Az Európai Unió nem lehet teljes a nyugat-balkáni térség csatlakozása nélkül - Interjú Ódor Bálinttal

Magyarország 2024 második felében vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét, ami most zárult le. Mit tart az elnökség legnagyobb sikerének?

– Amennyiben egy eredményt szeretne hallani, akkor az Bulgária és Románia teljes jogú schengeni csatlakozásának elérése. Egy 14 éves tárgyalási folyamat végére sikerült pontot tennünk. Ez Magyarországnak és a magyaroknak is komoly kézzelfogható eredmény nemzetpolitikai és gazdasági szempontból is. Jó volt látni, hogy amint éjfélt ütött az óra az óév utolsó napján, ami egyben az elnökség végét is jelentette, megvalósult a belügyminiszterek december 12-i döntése. A kérdésre ugyanakkor nehéz csak egy választ adnom, ezért ha van lehetőségem, ehhez hozzáteszem azt is, hogy megítélésem szerint több egyéb komoly eredményt is elértünk az elnökségi prioritások mentén. Kezdhetném rögtön a Budapest Nyilatkozat elfogadásával, amely konkrét feladatokat és céldátumokat fogalmaz meg az Európai Unió versenyképességének növelése céljából. A migráció tekintetében is sikerült fordulatot elérnünk, hiszen ma már a külső dimenzióról és az új, innovatív eszközök alkalmazásáról tárgyalnak a tagállamok. A migrációs politika esetében nagyon ritka a konszenzus, talán az első alkalommal beszélhetünk erről, ráadásul ez az új megközelítés a magyar állásponthoz esik közel, amely nagy eredmény. Azt gondolom, hogy a magyar elnökség munkája nélkül nem értünk volna el idáig, hiszen folyamatosan napirenden tartottuk ezt a kérdést mind munkacsoporti, mind magasabb szinten. A harmadik nagy téma a bővítés és a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának kérdése, amely az elmúlt félévben új lendületre kapott. Nyolc éve nem került sor fejezetzárásra, nekünk most Montenegróval sikerült három fejezetet is lezárni. Albániával két kormányközi konferenciát tartottunk. Szerbia kapcsán pedig három év szünet után sikerült megtenni az első lépést a harmadik klaszter megnyitásához vezető úton. Stratégiai vitákat tudtunk úgy vezetni, hogy azok megállapodással értek véget a bel- és igazságügyi együttműködés következő 5 évben követendő célkitűzéseitől kezdve a közös agrárpolitika 2027 utáni prioritásáig. A jogalkotás terén az intézményi átmenet miatt rendelkezésre álló szűkösebb, közel csupán 8 hétben is sikeresen letárgyaltuk több fontos európai jogszabály végleges formáját. Röviden válaszolva tehát a magyar elnökség elérte célkitűzéseit, elmozdulás történt minden olyan területen, amelyet prioritásként tűztünk ki magunk elé.

Említette a bővítést. A magyar elnökségnek a folyamat felgyorsítása érdekében mi volt a legfőbb feladata?

– Sokat segített a magyar kormány már régóta következetesen képviselt álláspontja. Hosszú ideje hangsúlyozzuk ugyanis, hogy az Európai Unió nem lehet teljes a nyugat-balkáni térség csatlakozása nélkül. Mind a tudásunk, mind a kapcsolatrendszerünk megvolt ahhoz, hogy 2024-ben valós előrehaladást tudjunk elkönyvelni. A bővítés kérdését folyamatosan napirenden tartottuk, hogy minél hamarabb megoldást találjunk a még fennmaradó problémákra. Tudatosítani kellett annak a jelentőségét, hogy a bővítés érdemeken alapuló tárgyalási folyamat maradjon. Ezért mind a szerb, mind az albán, mind a montenegrói előrelépés fontos és szükséges volt, tekintettel arra, hogy ezek a tagjelöltek teljesítették a szükséges feltételeket. Az ülésteremben azt érzékeltük, hogy a legtöbb tagállam egyetért velünk a bővítési folyamat felgyorsításában. Az eredmények pedig magukért beszélnek.

Fotó: Vémi Zoltán

Az Európai Unió versenyképességének erősítése terén milyen előrelépést sikerült elérni?

– Említettem korábban a Budapest Nyilatkozat elfogadását, de hosszú még a sor: sikerült megállapodást elérnünk az „áfa a digitális korban” nevű csomagról, melynek célja az adócsalás elleni küzdelem, a vállalkozások támogatása és a digitalizáció előmozdítása. Szintén megállapodás született a Tanácsban a fogyasztók pénzügyi adatainak hozzáférhetőbbé tételéről, az ún. FIDA javasolt keretéről, illetve megállapodtunk az Európai Parlamenttel több uniós jogszabályról, például a határrégiók új uniós fejlesztési és növekedési eszközéről; a pénzügyi szolgáltatások és a beruházástámogatás területére vonatkozó egyes jelentéstételi követelmények egyszerűsítéséről, csakúgy, mint a referenciamutatók engedélyezésére és nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményeknek észszerűsítéséről.

A migráció és a közös agrárpolitika terén milyen eredményeket értek el?

– Ahogy említettem, a belügyminiszteri tanácsülésén új konszenzus alakult ki a tagállamok között, ami ráadásul nagyon közel esik a magyar állásponthoz. Ez a fordulat tetten érhető volt az Európai Tanács októberi ülésén is, ahol a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy új, innovatív eszközökre van szükség az illegális migráció elleni fellépés tekintetében. A magyar elnökség mind politikai, mind stratégiai és szakértői szinten megkezdte továbbá a „visszafogadási, vagy kitoloncolási központok” koncepciójának kidolgozását. Nem volt olyan hónap, hogy az állandó képviselők bizottsága, a Coreper, ne tűzte volna napirendre a migráció külső dimenziójának kérdését is, mindig egy-egy harmadik ország vagy térség vizsgálatával Afrikától Ázsiáig.

A közös agrárpolitika kapcsán is jelentős eredményről tudok beszámolni, hiszen a Tanács decemberben egyhangúlag hagyta jóvá a közös agrárpolitika jövőjéről szóló következtetéseket. Ilyenre eddig még nem volt példa, hogy a tagállamok között teljes konszenzust sikerült teremteni a közös agrárpolitika jövőjéről. A szöveg kiemeli az élelmezésbiztonság garantálását, mint kulcsfontosságú célt, amelynek azonban tekintettel kell lennie a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának szavatolására, és a megfizethető árak biztosítására a fogyasztók számára. A következtetések leszögezik, hogy a közvetlen kifizetéseknek továbbra is támogatniuk kell a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilitását.

Szóba került már az „áfa a digitális korban” kezdeményezés. Mik a legfontosabb elemei?

– A javaslat célja, hogy az áfa szabályokat a digitális gazdaság követelményeihez igazítsa, miközben kihasználja az informatika nyújtotta lehetőségeket. Ezáltal csökkenteni kívánja a vállalkozások és az adóhatóságok adminisztratív terheit, és hatékonyabbá kívánja tenni az áfacsalás elleni fellépést.

A kezdeményezés három pillérre épül. Az első a valós idejű digitális adatszolgáltatási rendszer létrehozása, amelynek keretében a határokon átnyúló, vállalkozások közötti ügyletek esetében elektronikus számlákat kell kiállítani, az adatokat pedig automatikusan továbbítják az adóhatóságoknak. Ez lehetővé teszi, hogy a tagállamok gyorsan és pontosan információkhoz jussanak, amit az áfacsalás elleni küzdelem során tudnak hasznosítani.

A második pillér az online szálláshely-szolgáltatók és személyszállítási szolgáltatók áfájára vonatkozik. Az új szabályok szerint a platformok válnak felelőssé az áfa beszedéséért és megfizetéséért azokban az esetekben, amikor a szolgáltatók – például egyéni vállalkozók vagy magánszemélyek – egyébként nem fizetik meg azt, mert nem áfaalanyok, vagy nincsenek tisztában az áfa kötelezettségeikkel.

A harmadik pillér az egyablakos ügyintézési rendszer kiterjesztésére irányul, például bizonyos termékek, mint a villamos energia vagy a gáz, fogyasztóknak történő értékesítésére. Ezáltal a vállalkozások egyetlen online portálon, a saját nyelvükön tudják teljesíteni áfakötelezettségeiket, ami jelentősen megkönnyíti számukra az uniós belső piacon való tevékenykedést. Mindezek a lépések egyszerre korszerűsítik az áfa szabályokat, erősítik a vállalkozások versenyképességét, és hatékonyabbá teszik az adócsalás elleni fellépést.

A Budapesten elfogadott versenyképességi paktumnak mi a jelentősége, mi a fő célja?

– A fő célunk az volt, hogy a paktum valós feladatokat szabjon meg konkrét határidőkkel az Európai Unió versenyképességének növeléséhez. Azaz olyan célokat, amelyek minden szakpolitikában érvényesülnek. A tény, hogy egy ilyen vállalást sikerült konszenzussal elérni Budapesten, azt bizonyítja, hogy a tagállamok is látják Európa lemaradását a globális versenytársakkal szemben. Világossá vált például, hogy versenyképességünk javításához elengedhetetlen az adminisztratív terhek csökkentése, a szabályok egyszerűsítése. A magyar elnökség alatt elért számos megállapodás szolgálja ezt a célt. A tagállamok vállalták emellett a GDP 3%-ának kutatásra és fejlesztésre való fordítását 2030-ig. Hangsúlyozták továbbá az ipari megújulás és a dekarbonizáció biztosítását is. Elérkezett tehát az idő, hogy az EU végre felülkerekedjen az elmúlt évek nehéz gazdasági körülményeinek hatásain és ismét felfelé ívelő pályára álljon. Ehhez pedig a magyar elnökség megadta az első löketet. 

Névjegy

• 1999-ben szerezte meg közgazdász diplomáját a Fribourgi Egyetemen, Svájcban
• 2014-ben a Corvinus Egyetemen nemzetközi kapcsolatok szakirányon PhD címet kapott (kutatási területe Magyarország érdekérvényesítési lehetőségei a Tanácsban, különös tekintettel a kettős többség bevezetésére)
• 2000-től 2002-ig a Külügyminisztériumban elemzőként dolgozott a Stratégiai és Tervezési Főosztályon, majd tanácsos volt az EU integrációs és Intézményi Főosztályon
• 2004-től 2010-ig az Országgyűlés Külügyi Hivatalánál osztályvezető, majd 2007-től főosztályvezető volt
• 2010. júniustól – 2014. októberig EU ügyekért felelős helyettes államtitkár, európai igazgató, az Európai
• Koordinációs Tárcaközi Bizottság titkára – Külügyminisztérium
• 2014. október 17-től – 2020. február 29.: nagykövet, Magyarország Ottawai Nagykövetségén
• 2020. március 1-től – PSC nagykövet, Magyarország képviselője az EU Politikai és Biztonsági Bizottságában, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletén
• 2022. szeptember 1-től – nagykövet, állandó képviselő Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén