A tanulmány a „versenyképesség és értékteremtés” mottójának jegyében vizsgálja a könyvvizsgálat jelentőségét a gazdasági büntetőjogban. A könyvvizsgálat a vállalkozások megbízható működésének, versenyképességének és értékteremtésének fontos eszköze. A cikk a könyvvizsgálat kibővült feladatainak rövid bemutatását követően a könyvvizsgálók büntetőjogi felelősségének kérdését vizsgálja az osztrák szabályozás példáján keresztül.

A közbeszédben tagi kölcsönként emlegetett konstrukció jellemzően két, egymással ellentétes irányú ügyletet is takar. Az egyik a „klasszikus” tagi kölcsön, amikor a tag ad kölcsönt a társaságnak. A másik, amikor a társaság hitelez a tagjának vagy a vezető tisztségviselőjének. Jogi szempontból ez a különbség nem közömbös: eltérhet többek között a jóváhagyás rendje, a kamattal szemben támasztott adójogi elvárás, az elengedés következménye és a különböző jogi eljárásoknak való kitettség is. Ugyanígy nem mindegy az sem, hogy a tag természetes vagy jogi személy: az előbbinél a személyi jövedelemadó és az illeték, az utóbbinál a társasági adó (esetleg a transzferárszabályok) lépnek működésbe.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2026. szeptember 9–11. között immár harmincnegyedik alkalommal rendezte meg az Országos Könyvvizsgálói Konferenciát „Versenyképesség és értékteremés a könyvvizsgálatban” címmel.

A könyvvizsgálatban előfordulnak olyan esetek, amikor a könyvvizsgálónak nem csupán a feltárt, de nem helyesbített hibák összegszerűen aggregált hatását, hanem más, úgynevezett minőségi szempontokat is figyelembe kell vennie annak értékelésénél, hogy a beszámolóban lévő hibák vagy kihagyások megtestesítenek-e lényeges hibát. Ebbe a körbe tartozhat például a jelentős jogszabályi előírások megsértése – így különösen az alkalmazott beszámolási keretelvek egyes előírásainak nem teljesítése – miatti hatások értékelése.

A humanoid robotika ma még sokak számára futurisztikus látványosság, miközben az iparban, a kutatásban és egyes szolgáltatási területeken már nagyon is gyakorlati kérdéssé vált. Körömi János szerint a lényeget akkor értjük meg igazán, ha a robotra nem önálló technológiai csodaként, hanem „kézzel és lábbal rendelkező AI-számítógépként” tekintünk.

A digitalizáció nemcsak dokumentációs kötelezettség, hanem vezetői információforrás is. Az AI Workflow-ban rögzített tervezett és tényleges munkaórák, a timesheet-adatok, valamint a főkönyvi költségadatok összekapcsolásával ügyfelenként mérhető a könyvvizsgálati megbízások fedezete és jövedelmezősége.