A gazdasági társaságok átalakulása egyre jellemzőbb hazánkban. A piaci verseny erősödéséhez a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell. Ennek egyik módja az átalakulás, egy komplex, több szakterületet átfogó folyamat, amelynek számviteli kezelése is speciális szabályok alapján történik.
Egyesülés: A vállalatok egyesülésének gyakori motivációja az erősebb piaci pozíció megszerzése. A versenytárssal való egyesülés a versenyt csökkenti és lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb kihasználását. A méret növekedésével ugyanis a méretgazdaságosságból származó előnyök jelentősebbek, a költséghatékonyabb termelésben jelentkeznek a leggyakrabban. Az egyesülések motivációi során egyre inkább előtérbe kerül a szellemi tőke egyesítésének igénye, ennek során a jelentős mértékben realizálható szinergiák ugrásszerű eredménynövekedéshez vezethetnek. Egyesülésre a felvásárlás elleni védekezés céljából is sor kerülhet. Gyakori ez a kisebb piaci részesedéssel rendelkező társaságoknál.
Szétválás: A gazdasági társaságok szétválásának okai is rendkívül sokfélék lehetnek. Ha a társaság tulajdonosai a vállalkozás jövőbeni irányítását érintő kérdésekben nem értenek egyet, gyakran a szétválást választják annak érdekében, hogy a jövőben felmerülő vitákat elkerüljék. Szétválás mellett dönthetnek a tulajdonosok akkor is, ha a társaság olyan mértékű növekedésen ment keresztül, ami indokolttá teszi egyes tevékenységek leválasztását, külön társaságban való kezelését. A szétválás oka lehet ennek fordítottja is, amikor a gazdálkodó szervezet a veszteségét kívánja a szétválással minimalizálni úgy, hogy külön társaságba helyezi a veszteséget jelentő ágazatát.
Formaváltás: A társaságiforma-váltás motivációja a felelősségi viszonyok megváltoztatása lehet, például a korlátlan felelősségű társaságból korlátozott felelősségű társasággá alakulni. Társaságiforma-váltásra kerül sor akkor is, ha a társaság tevékenységének kiterjesztéséhez jogszabály írja elő a formaváltás szükségességét. Az átalakulások legtöbbször a gazdálkodók saját döntése alapján születnek, azonban néhány esetben törvény írja elő az átalakulást.
Kiválás: Esettanulmányomban egy gyógyszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozást érintő kiválási folyamat elemzését végeztem el, fókuszálva a folyamatot érintő számviteli elszámolásokra. Bemutatom a kiválási döntéshez vezető utat, és kitérek a társaság döntését igénylő kérdésekre, többek között az átértékelés, valamint a vagyonmegosztás elveire is. Vizsgálom az átértékelés, a jogutódban részt venni nem kívánó taggal történő elszámolás, a tőkeemelés, valamint a veszteség fedezetére képzett lekötött tartalék vagyonmérleg-tervezetben és a végleges vagyonmérlegben megjelent hatásait. A számviteli elszámolások mellett a vagyonmegosztást is érintem. Az esettanulmány célja, hogy egy valós problémára bemutassak egy lehetséges optimális megoldást.
A hatályos törvények változása miatt egy gyógyszer-kiskereskedelemmel foglalkozó kft. gazdasági tevékenységének továbbfolytatása érdekében változtatásra kényszerült. A döntési variánsok kiértékelése után a kiválást választotta megoldásként. Az esettanulmány ezt a folyamatot mutatja be. A vállalkozás tevékenységének ágazati sajátosságaiból adódó tényezők bemutatását is érintem.A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosításából adódóan a magyarországi gyógyszertárak tulajdonosi szerkezete várhatóan jelentősen átalakul. A törvénymódosítás a gyógyszertárat működtető társaság tulajdonosi körének összetételét is meghatározza. A gyógyszerészek, illetve az állam részesedésének a társaságban 2014. január 1-jétől több mint 25%-nak, majd 2017. január 1-jétől több mint 50%-nak (tehát többségi tulajdonban) kell lennie, amelyhez a meglévő láncoknak is alkalmazkodniuk kell. További feltételként előírásra került, hogy a gyógyszerészek tulajdonhányada maximum négy, a gyógyszerész által megjelölt közforgalmú gyógyszertár esetén vehető figyelembe. Előírás az is, hogy minden gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató társaságban minden személyi jogos gyógyszerésznek (gyógyszertárvezetőnek) tulajdonosnak kell lennie a működtető cégben, tehát nem társaságonként, hanem gyógyszertáranként kell legalább egy gyógyszerésznek tulajdonosnak lennie.
A törvénymódosításból adódóan tehát a társaság e tevékenységének jogszerű folytatása a korábbi formában ellehetetlenült, ezért döntött az átalakulás mellett.
A tanulmány teljes terjedelmében elérhető - a szerző által leadott formában - az alábbi linken: