Az Európai Unió közvetett adózás terén fennálló viszonylag gyenge jogosítványai ellenére az elmúlt évtizedben jelentős jogfejlődés volt tapasztalható az uniós adójog agresszív adótervezés, adóelkerülés és adóalap-erózió megelőzését szolgáló rendelkezései terén. A szabályozás legfontosabb célja az volt, hogy az adó megfizetésére az értékteremtés és a nyereség keletkezésének országában kerüljön sor. Az uniós jogalkotás az OECD-ben folyó, a globális minimumadó kialakítására irányuló munkával párhuzamosan haladt.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 138/A. §-a szerinti adategyeztetési eljárás az adóhatóság preventív eszköze az adateltérések, ellentmondások tisztázására. A jogorvoslati eljárások tapasztalatai szerint a problémák többsége nem az eltérések tartalmához, hanem a NAV Ügyfélportál (a továbbiakban: ÜPO) felületen történő válaszadás elmulasztásához kapcsolódik.

A cikk bemutatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) idei évre vonatkozó nyári helyszíni ellenőrzéseinek legfontosabb irányait, támogatást nyújt az előzetes felkészülés, a jogkövető magatartás és a tisztességes verseny előmozdítása érdekében.

Nyáron a szünetet kihasználva nagyon sok diák vállal munkát. A diákok munkavállalását segíti a kedvező szabályozás, amely a munkáltatók számára is egyszerűbb adminisztrációt biztosít.

A közvetlen adóztatás terén az uniós jog kisebb jelentőséggel bír, a szabályok többségét még mindig a nemzeti szabályok alkotják. Azonban az uniós előírások jellemzően pont azokat a területeket – a határon átnyúló tényállásokat – szabályozzák, amelyek összetettek. Ebből következően is, az uniós adójog idővel meglehetősen összetett rendelkezések halmazává vált. Emellett az uniós előírások másik csoportja a tagállami adóhatóságok együttműködését, illetve az adózókat terhelő, ehhez kapcsolódó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket szabályozza.

Az új lakóingatlanok értékesítése során a vevők jellemzően nem csupán a lakást vagy lakóházat szerzik meg, hanem az ahhoz kapcsolódó egyéb ingatlanokat, illetve ingatlanrészeket is. A lakó-ingatlan-fejlesztések gyakorlatában különösen elterjedt, hogy a lakás mellett tároló, illetve garázs vagy gépjárműbeálló használatának vagy tulajdonjogának megszerzésére is sor kerül.