Azok a szabályok jók, amelyek teljesíthetők és egyúttal céljaikat is elérik - Interjú Dr. Pál Tiborral

Május van, közeledik az éves beszámolók feltöltésének határideje. Milyen a vállalkozások beszámolóinak könyvvizsgálati lefedettsége?

– A lefedettség a hazai cégstruktúrából is következően rendkívül alacsony, a 2023-as évre vonatkozóan összesen 42 757 jelentést bocsátottunk ki és akkor 515 747 társas vállalkozás volt bejegyezve, ez így arány alig több, mint 8 százalék, úgy, hogy ebben vannak például a közbenső mérlegre, az átalakulási vagyonmérlegre és pénznemváltása vonatkozó jelentések is. Az értékhatár emelésének még nem ismert hatása a következő években becslésem szerint az arány 2-3 százalékos csökkenésével jár majd, ami nem jó irány. Elemzéseink szerint a könyvvizsgálati értékhatártól kevéssel elmaradó, illetve azt éppen meghaladó árbevételt elérő társaságokkal kapcsolatos adóhatósági megállapítások száma egyértelműen jelzi, hogy a könyvvizsgáló foglalkoztatása adózási szempontból is biztonságosabb környezetet jelent a társaságok számára. Biztos vagyok abban is, hogy egy kisebb cégnél – akár kötelezettség nélkül megválasztott – könyvvizsgáló munkája az etikai szabályok betartása mellett is komoly szakmai segítséget nyújthat a vállalkozások számára.

Mit gondol arról, hogy a vállalkozások egy része nem tesz eleget könyvvizsgálati kötelezettségének?

– Ez a könyvvizsgálók lehetőségeinek törvénysértő módon történő korlátozását jelenti. 2018-ban együttműködési megállapodást kötöttünk az Igazságügyi Minisztériummal, amelynek keretében javasoltuk, hogy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentés közzétételét a céginformációs szolgálat automatikusan ellenőrizze. Erre nem került sor, ezért minden évben hozzáférést kérünk az adatbázishoz, amely kereshető formában tartalmazza azon könyvvizsgálók adatait, akiknek a nevében az adott évben a megelőző év pénzügyi kimutatásokról könyvvizsgálói jelentést tettek közzé. Magunk végezzük el a kamarai adatszolgáltatással történő összevetést, amely rámutat azon társaságokra, amelyek a kötelezettségüknek nem tettek eleget, illetve helyeztek letétbe esetleg hamis könyvvizsgálói jelentést, valamint felhívjuk őket a helyzet rendezésére.

Milyen nehézségeket, szakmai kihívásokat lát a beszámolót készítő szakemberek és a könyvvizsgálók együttműködésében?

– Ugyanazon a szakterületen dolgozunk, hasonló célokat követve, akár teljes is lehetne az összhang, mint ahogyan vannak is erre jó példák. Számunkra fontos a munkánk egyik alapját képező beszámolók minősége, érdekeltek vagyunk az együttműködésben. Mindazonáltal amikor nézem a különböző fórumokat, illetve számviteli szakemberekkel, illetve könyvvizsgálókkal beszélgetek ellentéteket is tapasztalok. Tény, hogy a könyvvizsgáló véleményével a beszámolót összeállító szakember munkáját is minősíti, miközben – nyilván a kevésbé összetett, illetve könyvelőirodákkal szerződő cégek esetében – gyakran előfordul az a helyesnek semmiképpen sem tekinthető gyakorlat, hogy a könyvvizsgáló választására maga a könyvelő van a legnagyobb hatással. Ok a vitára a dokumentáció könyvvizsgálatra történő átadásának időpontja, valamint – könyvvizsgálók digitális archiválási kötelezettségének hatályba lépésével összefüggésben – annak formátuma is. Mivel a számviteli szakemberek kamarába tömörülését az Unió nem támogatja, mi már 2017-ben koncepciót fogalmaztunk meg a számviteli szolgáltatók kamarai minőségbiztosításának önkéntes alapú bevezetésére, illetve a kamarai szervezet ezzel összefüggő átalakítására, de ez a kezdeményezésünk nem bizonyult sikeresnek.

Fotó: Vémi Zoltán

Több mint 9 éve Ön a Kamara elnöke. Hogyan értékeli ezt az időszakot?

– Külső szemlélő ezt nyilván objektívebben látja, a magam részéről úgy érzem, hogy nagyon intenzívek voltak ezek az évek. Tudtam, hogy nem lesz könnyű, de az első időszak a vártnál is több energiát emésztett fel. Az elnöki funkció szép, de embert próbáló feladat, állandó készültséget, folyamatos konzultációkat, olykor vitákat igényel. Ezért át kellett szerveznem az életem, az elnöki munka került az első helyre, hátrább léptem a saját könyvvizsgáló cégemben és az egyetemi tisztségeimben, illetve megteremtettem a huzamosabb fővárosi tartózkodásom és ezzel együtt a helyi szervezetek gyakori meglátogatásának lehetőségét is. A területi szervezetek meghívására több, mint száz taggyűlésen vettem részt az országban személyesen, de a covid miatt húsz körül lehet az online csatlakozások száma is. Folyamatosan konzultáltunk a közfelügyelettel és más hatóságokkal, a szakmai szervezetekkel, a szakmai kamarákkal. Rendszeres találkozásra nyújtanak lehetőséget konferenciáink, szakmai díjátadóink, a területi szervezetek és a tagozatok rendezvényei is.

Ebből talán látszik, hogy a személyes és a szakmai kapcsolatokat kiemelten fontosnak tartom. Munkám során az egyéni könyvvizsgálóktól a nemzetközi könyvvizsgáló cégekben dolgozókig nagyon sok értékes kollégát ismertem meg és sokat tanultam tőlük. Nem tértem ki a – még a sajátos stílusban megfogalmazott – kritikák elől sem. Úgy gondolom, hogy kézzelfogható eredményeket értünk el az elmúlt években, még akkor is, ha van hiányérzetem. A legfontosabb az, hogy van egy valóban működő kamaránk. Amikor hozzákezdtem, akkor eldöntöttem magamban, hogy úgy fogok dolgozni, hogy mindig bele tudjak nézni a tükörbe. Elmondhatom, hogy otthon – és a kamarában is – a tükrök épségben vannak.

Milyen változások történtek a Kamarában, mik a legnagyobb sikereik?

–  A kamara nagyon sokat változott, jól képzett munkatársaira, integrált informatikai rendszerére támaszkodva professzionális munkára képes szervezetet üzemeltet. Folyamatosan, így a covid alatt is tapasztalhattuk, hogy személyes jelenlétet igénylő és online formában is el tudja látni köztestületi, valamint átvett hatósági és szakmai és továbbképzési feladatait, központi és helyi szinteken is képes támogatni a könyvvizsgálók munkáját. Ami a sikereket érinti, komoly odafigyeléssel ápoljuk szakmai kapcsolatainkat, ez is sokat segített abban, hogy az évek során átvészeljünk olyan – korábban még nem ismert – helyzeteket, amelyek magának a kamarának a köztestületi formában történő működését kérdőjelezték meg. Többek között eredményesen léptünk fel a Pénzügyi Ágazati Közfelügyelet koncepciója ellen, illetve elértük, hogy jogszabályban kerüljön átadásra a kamara számára az uniós szabályozásban a végső hatóságként működő közfelügyelethez rendelt, bennünket közvetlenül érintő feladatok végrehajtásának döntő többsége. Ellen tudtunk állni az Állami Számvevőszék korábbi vezetése által kezdeményezett, könyvvizsgálókat elmarasztaló javaslatoknak. Óvatosan, de határozottan kezeltük a kamarával szemben indított – mint utólag bebizonyosodott indokolatlan, valamint megítélésünk szerint jogszabályellenes megoldást is tartalmazó – versenyhivatali eljárást. Folyamatosan folytattunk háttéregyeztetéseket és tettünk lépéseket a könyvvizsgálókat érintő olyan fontos kérdésekben, mint az értékhatár-emelés, a könyvvizsgáló választási kötelezettségüket nem teljesítő társaságok kiszűrése, illetve a könyvvizsgálókat szakmán kívüli többletfeladatok ellátására kötelezni szándékozó elképzelések. Ugyancsak sikeresnek tekintem a kamara 2016-tól tartó eredményes gazdálkodását, amely a jövőre nézve is megalapozta a könyvvizsgálók számára nyújtott olyan ingyenes szakmai szolgáltatásokat, mint például a jogtár, a cégtár, az elektronikus aláírás és szoftver biztosítása, online kreditpontok megszerzésének lehetősége, illetve könyvvizsgálói szoftverek beszerzésének támogatása.

Milyen a szakmai utánpótlás?

– A könyvvizsgálói oklevél az egyetlen olyan magyarországi diploma, amelyet nem felsőoktatási intézmény ad ki. Ezért a kamara már megalakulásától kezdődően kiemelt feladatként kezelte az okleveles könyvvizsgálói, illetve a kapcsolódó mentori képzést is. Azt látjuk sajnos, hogy a lemorzsolódás magas arányú és a végzettek többsége sem a kamara felé veszi az irányt. Vélhetően az aktív tagságig vezető út hossza, illetve a szakma megítélésének hatása is közrejátszik abban, hogy az új belépők nem pótolják a távozókat. Akik viszont velünk tartanak, a tapasztalatok szerint igen jó szakmai színvonalat képviselnek.

Mit gondol, az elkövetkezendő években hogyan változhat meg a könyvvizsgálók munkája?

– Úgy gondolom, hogy csapatban kell dolgoznunk, legyen az egy nagyobb cég, egy a tevékenységek összehangolására építő jogilag rendezett szakmai csoportosulás, vagy akár két-három könyvvizsgáló, aki szervezett formában maga köré épít asszisztenseket, informatikusokat, jogászokat és más szakembereket. A digita-

lizáció általában, de a már most jelen lévő mesterséges intelligencia is egyre konkrétabban változtatta és változtatja meg napjainkban a könyvvizsgálói munkát. Ez több kérdést is felvet, amelyre – mint minden szakma – mi is keressük a válaszokat. A szabályalkotókon – most ideértve a kamarát is – sok múlik, hogyan lesznek, leszünk képesek olyan megfelelő követelményeket kidolgozni, amelyek segítik a feladatok teljesítését. Szerintem azok a szabályok jók, amelyek teljesíthetők és egyúttal céljaikat is elérik.

Hogyan látja a könyvvizsgálat és a Kamara jövőjét?

– A könyvvizsgálatot olyan jól körülírható igények hívták életre, mint a tulajdonosok természetes elvárása, hogy információkkal rendelkezzenek az általuk biztosított vagyon állapotáról, illetve a nemzetgazdaságot szabályozó és irányító szervezetek arra irányuló törekvése, hogy megőrizzék – elsősorban a fontosabb – gazdálkodók tevékenységének folytonosságát. Amíg ilyen igények léteznek, addig a könyvvizsgálatnak is létjogosultsága van. Úgy gondolom, hogy a részfeladatok átalakulása mellett, az alapvető funkciók a mesterséges intelligencia térnyerése mellett is megmaradnak, így a könyvvizsgálat még hosszú ideig a gazdaság egyik fontos elemeként fog funkcionálni.

A könyvvizsgálók és a kamara jövőképe azonos, szorosan összefügg a társadalmi-gazdasági változásokkal és a technológia fejlődésével. A cél az, hogy a szakma és a kamara is elismertebb legyen, ez jó a vállalkozásoknak, a gazdaságpolitikának és természetesen nekünk is. Ezt a szakmai munka javuló eredményei alapozhatják meg, például az is siker lenne, ha időről-időre nem kellene szembesülnünk könyvvizsgálói hibákról megjelenő negatív hírekkel, mert ezek az egész szakma megítélését rontják.

Mit gondol milyen feladatok állnak még Ön és a Kamara előtt?

– A kamara sok – köztük átvett hatósági – tevékenységet végez jelenleg is. Nincs köztük olyan, amelyet ne lehetne megpróbálni tovább fejleszteni, tehát jövőbeni feladataink sokrétűek. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy utólag próbáljuk követni a változásokat, adott esetekben kezdeményezni is kell olyan megoldások bevezetését, amelyek előre viszik a szakmát. A nemzetgazdaságnak elegendő és megfelelő színvonalú munkát ellátni képes könyvvizsgálóra van – és lesz a későbbiekben is – szüksége, ennek biztosítása nem kis részben a kamara felelőssége. Úgy gondolom, hogy a könyvvizsgálók lehetőségeit a rájuk nehezedő követelmények teljesítésének érdekében bővíteni, indokolatlan terheiket pedig észszerűen – a szakmai szabályok betartása és betartatása mellett – csökkenteni szükséges. Ezt az egyes könyvvizsgálati célokkal arányos elvárások megfogalmazásával és azok reális számonkérésével lehet biztosítani. Ilyen lehet a kamarai szabályzatok olyan tartalmi áttekintése és szükség szerinti átdolgozása, amely – a könyvvizsgálati munka minőségének biztosítása mellett – az egyértelműsítés, az egyszerűsítés, valamint az átláthatóság biztosításával a kamarai tag könyvvizsgálók szakmai tevékenységét lényegesen megkönnyíti. Ez komoly és fontos köztestületi feladat, amennyiben ebben a továbbiakban is részt vállalhatok, akkor azt a szakma és a kamarai tag könyvvizsgálók iránt érzett felelősséggel fogom megtenni.

Névjegy

• 1978-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán okleveles üzemgazdász, 1984-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen okleveles közgazdász-tanár diplomát szerzett
• 1991- ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen egyetemi doktori címet kapott
• 1993-tól okleveles könyvvizsgáló, PM Számviteli Képesítő Bizottság.
• 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémián kandidátusi, a Miskolci Egyetemen Ph,D címet vehetett át
• 2011-ben habilitált, 2016-tól egyetemi tanár
• 1978–1981 Pénzügyminisztérium
• Bevételi Főigazgatóság, főrevizor
• 1981–1988 között a Pénzügyi és Számviteli főiskola tanársegédje
• 1988-tól Miskolci Egyetem adjunktusa, 1997-től tanszékvezető, egyetemi docens, 2006-tól 2021-ig intézetigazgató és az egyetemi szenátus tagja
• 2010-től Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara Doktori iskolájának törzstagja
• 2002-től az Országos Számviteli
• Bizottság tagja, 2011-től alelnöke
• 2004-től a Magyar Számviteli Standard Testület és a Számviteli Standard Előkészítő Testület, majd 2014-től az Értelmező Testület tagja  
• 1993-tól 2021-ig egyéni vállalkozó könyvvizsgáló, 2020-tól saját cégében könyvvizsgáló
• 1997–2007, valamint 2011- 2015 között a Magyar Könyvvizsgálói Kamara oktatási és továbbképzési alelnöke, 1997–2011 között az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület tagja 
• 2015 decemberétől az MKVK elnöke