli törvény javasolt módosítása egy évvel (2018-ról 2019-re) elhalasztja az IFRS-ek kötelező alkalmazásának be­vezetését a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek számára azzal, hogy a 2018-ban induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazás továbbra is megengedett.

A szektor 2017-ben igen jelentős átalaku­láson megy végbe, amelynek eredménye­ként az integrációhoz tartozó takarékszö­vetkezetekből fúziókkal az év végére vár­hatóan nagyságrendileg 10-12 regionális takarékszövetkezet marad, amelyeket egy­séges informatikai rendszer alá szerveznek. Az új szervezeti struktúra 2017 végére ala­kul ki, az IFRS-ekre való átállás 2019. január 1-jére történő elhalasztása ennek az átalaku­lási-átalakítási folyamatnak felel meg.