A 2024-es üzleti év zárásáról 3. rész - E cikk keretében a 2024-es üzleti év zárásának kiemelt, legfontosabb feladataira térünk ki.
Kapott támogatások elszámolása
A kapott támogatások elszámolása tekintetében eltérő szabályokat kell alkalmazni a fejlesztésre és a költség (ráfordítás) ellentételezésére kapott támogatások tekintetében.
Fejlesztésre kapott támogatások
A számviteli elszámolás tekintetében fejlesztésre kapott támogatásról akkor beszélhetünk, ha a fejlesztés eredményeként aktivált eszköz (például: tárgyi eszköz, szellemi termék, kísérleti fejlesztés aktivált összege, alapítás-átszervezés aktivált összege) jelenik meg a könyvekben.
Bevételként elszámolandó támogatások
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) fő előírása alapján akkor lehet a fejlesztésre kapott támogatásokat elszámolni, amikor azok pénzügyileg befolytak (függetlenül attól, hogy a tőketartalékba, vagy bevételbe kerülnek elszámolásra).
A számviteli törvény azonban a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztéseknél lehetővé teszi a dokumentáltan várható támogatási bevételek – a 2024. üzleti évben felmerült költség (ráfordítás) arányában történő – aktív időbeli elhatárolását, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához. Az aktív időbeli elhatárolásban kimutatott várható fejlesztési támogatás arányos összegét a támogatás befolyásakor, illetve elszámolásakor, vagy a támogatás meghiúsulásakor kell feloldani. A várható támogatási összeg arányos részét akkor indokolt elszámolni, ha a fejlesztés során létrehozott eszköz aktiválása a 2024. üzleti évben megtörtént, így a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása megkezdődött, de a mérleg fordulónapjáig a hozzá kapcsolódó támogatás nem folyt be, illetve a megkapott előleggel a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg az elszámolás.
Számlaösszefüggések:
A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor:
T 384. Elszámolási betétszámla
K 96. Egyéb bevételek
[Kapcsolódó tétel: a befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása
T 96. Egyéb bevételek
K 483. Halasztott bevételek]
A felmerült költség (ráfordítás) arányában a fejlesztési támogatás feloldása:
T 483. Halasztott bevételek
K 96. Egyéb bevételek
A tárgyévben felmerült költség (ráfordítás) arányában a várható fejlesztési támogatási összeg elszámolása évzárlat keretében:
T 39. Aktív időbeli elhatárolások
K 96. Egyéb bevételek
A támogatás befolyásakor, az előleggel történő elszámoláskor, vagy a támogatás meghiúsulásakor a várható támogatási összeg feloldása:
T 96. Egyéb bevételek
K 39. Aktív időbeli elhatárolások
Tőketartalék javára elszámolandó támogatások
A számviteli törvény 36. §-a (1) bekezdése f) pontjának az előírása alapján tőketartalék javára elszámolni fejlesztési támogatást csak és kizárólag jogszabályi előírás alapján lehet. Így a vállalkozó saját hatáskörben nem döntheti el, hogy ide számolja el a támogatást. A tőketartalékba elszámolandó fejlesztési támogatásokat a pénzmozgással egyidejűleg lehet a tőketartalék javára elszámolni. Ebből következően, ha a tőketartalékba kerülő támogatás igénylés alapján illeti meg a vállalkozót, azt igényléskor még nem lehet a tőketartalék javára elszámolni.
Jelenleg hatályosan jogszabályi előírás alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési támogatásokat lehet – az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet alapján – a tőketartalék javára elszámolni.
A tőketartalékba elszámolt támogatásokat a számviteli törvény 38. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján – a szerződéses és/vagy a jogszabály által előírt feltételek teljesítéséig – lekötött tartalékba kell helyezni.
Számlaösszefüggések:
A fejlesztési célra kapott támogatások elszámolása azok pénzügyi rendezésekor (ha jogszabályi előírás alapján azokat kifejezetten a tőketartalék javára kell elszámolni):
T 38. Pénzeszközök
K 412. Tőketartalék
[Kapcsolódó tétel: ha a gazdálkodó szervezetnek az előbbiek szerint tőketartalékba helyezett összeg egy részét jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek esetén vissza kell fizetni, akkor a visszafizetendő összegre lekötött tartalékot kell képezni:
T 412. Tőketartalék
K 414. Lekötött tartalék]
A fejlesztési támogatás visszafizetésének elszámolása a tőketartalék terhére a pénzmozgással egyidejűleg:
T 412. Tőketartalék
K 38. Pénzeszközök
[Kapcsolódó tétel: a fejlesztési támogatás visszafizetéséhez kapcsolódóan a lekötött tartalékban lévő támogatás feloldása a tőketartalék javára:
T 414. Lekötött tartalék
K 412. Tőketartalék]
A szerződésben, jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén a lekötött tartalékban lévő támogatás feloldása, a feltételek teljesülésekor:
T 414. Lekötött tartalék
K 412. Tőketartalék
Költség (ráfordítás) ellentételezésére kapott támogatások
A jogszabály alapján a mérlegkészítés időpontjáig igényelt normatív támogatásokat a 2024. üzleti évre egyéb bevételként el kell elszámolni, ha azok tárgyévre, vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekre vonatkoznak. Ha azonban a költség (ráfordítás) a tárgyévben, vagy az azt megelőző években még nem merült fel, akkor a támogatást időbelileg el kell határolni (feloldása a költség, ráfordítás felmerülésekor). Amennyiben a jogszabály alapján igényelt támogatás normatív, de ország kerethez kötött, azaz a jogszabály az igényelt támogatás tekintetében – az igénylőktől függően – „leosztást” tartalmaz, akkor a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes szervezet, hatóság határozatának is kell meglennie ahhoz, hogy a támogatás bevételként a 2024. üzleti évre elszámolásra kerüljön.
Pályázat keretében kapott támogatások esetén egyrészt a mérlegkészítés időpontjáig befolyt támogatásokat lehet a 2024. üzleti évre egyéb bevételként elszámolni, másrészt, ha mérlegkészítés időpontjáig a támogatást nyújtó szervezettel az elszámolás megtörtént, az elszámolás alapján járó támogatást is 2024-re egyéb bevételként ki kell mutatni.
Amennyiben a jogszabály alapján igényelt, de „leosztásos” támogatásoknál mérlegkészítés időpontjáig az illetékes szervezet, hatóság határozata nem áll rendelkezésre, vagy a pályázatos támogatásoknál a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg az elszámolás, amelyek alapján a bevételt el lehetne számolni, illetve a támogatási előleggel való elszámolás sem történt meg, akkor a vállalkozó aktív időbeli elhatárolásként – az egyéb bevételekkel szemben – kimutathatja a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét, amennyiben bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás folyósításának meghiúsulásakor kell szintén megszüntetni.
Kapott támogatási előlegek
A kapott támogatási előleget – függetlenül attól, hogy azt fejlesztésre vagy költségre adják – kötelezettségként kell kimutatni mindaddig, amíg el nem számolnak az előleggel. Az elszámolásnak mérlegkészítés időpontjáig kell megtörténnie ahhoz, hogy a 2024. üzleti évi beszámolóban a kapott előlegek bevételként megjelenhessenek.
Ha a mérlegkészítés időpontjáig az előleggel való elszámolás nem történik meg, akkor az adott üzleti évben befolyt előleget kötelezettségként kell szerepeltetni a mérlegben, azt nem lehet elszámolni akkor sem bevételként, ha az adott üzleti évben például a tárgyi eszköz beszerzése megvalósult, azt üzembe helyezték és a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdték, illetve a költségek-ráfordítások a tárgyévben felmerültek.
Számlaösszefüggések:
Támogatási előleg elszámolása a pénzügyi teljesítéskor:
T 38. Pénzeszközök
K 479. Különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Támogatás előleggel való elszámolás esetén a támogatás elszámolása az igénylés időpontjában (ha mérlegkészítés időpontjáig igénylik, akkor zárlat keretében az adott üzleti évre elszámolandó):
T 362. Költségvetési kiutalási igények
K 96. Egyéb bevételek
[Kapcsolódó tétel: előleg beszámítása az igénylés időpontjában
T 479. Különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
K 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése]
A tárgyévben a tárgyévre járó, igényelt támogatások elszámolása a bevallás/igénylés alapján:
T 362. Költségvetési kiutalási igények
K 96. Egyéb bevételek
A tárgyévre járó, a mérleg fordulónapja és mérlegkészítés időpontja között igényelt támogatások elszámolása:
T 362. Költségvetési kiutalási igények
K 96. Egyéb bevételek
Jogszabályi előíráson, vagy szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegének elszámolása, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a jogszabályban, a támogatáshoz kapcsolódó szerződésben, megállapodásban előírt feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni:
T 39. Aktív időbeli elhatárolások
K 96. Egyéb bevételek
A támogatás befolyásakor vagy a támogatás meghiúsulásakor az időbeli elhatárolás feloldása:
T 96. Egyéb bevételek
K 39. Aktív időbeli elhatárolások
A tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett támogatás időbeli elhatárolása legkésőbb évzárlat keretében:
T 96. Egyéb bevételek
K 48. Passzív időbeli elhatárolások
A költség-ráfordítás felmerülésekor az arányos támogatás feloldásának elszámolása:
T 48. Passzív időbeli elhatárolások
K 96. Egyéb bevételek
Tárgyévben befolyt támogatás elszámolása a pénzügyi rendezéskor:
T 38. Pénzeszközök
K 96. Egyéb bevételek
Mérlegkészítés időpontjáig befolyt támogatás elszámolása, ha az a megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik:
T 39. Aktív időbeli elhatárolások
K 96. Egyéb bevételek
Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása, terven felüli értékcsökkenés elszámolása
A számviteli törvény előírása alapján a tárgyi eszköz aktiválásakor megállapított terv szerinti értékcsökkenés csak akkor módosítható, ha a számviteli törvény 53. §- ának (4)-(5) bekezdése szerinti feltételek valamelyike bekövetkezik. A tárgyi eszköz maradványértékét aktiváláskor kell meghatározni, annak a használati idő alatti változása nem tartozik ide. Így a maradványérték növekedése miatt nem lehet a terv szerinti értékcsökkenést módosítani. A használati idő alatt a tárgyi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladhatja annak könyv szerinti értékét, akkor lehet a számviteli törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti értékhelyesbítés (piaci értékelés) lehetőségével élni, de ez nem befolyásolja a terv szerinti értékcsökkenés elszámolását.
A számviteli törvény előírása alapján a terv szerinti értékcsökkenést akkor lehet megváltoztatni, ha a terv szerinti értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékében) lényeges változás következett be. Ilyen eset lehet például:
- csökken vagy nő a műszakok száma,
- pótlólagos beruházást, felújítást valósítottak meg,
- részleges selejtezést hajtottak végre,
- a tárgyi eszköz üzembe helyezésekor megállapított használati idő lejárt és tovább használják a tárgyi eszközt,
- ha éven belüli időtartamban nem használják a tárgyi eszközt.
Nem használt tárgyi eszközök számviteli kezelése
A 2024. üzleti év árbevételének csökkenése a termelés csökkentését is jelentheti, így a termeléshez használt tárgyi eszközök használata az eredeti üzembe helyezéshez viszonyítva időlegesen, vagy tartósan megváltozhat.
A számviteli törvény 23. §-a (5) bekezdésének előírása alapján, amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, akkor az eszköz besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé.
A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból következik, hogy a termelés (a használat) éven belüli leállításával a használat körülményeiben változás következik be, így a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható, alacsonyabb terv szerinti értékcsökkenés számolható el. Azzal, hogy átmenetileg nem használják a tárgyi eszközt, megváltozik/megváltozhat a használati ideje (tovább használható), így megváltozik a maradványértéke is, ebből következően a terv szerint értékcsökkenése is megváltozhat. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a tárgyi eszköz fizikailag, erkölcsileg avulhat az átmeneti leállás során is, mely avulást terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával ki kell fejezni, ha a vállalkozás az időarányos terv szerinti értékcsökkenés szabályait alkalmazza. Ezért a terv szerinti értékcsökkenés mértékét nem lehet nullában meghatározni akkor sem, ha a tárgyi eszközt átmenetileg nem használják.
A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból az is következik, hogy ha a tárgyi eszközök használati célja megváltozik, a tartós használati cél már nem áll fenn, úgy azokat legfeljebb az adott üzleti évben lehet a tárgyi eszközök között kimutatni, legkésőbb a mérlegkészítéskor a mérlegfordulónapra vonatkozóan kötelező azokat a forgóeszközök közé átsorolni.
A számviteli törvény hivatkozott előírásából az is következik, hogy az átsorolási kötelezettség minden tárgyi eszközre vonatkozik, nem csak a termelő berendezésekre. Így például az ingatlanokat is át kell sorolni a forgóeszközök közé, ha azok tartós használati célja megváltozik.
Átsorolás előtt meg kell állapítani a tárgyi eszköz piaci értékét.
A piaci érték meghatározása függ a várható hasznosítási iránytól. Az átsorolt tárgyi eszközök a forgóeszközökön belül a készletek közé, ezen belül a várható hasznosítási iránytól függően az anyagok vagy az áruk közé kerülhetnek átsorolásra. Anyagok közé akkor kerülhet a használaton kívüli tárgyi eszköz, ha azt az eszköz szétbontásával, a kinyerhető anyagokkal szeretnék hasznosítani. Áruk közé akkor kerülhet átsorolásra a nem használt tárgyi eszköz, ha azt egyben értékesíteni szeretnék. Ha a tárgyi eszköz az anyagok közé kerül átsorolásra, akkor a piaci érték nem más, mint a kinyerhető haszonanyag érték, áruk közé történő átsorolásnál a piaci érték a várható eladási ár. Amennyiben a nem használt tárgyi eszköz nettó értéke magasabb az így megállapított piaci értékénél, akkor az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával le kell értékelni a tárgyi eszközt piaci értékre, majd az így leértékelt nettó értéken kerül a készletek közé átsorolásra. Ha tárgyi eszköz nettó értéke nulla, akkor nulla értékkel kerül a készletek közé átsorolásba és csak mennyiségi nyilvántartást fognak vezetni róla.
Amennyiben az eszközt későbbiekben mégis ismét használatba veszik, akkor újra üzembe kell helyezni, vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé.
Az árbevétel csökkenésével, azaz a vállalkozási tevékenység szűkülésével előfordulhat, hogy az adott tevékenység során használt tárgyi eszközök részben vagy egészen feleslegessé válnak, így indokolt lehet terven felüli értékcsökkenés elszámolása. Ebben az esetben a piaci érték általában az adott tárgyi eszköz hulladék-, illetve haszonanyag-értéke. A feleslegessé vált tárgyi eszközök a vállalkozási tevékenységet, a működést már nem szolgálják, így a számviteli törvény 23. §-ának (5) bekezdése szerint az ilyen tárgyi eszközöket át kell sorolni a készletek (anyag, áru) közé. A készletre vétel után, amennyiben a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nem nulla, a különbözet összegében először terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.
Kiegészítő melléklet adattartalmának a változása
Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 72. §-a alapján 2024. december 21-én hatályát vesztette a számviteli törvény 94/B. §-a, amely arról rendelkezett, hogy az éves beszámolót készítő vállalkozóknak a kiegészítő mellékletükben információt kell közzétenniük a társadalmi felelősségvállalás keretében végzett tevékenységükről. Ennek érdekében a kiegészítő mellékletében be kellett volna mutatniuk a környezetvédelemi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat. A hivatkozott módosítással hatályát vesztett rendelkezést már a 2024. üzleti évi éves beszámolóra, annak kiegészítő mellékletére sem kell alkalmazni.