Módosulhatnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai
Felülvizsgálta az egyszerűsített foglalkoztatás szigorított szabályozását a mezőgazdasági munkavégzés esetében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A szakmai szervezetekkel történt egyeztetést követően – ha a Parlament elfogadja – 2026. január elsejétől az ilyen formában ledolgozható munkanapok száma a jelenlegi, legfeljebb 120 napon felül, még 90 nappal egészülhet ki, az emelt munkanapok számára vonatkozóan magasabb közteher fizetése mellett.
A módosítás érinteni fogja az alkalmi munka szabályozását is, a jövőben nem lesz korlát, hogy egy munkáltatónál csak 90 napot dolgozhat a munkavállaló alkalmi munkavégzés keretében. Az egyszerűsített munkavállalás díja a mezőgazdasági idénymunka esetén 120 napig napi 2200 forint, míg a 120 nap feletti alkalmazás esetén napi 3300 forintba fog kerülni az idénymunkás foglalkoztatása.
A kormány folyamatosan figyeli a munkaerőpiaci folyamatokat. Annak szabályozását úgy alakítja ki, hogy a munkavállalók és munkáltatók érdekeit is figyelembe veszi. A tavalyi évben 20 ezer és 44 ezer fő között mozgott a mezőgazdasági idénymunkára bejelentettek száma, a 120 nap feletti munkavégzési igénnyel érintett létszám mintegy 4500 főt tett ki, ami indokolja az agrárágazat esetén a szabályozás könnyítését.
Az egyszerűsített foglalkoztatás korábbi módosítására azért került sor, mert a foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy ez a foglalkoztatási forma túlságosan elterjedt a munkaviszony rovására, mivel az eredetileg alkalmi jellegű, illetve idényjellegű foglalkoztatás rugalmas szabályozását egyes foglalkoztatók gyakran a rendes munkaviszonyban történő foglalkoztatás kiváltására használják. Az egyszerűsített foglalkoztatás több mint tíz évvel ezelőtti bevezetésénél a kormány néhány tízezer fővel számolt, ugyanakkor 2024-ben átlagosan több mint 300 ezer fő dolgozott ebben a foglalkoztatási formában. Egy munkaalapú társadalomban, a munka megbecsülése elsődleges, így nem engedhető meg, hogy magyar munkavállalók hosszú évek egybefüggő munkavégzése után ne minősüljenek társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak azért, mert bizonyos foglalkoztatók visszaélésszerűen alkalmazzák a hatályos jogszabályokat, így szerezve versenyelőnyt a tisztességesen foglalkoztató jogkövető vállalkozásokkal szemben.