DIÁKOK FOGLALKOZTATÁSA

MUNKAVISZONY

A 16. életévét betöltött fiatal munka­viszonyt létesíthet, amihez 18 éves ko­ráig a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Az iskolai szünet alatt a nap­pali tagozaton tanulmányokat folytató, 15. életévét betöltött tanuló is munkát vállalhat. Kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében pedig gyámhatósági engedéllyel a 16. életévét be nem töltött fiatal is foglalkoztatható¹

A munkaviszonyban álló személy biz­tosított², ezért a foglalkoztató köteles őt biztosítottként bejelenteni az adóhatóság felé a 22T1041 jelű nyomtatványon leg­később a biztosítási jogviszony első nap­ján, a foglalkoztatás megkezdése előtt³.

A diák munkabéréből a munkáltató 15 százalék személyi jövedelemadó-előle­get állapít meg, von le és a tárgyhónapot követő hónap 12-ig a 2208 jelű nyomtat­ványon vall be és fizeti meg.

A személyi jövedelemadó-kedvezmé­nyek köre 2022. január 1-jétől kibővült a 25 év alatti fiatalok kedvezményével⁴, amely a fiatal összevont adóalapját csök­kenti. Az adóalap-kedvezmény maximá­lis összege 2022-ben havonta 433 700 fo­rint. Ez azt jelenti, hogy a 25 év alatti fia­talnak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a munkabére után, a munkálta­tónak pedig nem kell adóelőleget levon­nia a munkabérből a kedvezmény havi összegéig. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyek­ben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, így utoljára az a hónap jogosít ked­vezményre, amelyben a 25. életévét be­tölti. A munkáltató a kedvezményt au­tomatikusan köteles figyelembe venni az adóelőleg megállapításakor, kivéve ha a fiatal a kedvezmény részben vagy egészben történő érvényesítésének mel­lőzését kéri⁵.

A teljes munkaidőben – 8 órában – történő foglalkoztatás esetében a mun­kabérnek el kell érnie a minimálbér (200 000 forint), illetve ha szakképesí­téshez kötött munkakört tölt be a diák, akkor a garantált bérminimum (260 000 forint) összegét.

A 18,5 százalék mértékű társadalom­biztosítási járulékot a munkabérből a munkáltatónak kell levonnia. Munka­viszony esetében a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (to­vábbiakban: járulékfizetési alsó határ), ezért részmunkaidős foglalkoztatáskor, ha a munkabér nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a járulékalapot képező jö­vedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járu­lék a munkáltatót terheli⁶.

A járulékfizetési alsó határ utáni já­rulékfizetés alól mentesül a munkál­tató, ha a diák nappali rendszerű okta­tásban vesz részt.

A munkáltató a kifizetett munkabér után 13 százalék mértékű szociális hoz­zájáulási adó fizetésére is kötelezett, az adó alapja megegyezik a társadalombiz­tosítási járulék alapjával⁷. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben részmun­kaidő esetében a járulékfizetési alsó határ alkalmazandó, akkor a szociális hozzájulási adó alapja is a minimálbér 30 százaléka.

Fiatalok munkába lépésekor felmerül­het egyes szociális hozzájárulási adóked­vezmények érvényesítése, jellemzően

• a szakképzettséget nem igénylő és me­zőgazdasági munkakörben foglalkoz­tatott munkavállalók után érvényesít­hető adókedvezmény (Szocho tv. 10. §), valamint
• a munkaerőpiacra lépők után érvé­nyesíthető adókedvezmény (Szocho tv. 11. §).

Fontos megjegyezni, hogy a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelem­adó-kedvezménye nem befolyásolja sem a járulék, sem pedig a szociális hozzá­jáulási adó alapját, összegét.

ISKOLASZÖVETKEZETI JOGVISZONY

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közre­működését az iskolaszövetkezet által har­madik személy részére nyújtott szolgál­tatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. A külső szolgál­tatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetke­zet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését⁸.

Az iskolaszövetkezet nappali rend­szerű oktatásban tanulmányokat foly­tató tanuló, képzésben részt vevő sze­mély, hallgató tagja nem biztosított, ak­kor sem ha 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetel, ezért társadalombiztosítási járulékfize­tés esetükben nem merül fel, továbbá a kifizetőt szociális hozzájárulási adó sem terheli⁹. Az így kifizetett jövedelemből csak 15 százalék személyi jövedelem­adót kell levonnia a kifizetőnek, illetve havonta 433 700 forintig azt sem, ha a diák a 25. életévét nem töltötte be.

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS¹⁰

Az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkára vagy turisztikai, illetve mező­gazdasági idénymunkára létesített ha­tározott időre szóló munkaviszony. Az alkalmi munka egyik válfaja a filmipari statiszta foglalkoztatása, melyre az al­kalmi munka szabályaitól részben el­térő szabályok vonatkoznak.

Az alkalmi munka

• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig és
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
• egy naptári éven belül összesen leg­feljebb 90 naptári napig létesíthető.

Mezőgazdasági és turisztikai idény­munka esetében az azonos felek között létrejött határozott időre szóló munka­viszony időtartama nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Turisztikai idénymunkának kizárólag a kereskedelemről szóló törvényben¹¹meghatározott kereskedelmi jellegű tu­risztikai szolgáltatási tevékenységet foly­tató munkáltatónál végzett idénymunka tekinthető. Kereskedelmi jellegű turisz­tikai szolgáltatási tevékenység: az ide­genvezetői, a lovas szolgáltató, a szállás­hely-szolgáltatási és tartós szálláshasz­nálati szolgáltatási tevékenység, vala­mint az utazásszervezői és utazásköz­vetítői tevékenység.

Ennek megfelelően ha egy vállalkozó nyáron fagylaltozót nyit, mely kizáró­lag májustól augusztusig üzemel, ak­kor e tevékenység nem minősül keres­kedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek, ezért ugyanaz a mun­kavállaló nem végezhet árusítást a fagylaltozóban 120 napon keresztül a tu­risztikai idénymunka szabályai szerint.

Az egyszerűsített foglalkoztatás ke­retében alkalmazott munkavállaló nem biztosított, ezért rá vonatkozóan a 22T1041 jelű nyomtatványt nem kell benyújtani. Ugyanakkor a munkáltató köteles az adóhatóságnak a munkavég­zés megkezdése előtt bejelenteni az egy­szerűsített foglalkoztatásra vonatkozó adatokat (a 22T1042E jelű adatlapon elektronikusan vagy a 185-ös telefon­számon, vagy az erre szolgáló mobilal­kalmazással).

A 2022. július hónapban keletkezett foglalkoztatási jogviszonyok esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden nap­tári napjára munkavállalónként:

• mezőgazdasági és turisztikai idény­munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka (1000 forint),
• alkalmi munka esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 1 száza­léka (2000 forint),
• filmipari statiszta alkalmi munkájá­nál a hónap első napján érvényes mi­nimálbér 3 százaléka (6000 forint) ¹²

A 2022. július 1. előtt létrejött, de jú­liusra (vagy akár további hónapokra) is áthúzódó egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony esetében az áthúzódó idő­szakra a közteher mértéke a munkavi­szony minden naptári napjára munka­vállalónként:

• mezőgazdasági és turisztikai idény­munkánál 500 forint,
• alkalmi munka esetében 1000 forint,
• filmipari statiszta alkalmi munka ese­tében 4000 forint.

A közteher megfizetésével a mun­káltatót nem terheli szociális hozzá­járulási adó és rehabilitációs hozzá­járulás, valamint szja-előleg-levonási kötelezettség. A munkavállaló pedig mentesül a társadalombiztosítási járu­lékfizetési, és szja-előleg-fizetési kö­telezettség alól. Ha azonban a munka­vállaló napi munkabére a 11 960 fo­rintot, szakképesítést igénylő munka­kör betöltése esetében pedig a 15 548 forintot (ún. mentesített keretösszeg) meghaladja, akkor az ezen összeg fe­letti rész után a munkavállalónak sze­mélyi jövedelemadót kell fizetnie és ezt az összeget a bevallásában is szerepel­tetni kell¹³. A 25 év alatti fiatalok ked­vezményét a fiatal ebben az esetben a bevallásában érvényesítheti.

A filmipari statiszta alkalmi mun­kából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 18 000 forintot, illetve 2022. június 30-át követően ke­letkezett jogviszony esetén a 24 000 forinto. Esetében a mentesített kere­tösszegre nem kell figyelmmel lenni.

A munkáltató köteles a munkavállaló részére olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor átadni, amiből kitűnik a tel­jes bevétel összege és jogcíme. A mun­káltató az őt terhelő közterhet a 2208 jelű bevallásban vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12-éig.

¹A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 21. § (4) bekezdés, 34. §
² Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont
³Art. 1. melléklet 3. Pont
⁴Szja tv. 29/F. §
⁵Szja tv. 48. § (3d) bekezdés
⁶ Tbj. 27. § (2) bekezdés, (3) bekezdés b) pont, 77. § (1) bekezdés
⁷Szocho tv. 1. § (10) bekezdés
⁸A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. Törvény
⁹Tbj. 6. § (1) bekezdés ba) pont, Szocho tv. 5. § (1) be­kezdés c) pont
¹⁰Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.)
¹¹A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 8. pontja
¹²Az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormány­rendelet 9–12. §
¹³ Efo tv. 9. §, és a kötelező legkisebb munkabér (mini­málbér) és a garantált bérminimum megállapításá­ról szóló 703/2021. (XII. 15.) kormányrendelet 2. § (1)- (2) bekezdése