A kódex 2014. március 15-i hatálybalépésére mindennel elkészülünk, és nem lesz szabályozási hézag - mondta az új polgári törvénykönyv kapcsán folyóiratunknak adott interjújában dr. Czepek Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára.
Mi vezetett a Ptk. megújításához, illetve mit tart a legnagyobb erényének?
A hatályos polgári törvénykönyv 1959- ben, olyan társadalmi-politikai környezetben született, amely minimálisra szorította a magánjog lényegét adó vagyoni forgalmat. A rendszerváltozást követő közjogi és gazdasági változásoknak természetesen nem felelt meg egy ilyen társadalomfilozófia alapján készült törvénykönyv, ezért számtalan módosításra volt szükség ahhoz, hogy alkalmazhatóvá váljon a megváltozott viszonyok között is. A sok módosítás azonban megbontja egy törvény szövetét, és az alkotmányosan védett piacgazdasági értékrendszer is új kódex megalkotását tette szükségessé. Az új polgári törvénykönyv jogpolitikai jelentősége, hogy az első demokratikus körülmények között elfogadott magánjogi kódex, amely számos modern jogi megoldást tartalmaz. Integrálja a bírósági gyakorlat eredményeit, és az Európai Unió követelményeinek is megfelel. A rendszerváltás az új kódex által a polgári jog világában is megtörténik.
Különösen nagy változás, hogy megszűnik az évtizedeken át megszokott Gt., és a társasági jogot is a Ptk. szabályozza. Hogy látja, az üzleti élet szereplői képesek lesznek-e az új szabályok szerint kötni szerződéseiket és vállalni a felelősséget?
Az üzleti élet szereplőinek nem az a lényeges kérdés, hogy egy külön törvényben vagy egy polgári jogi kódexben van szabályozva a társasági jog, hanem annak tartalmi változása. Az új Ptk. valóban kódex jellegű, tehát - az eddig külön szabályozott - családjogot és társasági jogot is magába foglalja. Ez egyébként a könnyebb megismerhetőségen túl számos technikai előnyt is hordoz magában. Mégis az új törvény szemléletváltása az igazán fontos. A diszpozitív szabályozás az eddigiekhez képest nagyobb eltérési lehetőséget biztosít a társaságok számára a törvény szövegétől. Kétségtelen, hogy ez alkalmazkodást igényel a cégek részéről, de könnyebb lesz megszokni és alkalmazni egy olyan új szabályozást, amely számtalan előnyt és lehetőséget rejt magában. Az alkalmazkodást segíti a méltányos átmeneti idő is, hiszen a közkereseti társaságoknak és betéti társaságoknak legkésőbb 2015. március 15- ig, a korlátolt felelősségű társaságoknak, részvénytársaságoknak pedig 2016. március 15-ig kell létesítő okiratukat az új szabályoknak megfelelően módosítani.
A jelenleg hatályos társasági jogi előírásokból nem minden került át az új Ptk.-ba, e kimaradt rendelkezések egy része más jogszabályokban, elsősorban törvényekben található. Viszont vannak olyan rendelkezések, amelyeknek egyelőre nincs helyük az új rendszerben. Mi lesz ezek sorsa?
Az új Ptk. azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek elérik egy kódex szabályozási szintjét. Az eljárási és technikai normákat a cégtörvény, a jogi személyek átalakulásáról szóló törvény, valamint a most előkészítés alatt álló kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tartalmazzák. A kódex 2014. március 15-i hatálybalépésére mindennel elkészülünk, és nem lesz szabályozási hézag.
Milyen pozitív hatást vár a jelenlegi tőkeminimumok felemelésétől, korlátolt felelősségű társaságoknál a hárommillió forintos minimum nem lesz-e akadálya a társaságok alapításának, működésének?
A kormány jogpolitikai elve, hogy a jog mellé felelősség is társul. A jelenlegi ötszázezer forintos törzstőkeminimum nem biztosítja kellőképpen a hitelezők védelmét, és megfelelő gazdasági erőforrás nélküli vállalkozások tudnak a korlátolt tagi felelősség elve mögé rejtőzni. Ez pedig rontja a fizetési fegyelmet és a gazdasági stabilitást. A társaságalapításnak nem lesz akadálya a magasabb törzstőke-követelmény, mert a kódex biztosít egy olyan lehetőséget, hogy a társaság későbbi nyereségéből is biztosítani lehet a hárommillió forint feltöltését. Alapításkor tehát nem feltétlenül kell rendelkezni ezzel az összeggel. A már működő kft.-knél pedig 2016. március 15-ig biztosít átmeneti időszakot a jogalkotó a törzstőkeemelésre.
Számoltak-e annak kockázatával, hogy nagyobb döntési szabadságot kapnak a gazdasági élet szereplői? Nem tartanak attól, hogy emiatt eltérő gyakorlat alakul ki a gazdasági életben?
A hatályos, eltérést nem engedő szabályozás szigora enyhül és a társaságok nagyobb szabadságot kapnak a működésükben. A társasági jogban korlátozásokat ott érdemes fenntartani és erősíteni, ahol arra mindenképpen szükség van és a hitelezővédelem, a kisebbségvédelem vagy egyéb szakpolitikai prioritások indokolják. Egyébként hagyni kell, hogy a cégek a keretek között rugalmasabban szervezzék életüket, döntési mechanizmusaikat, mert ez nagyobb alkalmazkodóképességet eredményez, amely végső soron kihatással van a gazdasági eredményességre is. A vállalkozások szabadsága az is, hogy élnek-e a lehetőséggel. Amely cégnek a mérete vagy tevékenysége nem indokolt sajátos jogi megoldásokat, természetesen igénybe veheti a cégtörvény által kínált uniformizált társasági szerződésmintákat. Kétségtelen, hogy a kezdeti időszakban nagy szerepe lesz a bírósági döntéseknek, de a Kúria a jogegységet biztosító jogintézmények széles tárházával rendelkezik.
Egyrészről megengedő a törvény, másrészről új korlátokat állít, az e miatti konfliktusok szereplői - például többségi-kisebbségi tulajdonosok - várhatóan a bíróságokon folytatják majd vitáikat. Számolnak-e a bíróságok munkaterheinek növekedésével?
A működés természetes velejárója, hogy egy gazdasági társaság életében érdekkonfliktusok vannak; ez nem jogi szabályozás kérdése. Ha a kérdés arra irányul, hogy a törvénytől eltérés lehetősége élezi ki a konfliktust a tagok között, akkor azt kell mondanom, hogy a diszpozitivitást a hatályos Gt. is biztosítja, csak más terjedelemben és súlypontokkal. A kógens normák - mint garanciális elemek - pedig ott lépnek életbe, ahol ki kell egyenlíteni az erőfölényt, illetve az eltérő pozíciókból eredő helyzeti előnyt, ezzel biztosítva az egyensúlyt. Végső soron pedig a működés során bírósági kontroll érvényesül, így az új Ptk. szemléletének érvényesítését a nyilvántartó bíróság biztosítja. A gazdasági joggal foglalkozó bírák pedig felkészült szakemberek, akik meg fognak felelni az új kihívásoknak.
Az új Ptk. megalkotását részben az uniós normákhoz való igazodás indokolta. Teljesítettnek tekinthetjük ezt az elvárást?
Igen, az új polgári törvénykönyv az Európai Unió joganyagának figyelembevételével, annak megfelelve készült. Valamennyi vonatkozó irányelvet átültette a kódex.
Mi a véleménye az uniós előírások miatt már tavaly bevezetett és jelenleg a közérdeklődés középpontjában lévő 40 eurós behajtási költségátalány intézményéről?
A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7. számú irányelv átültetése nem lehetőség, hanem kötelezettség volt a tagállamok számára, ezért a magyar parlament is eleget tett a feladatnak. A vonatkozó irányelv a tagállamoknak minimális mozgásteret biztosított. Célja a határidőben történő fizetés elősegítése, a lánctartozások visszaszorítása, melyekkel a kormány céljai egybeesnek. Ebben a küzdelemben számos elemet tartalmazó eszköztárra van szükség. A jövő dönti el, hogy a behajtási költségátalány - mint az eszköztár egyik eleme - mennyire szolgálja a cél megvalósulását.
Még hatálybalépése előtt több ponton is változtatták az új Ptk. előírásait. Kell-e számítani további módosításokra?
Az új Ptk. csaknem 1600 szakaszt tartalmaz, ezzel Magyarország legterjedelmesebb törvénye. Ekkora törvényműnél óhatatlanul felmerül és a legkörültekintőbb munka mellett is elkerülhetetlen, hogy bizonyos részletszabályok pontosításra szorulnak. A módosítások azonban nem a kódex szabályozási elveit, jogintézményi struktúráját és lényegi szabályait érintették, ezért a kisebb módosítások után az új Ptk. értéke emelkedett és nem csökkent.
Az új Ptk. előírásaira való átállást mivel segítik? A tájékoztatásban lapunk is aktív szerepet vállalt.
Egyrészt egy méltányos felkészülést és átmeneti időszakot biztosító törvényi szabályozással, amely által bizonyos területeken késleltetetten kell megfelelni az új Ptk. előírásainak. Másrészt a szaksajtó tájékoztatása és a témát feldolgozó konferenciák is nagyon fontosak. Ezeken kívül már számos, az új Ptk.-t feldolgozó kommentár is megjelent. Az a jó hírem van ugyanakkor, hogy a polgári jog a jogtörténeti múltja és római jogi gyökerei miatt egyfajta állandóságot képvisel. Ezért a hatályos Ptk.-hoz képest mintegy harminc százaléka újult meg a joganyagnak, vagyis egy jogot ismerő szakember számára a legtöbb jogintézmény és jogi megoldás ismert.
Dr. Czepek Gábor
igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
VÉGZETTSÉG
1999-2005 jogász, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
2009 jogi szakvizsga
2010 adótanácsadó
SZAKMAI TAPASZTALATOK
2005-2010 Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
2010-2013 főosztályvezető, Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
2013- helyettes államtitkár, Magánjogi és Igazságügyi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkárság, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
TESTÜLETI TAGSÁG, KÖZÉLETI MEGBÍZATÁSOK
2011- Bírósági Végrehajtási Szakvizsga Bizottság tagja
2013- a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság és a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagja
2013- Cégközlöny főszerkesztője