_fill_640x430.jpg)
A megfizethető otthon ma nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában az egyik legnagyobb kihívás. Bókay Márton helyettes államtitkár szerint a kormány lakáspolitikája azért különleges, mert egyszerre szolgálja a családok otthonteremtését és a gazdaság hosszú távú növekedését. Az interjúban a szakpolitikai intézkedések hátteréről, az uniós források felhasználásáról, valamint a fiatalokat és a vidéki közösségeket célzó programokról is beszél.
Ön jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztériumban tölt be helyettes államtitkári pozíciót, melynek keretében többek között a hazai lakáspolitikáért is felel. Mi tartozik pontosan az Ön portfóliójához?
– Nagy Márton miniszter úr megbízásából olyan területekért felelek, amelyek egyszerre szólnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítéséről és a hazai fejlesztéspolitikai célok támogatásáról. Részt veszek abban, hogy Magyarország álláspontja megfelelően érvényesüljön az Európai Unió és az OECD gazdaságpolitikai fórumain, és igyekszem segíteni a magyar vállalatok külpiaci terjeszkedését is. Feladatom továbbá a fejlesztéspolitikai és tőkebefektetési stratégiák kidolgozása és összehangolása, valamint a pénzügyi intézményekkel való kormányzati együttműködés kereteinek alakítása. A portfólió része a lakáspolitika is, ahol kollégáimmal közösen azon dolgozunk, hogy a támogatási programok és szabályozások valóban hozzájáruljanak a családok otthonteremtési lehetőségeihez.
Kiemelten fontos számunkra, hogy ezek a törekvések a megfizethető lakhatást szolgálják – hiszen ez ma nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában az egyik legégetőbb társadalmi és gazdasági kérdés.
Ennyire súlyos a helyzet?
– Az Európai Uniós intézmények elemzései alapján a környező országok kormányai, de még a nyugat-európai tagállamok is gyakorlatilag ugyanolyan kihívásokkal néznek szembe az ingatlanpiacon, mint mi. A helyzet komolyságát igazolja, hogy az Európai Bizottság a problémák feltárására, valamint a megoldási stratégia kialakítására külön lakhatásért felelős biztost nevezett ki. A készülőben lévő Európai Megfizethető Lakhatási Terv további lehetőségeket teremt a kohéziós források felhasználhatóságának bővítésére a megfizethető lakhatás területén.
A Terv előkészítéseként 2024 év végéig már 7,5 milliárd euró került elkülönítésre a 2021–2027-es politikai programok keretéből.1 A támogatások főként az energiahatékonyság javítására irányulnak, valamint a hátrányos helyzetű csoportok számára épített vagy felújított lakások számának növelésére; fókuszban a zöldebb, ellenállóbb és megfizethetőbb lakhatás megvalósítása áll.
Kiemelném, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv egybecseng az EU-s kohéziós politika által megfogalmazott központi ajánlásokkal. Ezek tulajdonképpen a rövidtávú lakáskiadások szabályozása, diákok és idősek lakhatásának elősegítése, új lakások építésének és régiek felújításának ösztönzése, EU-s finanszírozás növelése, valamint például a magánbefektetések mozgósítása a megfizethető lakhatásra. Ezek mind olyan területek, amik mentén Magyarország kormánya a már említett FIX 3%-os Otthon Start Programon kívül jelentős gyakorlati lépéseket tett, akár az Airbnb szabályozását említhetném vagy a Vidéki Otthonfelújítási Program bevezetését és annak idősebb korosztályra történő kiterjesztését.
Az elmúlt időszakban sok szó esett arról, hogy a magyar lakáspiac lassan újra élénkül. Hogyan látja ezt a folyamatot belülről?
– Az utóbbi hónapokban valóban érzékelhető egyfajta élénkülés, de inkább lassú, fokozatos mozgásról beszélhetünk, nem hirtelen fordulatról. A tranzakciók száma országosan még vegyes képet mutat: a KSH szerint az első negyedévben inkább visszaesés látszott, ugyanakkor az MNB adatai már azt mutatják, hogy a kereslet lassan erősödik, főként a vidéki térségekben.2
Ami jól látszik: a befektetők szerepe háttérbe szorult, a piacot elsősorban a stabil pénzügyi helyzetű, saját célra vásárló családok mozgatják. Ők sokkal tudatosabban mérlegelik a lehetőségeket, és hajlandóak kompromisszumot kötni, például kisebb vagy korszerűsítésre szoruló lakások esetében is.
Az árak oldaláról inkább tartós nyomásról beszélhetünk, mintsem lassulásról. Budapesten éves szinten közel 20 százalékos drágulást mért az MNB, és országosan is számottevő emelkedést jelzett a KSH.3 Ez is mutatja, hogy a jó állapotú, kedvelt környéken lévő ingatlanok iránt változatlanul erős a kereslet.
Az új lakások piacán ezzel szemben a kínálat szűk, ami az értékesítésre épülő fejlesztések visszaesésével függ össze. 2025 első negyedévében az új lakások négyzetméterára megközelítette az 1,2 millió forintot, és bár a kisebb városok súlya miatt az éves növekedés mérsékeltebb, így is mintegy 5 százalék volt.4
Összességében azt látom, hogy a piac nem egyszeri nagy fordulatot vesz, hanem lassan, organikusan élénkül. A vásárlók óvatosabbak, megfontoltabbak, de közben újra hisznek abban, hogy a lakásba fektetett pénz hosszú távon biztonságot jelent.
Ez a bizalom sokszor a hitelpiacon is lemérhető. Itt is hasonló folyamatok zajlanak?
– Igen, a hitelpiaci adatok világosan mutatják: a bizalom visszatért. A lakáshitel-kihelyezések volumene tavaly év végén 91 százalékkal nőtt, és az idén januártól már havonta 120 milliárd feletti összegek folynak ki a bankokból. Emellett a lakáshitel-szerződések éves szinten 45 százalékkal, a személyi kölcsönök pedig 51 százalékkal bővültek. A lakáshitel-állomány 14,5 százalékkal nőtt, és már meghaladja az 5 830 milliárd forintot.5 Ezek egyértelműen azt mutatják, hogy a családok egyre bátrabban vállalják a hosszabb távú elköteleződést az otthonteremtésben.
A kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervének egyik alappillére a lakhatás. Mit tart a legfontosabb üzenetnek ebből?
– A legfontosabb üzenet az, hogy a kormány a lakhatást nem pusztán ingatlanpiaci vagy gazdaság-technikai kérdésnek tekinti, hanem olyan társadalmi ügynek, amely egyszerre hat a biztonságérzetünkre, a családalapításra és a hosszú távú gazdasági növekedésre. A lakhatás ma Európa-szerte az egyik legégetőbb kihívás, és Magyarország nem kívülálló ebben a folyamatban – ezért a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akciótervben hangsúlyosan jeleníti meg ezt a területet.
Konkrétan tíz intézkedés irányul közvetlenül a megfizethető lakhatás erősítésére. Ezek közül talán a legszélesebb körben a FIX 3%-os Otthon Start Program lesz érzékelhető, amely a fiatalok első lakáshoz jutását támogatja stabil, kiszámítható feltételekkel. A Vidéki Otthonfelújítási Program pedig kifejezetten a kisebb települések lakóinak nyújt valós segítséget: egyszerre ösztönzi a korszerűsítést, a helyben maradást és a vidéki életminőség javítását.
De fontos látni, hogy ezek nem elszigetelt lépések. Az akcióterv összekapcsolja a lakhatási célokat a foglalkoztatás, az energiahatékonyság és a fenntarthatóság területén zajló programokkal is. Így a lakáspolitika egyszerre szól a fiatal családok jövőjéről, a vidéki közösségek megerősítéséről és a gazdaság egészének dinamizálásáról.
Fotó: Vémi Zoltán
Ha a fiatalokra fókuszálunk: sokszor hallani, hogy az első lakás megszerzése szinte lehetetlen. Van remény a változásra?
– Én nagyon is látok reményt. A már házasok és gyermekvállalás előtt álló fiatal párok számára továbbra is elérhetőek a korábban kialakított támogatások, mint a CSOK Plusz, a Falusi CSOK vagy a Babaváró program.
A Kormány által idén szeptember 1-jével indított FIX 3%-os lakáshitel kombinálható a meglévő lakástámogatási lehetőségekkel vagy akár egyéb piaci lakáshitelekkel is.
Azaz éppen a felvetett, régóta az asztalon lévő problémát kezeljük: ma már egy fiatal pár havi törlesztőrészlete a saját lakásában nem lesz magasabb, sőt, sokszor alacsonyabb, mint az albérletben fizetett lakbér. Ez óriási különbség, mert azt jelenti, hogy a hosszú távú bérleti lét helyett a fiatalok tulajdont szerezhetnek, és valóban előre tudnak lépni az életben.
A program keretében legfeljebb 50 millió forint hitel vehető fel, akár 25 éves futamidőre, mindössze 10 százalékos önerő mellett. A kamat a teljes futamidő alatt fix 3 százalék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 10 millió forint hitelösszegnél havonta körülbelül 30 ezer forinttal alacsonyabb a törlesztőrészlet, mint a jelenlegi piaci hiteleknél. Ez akkora könnyebbség, hogy várakozásaink szerint már az idei évben mintegy 15 ezer új ingatlan fejlesztése indulhat el országszerte, amelyek jelentős része az Otthon Start program keretében megvalósítható.
A jelenleg elérhető családi otthonteremtési támogatások átjárhatóvá tételével egy olyan rendszert alakítottunk ki, amely rugalmasan alkalmazkodik a családok igényeihez, miközben arra is garanciát nyújt, hogy az árakat ne felfelé hajtsa, hanem épp ellenkezőleg, fékezze.
Említette a magánbefektetéseket. Hogyan illeszkedik ide a Lakhatási Tőkeprogram?
– A Lakhatási Tőkeprogram 2025 elején indult el, és abban különleges, hogy kifejezetten a magántőke bevonására épít. A cél egyszerű: megfizethető bérleti díjú bérlakások fejlesztése, illetve olyan beruházások ösztönzése, amelyek hosszabb távon is erősítik a lakhatási kínálatot.
A program keretében 300 milliárd forintnyi állami forrás áll rendelkezésre, amelyhez alapkezelők pályázat útján férhettek hozzá. A felhívásra 2025. március 24-ig lehetett jelentkezni, és végül 19 alapkezelő kapott lehetőséget a források kezelésére. Egy-egy alapkezelő akár 20 milliárd forinthoz is hozzájuthat, ami érdemi léptéket ad a fejlesztéseknek.
A befektetéseknek legalább 60 százalékát három fő célra kell fordítani: új lakások építésére, bérlakások kialakítására, valamint kollégiumfejlesztésekre. Ez a konstrukció nemcsak a lakhatási problémák enyhítésére szolgál, hanem az építőiparnak és a gazdaságnak is új lendületet adhat.
Ami különösen fontos: itt piaci alapú befektetésekről van szó, nem állami támogatásról. A befektetők hozamelvárással lépnek be, ami biztosítja a program hosszú távú fenntarthatóságát és gazdasági realitását. Ez az állami–magán együttműködés jó példája annak, hogyan lehet társadalmi célokat és piaci logikát összehangolni.
Nemcsak új lakások épülnek, hanem a meglévő állomány felújítása is napirenden van. Mit emelne ki ezen a téren?
– A felújítás kulcskérdés a lakhatásban. A kormány 2024 júliusában indította az Otthonfelújítási Programot, amelynek legfőbb célja, hogy háztartásonként legalább 30 százalékos energiamegtakarítást érjünk el. Ez a cél külső hőszigeteléssel, nyílászárócserével, fűtés- vagy melegvízrendszer korszerűsítésével, illetve ezek kombinációjával teljesíthető. A program keretében háztartásonként maximum 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás és 3 millió forint kamatmentes hitel áll rendelkezésre. A program indulása óta több mint 5000 támogatási kérelem érkezett, az összes igényelt összeg meghaladja a 27 milliárd forintot, a kiadott energetikai tanúsítványok száma pedig több mint 13 ezer.
2025 elején indult a Vidéki Otthonfelújítási Program (VOP) is, amely elsősorban az 5 ezer főnél kisebb településeken élő gyermekes családokat célozza, és később a nyugdíjasokra is kiterjesztették. Itt a vissza nem térítendő támogatás a felújítási költségek 50 százalékáig, maximum 3 millió forintig terjed, kiegészítve egy államilag támogatott jelzálogalapú kölcsönnel, amely akár 6 millió forintot is elérhet. 2025 augusztus végéig már több mint 18 ezer igénylő nyújtott be kérelmet, az összes igénylés meghaladja a 33 milliárd forint összeget.
Ez a két program egyszerre támogatja a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését, javítja a vidéki életminőséget, és ösztönzi a háztartásokat arra, hogy hosszú távon fenntartható módon alakítsák ki otthonaikat.
Ha egy mondatban kellene összefoglalni: mi az Ön személyes hitvallása a lakáspolitikáról?
– Meggyőződésem, hogy a lakhatás az egyik legfontosabb társadalmi ügy: nemcsak gazdasági mutatókban mérhető, hanem az emberek életminőségében, biztonságában és jövőjében is. Stabil, megfizethető és fenntartható otthonokat kell teremtenünk, mert ez ad valódi reményt a családoknak és a fiataloknak, miközben a gazdaság hosszú távú fejlődésének is záloga. A lakáspolitika nem egyszeri nagy lépésekről, hanem apró, jól célzott intézkedésekről szól, amelyek együtt élhetőbb és biztosabb jövőt építenek Magyarország számára.
Névjegy
Bókay Márton felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte meg 2011-ben, majd az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak elvégzését követően (2014) a Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdasági elemző mesterszakán folytatta tanulmányait, és 2016-ban mester oklevelet szerzett 2019–2021 között a Budapesti Corvinus Egyetem és a Fudan University által meghirdetett képzésen Master of Business Administration képesítést kapott.
Tanulmányainak folytatása mellett az FHB Jelzálogbank Nyrt-nél dolgozott 2012-től és szerzett 3 éves banki tapasztalatot a hitelkezelés, kontrolling és portfólióminősítés terén. Ezt követően a Magyar Nemzeti Banknál folytatta pályafutását 2015-től 2020-ig, költségvetési, devizapiaci és finanszírozási területen. 2020–2022 között a Miniszterelnöki Kabinetiroda alkalmazásában állt. 2023-tól a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban (Nemzetgazdasági Minisztériumban) dolgozik helyettes államtitkárként a nemzeti fejlesztés-finanszírozás területén, majd 2024 januárjától tölti be jelenlegi pozícióját.