In memoriam Bary László

A szakmában, a kamarában és a felsőoktatási intézményekben nagyon sokan ismerték, szerették és tisztelték Bary Lászlót, aki 2025. április 4-én méltósággal és türelemmel viselt súlyos betegsége után, 66 éves korában hunyt el, hatalmas űrt hagyva maga után. Személyében egy nagy tudású, felkészült szakembert, egy nyíltszívű, empatikus, segítőkész, emberséges és lojális gazdasági vezetőt, egy szigorú, de következetes és kiemelkedő előadókészséggel megáldott pedagógust, és egy őszinte, igaz barátot veszítettünk el.

Bary László 1958. szeptember 9-én született Budapesten kertészmérnök édesanyja és műszaki vezető édesapja első gyermekeként. A Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett kitűnő eredménnyel, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanári „B” szakán szerzett jeles közgazdász-tanári diplomát. 1993-ban lett okleveles könyvvizsgáló, és a következő évtől igazságügyi könyvszakértő.

Első munkahelyén, az Országos Piackutató Intézetben nyolc évig dolgozott, ahol a gazdasági és szolgáltatási igazgatói rangig jutott. Második munkahelyén, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában hat éven át volt főkönyvelő, majd gazdasági igazgató. 1996 és 1998 között az Arthur Andersen könyvvizsgáló cégnél vezető könyvvizsgálóként mintegy 120 cég könyvvizsgálatáért volt felelős. 1998-tól haláláig a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. gazdasági igazgatói teendőit látta el.

1984 óta tanított az alma mater egyetemének Számvitel Tanszékén, először csak óraadóként, majd félállású adjunktusként számvitelt, adózást és könyvvizsgálatot. Oktatóként, vizsgáztatóként és vizsgaelnökként bekapcsolódott a Magyar Könyvvizsgálói Kamara könyvvizsgálói képzésébe is. Rendszeresen meghívták előadónak a fővárosban és számos megyében a könyvvizsgálói továbbképzés tanfolyamaira. Több tankönyv, feladatgyűjtemény és oktatási segédlet megírásában, vizsgafeladatok készítésében volt társszerző.

Fiatalon az OSC vívójaként ért el sikereket, majd a tenisz lett a legkedvesebb sportja. A „Kék Ég” Repülő Sportegyesület tagjaként és pilótájaként imádott repülni.

Jó érzéke volt a tehetségek kiválasztásához, a teljesítmények elismeréséhez, a konfliktusos helyzetek kezeléséhez. Mindig maximalista, tökéletességre törekvő, nagy munkabírású, korrekt és rendkívül precíz ember volt. Minden vállalt feladatát kitartással, lelkesedéssel, határidőre és hibátlanul teljesítette. Példát mutatott alázatból, hivatástudatból és barátságból.

Örökké hiányozni fognak élményszámba menő és szakszerű előadásai, higgadt és megfontolt véleménynyilvánításai, építő kritikái. Halálával pótolhatatlan veszteség érte az egyetemet, a kamarát, munkahelyét és családját, akiknek mély fájdalmában a SZAKma szerkesztőbizottsága is őszinte szívvel osztozik.