A VISSZAVÁLTÁSSAL MOST MAGYARORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB SZEMLÉLETVÁLTÁSA ZAJLIK - Interjú Petho Zsolttal

Mit gondol a magyar társadalom környezettudatosságáról?

– Hadd éljek egy nagyon aktuális és konkrét példával, ami a magyar társadalom érettségét és pozitív hozzáállását igazolja ehhez a kérdéshez. A szakértői visszajelzések és a nemzetközi tapasztalatok alapján mi a MOHU-nál úgy számoltunk, hogy az első évben az italcsomagolások 70 százalékát fogják visszaváltani Magyarországon, ami azt jelenti, hogy kb. 5 millió palackot kellene naponta visszahoznia az embereknek. Ehhez képest alig pár hét alatt jutottunk el a napi 6-7 milliós visszaváltásig, sőt egy forgalmasabb szombat a 8 milliót is eléri. És egyelőre minden jel arra mutat, hogy ez a szám tovább fog gyarapodni.

Ez a nagyon gyors növekedés azt igazolja, hogy a magyar társadalom használja az új környezettudatos megoldásokat, és nyitott azokra. Főleg, ha van egy olyan motivációs erő, mint a visszaváltás esetében az 50 forint. Erről az összegről is egyébként megoszlottak a vélemények. Korábban hallottunk olyan kritikát is, hogy ez milyen kevés, ennyiért úgysem fogják visszavinni az emberek. Nem így lett.

A visszaváltással most Magyarország egyik legnagyobb szemléletváltása zajlik. Pár hónap alatt 250 millió palack, üveg és doboz hulladéka került a megfelelő helyre, ami nagyon nagy dolog, és ez hamarosan el fogja érni a milliárdos nagyságrendet.

De igazából ez is csak egy szelete annak a munkának, amit mi a koncesszióval vállaltunk. Egy új, egységes, a hulladékot értékként kezelő rendszer alapjait teremtjük meg most. A REpont visszaváltási rendszer mellett már rögtön az első évben megkezdtük többek között a textilgyűjtő-hálózatfejlesztését, a háztartási biohulladék gyűjtésének kialakítását, és leraktuk egy új hulladékudvar rendszer alapjait, csak hogy pár példát említsek.

Fotó: Vémi Zoltán

Mik az új hulladékudvarok előnyei?

– 83 új hulladékudvart fogunk megnyitni a következő években. Ezek közül az elsőt már át is adtuk Esztergomban, és rendkívül pozitívak az ügyféloldali visszajelzések.

Valószínűleg sokan találkoztunk azzal korábban, hogy el szerettük volna vinni otthonról a régi, elromlott mikrohullámú sütőt, szétszakadt fotelt, ám ezt nehéz volt megoldani, mert szinte csak hétköznap volt nyitva a megcélzott hulladékudvar, de volt olyan, hogy át sem vette azt, amit odavittünk.

A MOHU ennél sokkal jobb megoldást kínál. Az olyan új udvarokban, mint például az esztergomi, már a hulladékok sokkal szélesebb rétegét lehet majd leadni teljesen ingyenesen. Kis túlzással szinte mindent. Rugalmasabb nyitvatartási időben várják a látogatókat, és egy hazai lakcímkártyával bárki ingyenesen használhatja azokat. Gondoltam, hogy pozitívan fogadja majd Esztergom és környéke az új hulladékudvart, de még én is meglepődtem, amikor a kollégák jelezték, hogy tovább kell növelnünk a hétvégi nyitva tartást, mert akkora az érdeklődés.

Az itt leadott hulladék megfelelően, szakszerűen le van mérve, szét van válogatva, és egy egységes központi rendszerben adminisztrálják ennek útját. Az a cél, hogy ez az egész országban így működjön. Ez pedig nagy segítség lesz az iparnak, hiszen tud vele tervezni. Ez egy olyan adathalmaz, ami nagyon hézagosan, és nem egységesen állt eddig az ország iparának és gazdaságának rendelkezésére. Tíz éven belül azonban a MOHU ezt tálcán kínálja majd. Egy ilyen hulladék-

udvar-hálózat a körforgásos gazdaság fontos eleme tud lenni. Arról nem is beszélve, hogy elképesztő tehertől mentesítjük ezzel a környezetet.

Hogy lehet elérni az Európai Unió által kijelölt, Magyarországra is érvényes célkitűzést, melyek szerint a jelenlegi több, mint 30-ról 2035-ig 65 százalékra kell növelni a települési hulladék újrahasznosítását, a lerakás arányát pedig 50-ről 10 százalékra kell csökkenteni?

– Úgy, hogy megoldásokat kínálunk az embereknek és az iparnak. Ez persze könnyűnek hangzik, de nem az. Komoly, költséges és hosszú munka.

Az uniós célok ugyanúgy vonatkoznak minden országra, azokra is, akik hátrányból indulnak. Nekünk most kell azokat az alapokat megteremteni, amiket a skandináv országok vagy Németország már évtizedekkel ezelőtt megteremtett.

A koncesszió kritikusai azzal szoktak jönni, hogy mi szükség van itt egy koncesszorra, miért nem lehet ezt a piacra bízni? Ezek a kritikusok elfelejtik, hogy a koncesszor ezt a piac elvei mentén fogja megcsinálni. Mindenkire számítunk, aki transzparensen, szabályosan, a hulladék útját követve végzi a munkáját. És a korábbi, hulladékos cégek széles többségével már így is együtt dolgozunk. De ezt egységesen kell megcsinálni, a korábbi rendszer pedig szétaprózódott volt.

És ez az első tíz évben rendkívüli beruházásokat kíván. Ezt a koncesszió indulása előtt minimum 185 milliárd forintban határoztuk meg. Már most látjuk azonban, hogy ez jóval többet, több száz milliárd forintot fog jelenteni. Ez kell ahhoz, hogy egy egységes, transzparens, a hulladékot mérő, megfelelően szelektáló rendszert alakítsunk ki, amely kinyeri a hulladékban lévő értéket. Legyen szó nyersanyagról vagy energiáról.

A visszaváltási rendszerrel az első időszakban sokan futottak bele kellemetlenségekbe, mára mennyire sikerült ezeket kiküszöbölni?

– Soha senki nem csinált még ilyet, Magyarország ismerkedik az új rendszerrel. És ahogy említettem, elképesztő sebességgel nő a visszaváltások száma. Rengeteg hasznos tapasztalat összegyűlt. Ezekhez alkalmazkodnia kell az összes szereplőnek; a boltoknak, a MOHU-nak, a logisztikának a vásárlónak stb…

Logisztikai szempontból tanultunk talán a legtöbbet, annak ellenére, hogy kapacitásainkat már az indulásra készített becslések alapján is túlméreteztük, nem bizonyult elégségesnek. Sajnos – szerencsére a lakosság visszaváltási kedve minden korábbi feltételezést, nemzetközi tapasztalatot felülmúlt. Ehhez kellett nagyon gyorsan alkalmazkodnunk és ez nem minden esetben ment zökkenőmentesen.

A MOHU-nak nagyon fontos az is, hogy az automaták környéke tiszta legyen, azokat rendszeresen ürítsék, tisztítsák, és ne álljon feleslegesen csúcsidőben. Pont ezért minden egyes palack után kezelési díjat fizetünk a kiskereskedelmi szereplőknek. Ha a vásárló azt látja, hogy nem működik a gép, szóljon a boltosnak, ő segíteni fog. Ha a boltos nem tudja megoldani a helyzetet, esetleg technikai probléma van, akkor ő fel tudja hívni a help desk-et, ahol az automata márkaszervizesei segítenek. Az első hónapok tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy a fennakadások 90 százaléka szabályos kezeléssel elkerülhető lett volna. Mindenki tanulja a rendszert, bele kell jönni. A napi 6-7 milliós visszaváltási szám pedig azt igazolja, hogy az emberek használják a rendszert.

De a visszaváltás természetesen a boltoknak is megéri, és nemcsak a kezelési díj miatt. A hazai adatok alapján a boltban levásárolható papírvoucherben kérik vissza a legtöbben az 50 forintokat. Csak augusztus közepéig mintegy 6 milliárd forintot került vissza úgy a vásárlókhoz, hogy azt az adott boltban vagy láncnál tudják levásárolni. Emellett pedig egyre népszerűbb az applikáció által biztosított azonnali bankszámlára utalás is. A visszaváltások 10-15 százalékában választják ezt a megoldást. Ilyen megoldás egyébként nincs máshol Európában, ez egy magyar innováció.

A MOHU által meghatározott jótékony célra, a gyerekgyógyításra a visszaváltók kb. 0,5 százaléka adományozta az 50 forintját eddig, és több mint 40 millió forint gyűlt össze. De ebben az arányban is növekedés várható.

Fotó: Vémi Zoltán

Országos szinten hány visszaváltási pont van most és mi a cél?

– Mintegy 3700 ponton lehet visszaváltani, ezek közül 2700 helyen automatánál, amihez csatlakozik az az 1000 kisbolt, ahol nem fér el egy automata, ezért a kézi visszaváltást alkalmazza, vagyis egyszerűen a boltos veszi át a palackokat. Mindkettő számában növekedést várunk. Fontos szempont, hogy Magyarországon csak a legnagyobb boltoknak kötelező a visszaváltást biztosítania, mindenki más önkéntesen csatlakozhat a rendszerhez. Több EU-s országban nem így van, így például Romániában sem. Ott minden boltnak kötelező biztosítania a visszaváltást.

A rohamosan növekvő számok alapján nőni fog még a visszaváltó helyek száma. A vásárlókat vonzza, ha valahol vissza lehet váltani. Több száz új automatára érkezett már most megrendelés, de ennél még jóval többet is tudunk telepíteni. A kézi visszaváltású boltok számában is egész biztos növekedés várható, hiszen, ha egy kistelepülésen két kisbolt van, a vásárlók jellemzően azt fogják választani, ahol vissza lehet váltani.

Milyen arányban oszlanak meg a visszaváltások?

Kétharmadában PET, egyharmad arányban alumínium, és mindössze pár százalék az üvegek aránya.

Hogyan lehet növelni a visszaváltások számát?

– Új csatlakozókkal. Gördülékeny működéssel.

Az új visszaváltási rendszer hogyan viszonyul a korábbi szelektív hulladékgyűjtéshez, a kettő megfér-e egymás mellett?

– Természetesen megfér, hiszen a szelektív rendszerre a jövőben is szükség van. Sőt! egyre nagyobb szükség van, hiszen az a cél, hogy a műanyaghulladékok minél nagyobb arányban a szelektívbe kerüljenek, és ne a kommunálisba. Az italcsomagolások esetében azért nem volt jó megoldás a szelektív, mert nem valósult meg a teljes körforgás, a palackból nem palack lett, szemben a visszaváltással, ahol ez teljesül, és a palack anyagából palack készül. A másik érv a visszaváltás mellett, hogy a korábbi „tapossa laposra” rendszerben, mikor a szelektív kukába dobtuk az általunk összenyomott palackokat, az italcsomagolások mindössze 30-40 százalékát hasznosították újra, szemben a visszaváltással, ahol minimum 90 százalék a cél.

Milyen további megoldásokkal lehetne segíteni, hatékonyabbá tenni vidéken, a kisfalvakban a visszaváltási rendszert?

– Azzal, ha a kisboltok csatlakoznak a rendszerhez. Megéri nekik, hiszen kezelési díjat, és eszközöket kapnak. És a vásárlókat is vonzza a visszaváltás lehetősége. Egy falusi kisboltos egészbiztos többet beszélget a vásárlóival, így azt várjuk, hogy a vásárlók igénye nyomán meg fog nőni a csatlakozók száma.

Az újrahasznosítási számok hosszú távon hogyan növelhetők?

– A lehetőségek biztosításával, és nagyon komoly edukációval, a hulladéktermelők részéről pedig elszántsággal és nyitottsággal. Nagyon fontos, hogy tudjuk, mennyi értéket rejt a „szemetesládánk”, és ha azt megfelelően különválogatjuk, akkor azzal nagyon nagy szívességet teszünk a jövőnek.

Milyen lehetőségek vannak arra vonatkozóan, hogy az anyagokat tovább válogassák? Hogyan lehet nagyobb arányban begyűjteni és hasznosítani különböző anyagokat?

– Segíteni és edukálni kell az embereket abban, hogy külön gyűjtsék azoknak az anyagoknak a hulladékát, amikre lehetőséget ad a rendszer. És a céljaink szerint egyre több ilyen lesz. Így például a MOHU pár éven belül megnégyszerezi, és ezzel 6000-re növeli a textilkonténerek számát Magyarországon, emellett még az idén 200 ezer szelektív kukát helyezünk ki olyan háztartásokhoz, ahol eddig zsákban gyűjtötték a szelektív hulladékot. De több, mint 20 olyan szuperválogatót is tervezünk, amelyek robottechnikával 40 féle hulladékot képesek szétválogatni. Ez is jelentősen felgyorsítja majd a válogatás folyamatát, de a sikerhez szükségesek a hasznosítók is, hiszen nem elég különválogatni a hulladékot, azt hasznosítani is kell.

Névjegy

• 54 éves, nős, 3 gyermek édesapja
• 1988–1991 között a Bánki Donát Műszaki Főiskolára járt, ahol üzemmérnök diplomát szerzett
• 1996-ban pedig ugyanott menedzser szakmérnök végzettséget szerzett
• 1998-ban csatlakozott a MOL-hoz, és azóta több kiemelt tisztséget is betöltött már a vállalatnál.  A PB (propán-bután) termék igazgatói feladatait követően üzem- és fűtőanyag termékigazgató, valamint a Déli régió értékesítési igazgatói pozíció feladatait látta el. 2006 júliusában nevezték ki a Termékelőállítás és Kereskedelem területén belül Kereskedelmi igazgatónak, ezt a pozíciót 2011-ig töltötte be. 2011 júniusa és 2014 augusztusa között a Petrolkémia Divízió igazgatója és egyben a TVK Nyrt. vezérigazgatója volt. 2012 októberétől a MOL Magyarország Downstream ügyvezető igazgató pozíciót töltötte be, majd 2016 szeptemberében a MOL-csoport Kereskedelem és Optimalizálás ügyvezető igazgatójává nevezték ki. 2018 és 2021 júniusa között az INA igazgatóságának tagja volt. 2020 októberétől napjaink-ig pedig a MOL Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások igazgatója, mely pozícióban a magyar hulladékgazdálkodási koncessziós projekt feladatainak irányításáért felelős, így 2022 novemberétől egyben a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatói pozícióját is betölti.