A könyvvizsgálati elvárási rés létezésének vizsgálata

Több tanulmány vizsgálta, létezik-e a könyvvizsgálati elvárási rés a vizsgált régióban. Az elvárási rés jellegére és szerkezetére vonatkozó empirikus vizsgálatok célja jellemzően felderíteni a könyvvizsgálók tényleges, valamint vélt szerepét és felelősségét és feltárni azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az elvárási rés létezéséhez.

A könyvvizsgálati elvárási rés témájában elért jelentős nemzetközi kutatási eredmények további vizsgálat nélkül nem feltétlenül alkalmazhatók adott országra, így Magyarországra sem, mert a megállapításokat befolyásolják az adott ország egyedi gazdasági, társadalmi vagy jogi tényezői.

A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat célja, hatóköre, illetve a könyvvizsgáló feladata, felelőssége a magyar jogszabályokban kellőképpen behatárolt és egyértelmű, ugyanakkor a beazonosítható átfedések, amelyek azonos – könyvvizsgálattal kapcsolatos – témák több jogszabályban történő egyidejű – azonos tartalmú vagy egymást kiegészítő – szabályozásából következnek, megnehezíthetik a megfelelő értelmezést.

A könyvvizsgálattal szemben támasztható elvárások mindenki számára egyértelmű értelmezése érdekében a könyvvizsgálat érintettjei felé leginkább tisztázandó és megfelelően kommunikálandó könyvvizsgálatra vonatkozó kiemelt kérdések:

• a könyvvizsgálók által elvégzendő feladatok,

• a könyvvizsgálat által nyújtott bizonyosság,

• a könyvvizsgálók felelőssége,

• a könyvvizsgálók függetlensége,

• a könyvvizsgálói jelentés terminológiájának pontos értelmezése, információtartalma, hasznosíthatósága a döntéshozatalban.

Hazánkban nincs szignifikáns különbség a könyvvizsgálati elvárási rés létezésének megítélésében a pénzügyi kimutatások érintettjei között. Az érintett csoportok mindegyike a könyvvizsgálati elvárási rés jellemző okának tekinti a vállalati kríziseket, illetve pénzügyi beszámolási botrányokat, amelyek a könyvvizsgálókkal szembeni új szakmai és felelősségi elvárásokhoz vezettek, ugyanakkor nem tekinti jellemző okának a könyvvizsgálók által végzett nem-könyvvizsgálati szolgáltatásokat.

Az érintett csoportok mindegyike a könyvvizsgálati elvárási rés jellemző okának tekinti a könyvvizsgálat felhasználóinak félreértelmezéseit, tudatlanságát a könyvvizsgálók felelősségéről és a könyvvizsgálat korlátairól, valamint ésszerűtlen elvárásait a könyvvizsgálat funkcióját illetően, amely esetében azonban szignifikáns különbség van az érintett csoportok véleménye között a könyvvizsgálati elvárási réshez való hozzájárulás mértékében. A könyvvizsgálati elvárási rés az elégtelen könyvvizsgálói teljesítmény, a hiányos/ nem megfelelő standardok, az ésszerűtlen/túlzott elvárások és a könyvvizsgálat funkciójára vonatkozó téves értelmezések kombinációjából ered, amelynek feltérképezésével kijelölhetőek az elvárási rés szűkítésének lehetséges eszközei.

A könyvvizsgálat érintettjei közül a könyvvizsgáltak és a könyvvizsgálat felhasználói a jelenleginél nagyobb könyvvizsgálói felelősségvállalást várnak el a gazdálkodóegységen belüli csalás megakadályozásában, felderítésében, valamint a felderített csalás kommunikálásában.

Nincs szignifikáns különbség a könyvvizsgálói jelentés befektetői döntésekben való hasznosságának megítélésében a könyvvizsgálat érintettjei között.

A határozott véleménnyel rendelkező válaszadók jelentős többségének véleménye minden érintett csoportban, hogy a könyvvizsgálói jelentésben kommunikált információk, illetve könyvvizsgálói záradék minősítése befolyásolják a befektetői döntéseket, a beszámolóban szereplő adatok és információk megbízhatóságát növelik, ugyanakkor nem elegendőek a befektetői döntések támogatására.

A könyvvizsgálói jelentés tartalmának bővítésével növelhető annak hasznossága a jól informált döntéshozatalban.

A könyvvizsgálati függetlenség több vetületben értelmezhető jelenség, amely érvényesülését több tényező veszélyezteti.

A tanulmány teljes terjedelmében elérhető - a szerző által leadott formában - az alábbi linken:

Furedi-Fulop_Judit_A_konyvvizsgalati_elvarasi_res_letezesenek_vizsgalata.pdf