Az alanyi adómentesség rendszerének változásai 2025. január 1-től

Az általános forgalmi adó uniós szinten harmonizált adónem (uniós elnevezéssel: hozzáadottérték-adó, azaz héa), amelynek uniós szintű, közös szabályait a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (Áfa irányelv) tartalmazza. Az Áfa irányelv 2025. január 1-jével módosul, az így változó szabályokat pedig a tagállamok ezen kezdő időponttal kötelesek átültetni és alkalmazni. Az uniós szabályozás változásának eredményeképpen átalakul, bővül a Magyarországon alanyi adómentesség néven ismert rendszer. Az erre vonatkozó előírásokat az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény iktatta be az Áfa törvénybe¹.

Az új rendszer lényege és hatásai

Az, hogy a tagállamok lehetővé teszik-e a területükön letelepedett áfaalanyok számára az alanyi adómentesség választását, a tagállamok döntésétől függ. Amennyiben azonban biztosítják e lehetőséget adóalanyaik számára, abban az esetben 2025. január 1-től kötelesek e választási jogot biztosítani az EU más tagállamában letelepedett (e tekintetben: székhellyel, ennek hiányában belföldi lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező – a továbbiakban összefoglalóan: székhely) áfaalanyok számára is (ún. határon átnyúló alanyi adómentesség). A székhelyük szerinti tagállamban alanyi adómentességet választó adóalanyokra vonatkozó előírások érdemben nem változnak.

Az alanyi adómentesség határon átnyúló módon történő választására egyablakos jellegű rendszer kerül kialakításra. Ez azt jelenti, hogy a választási jogát gyakorolni kívánó adóalany a letelepedése (székhelye) szerinti tagállam erre kijelölt hatóságánál jelezheti igényét, anélkül, hogy a mentesség választásával érintett másik tagállamban formálisan be kellene jelentkeznie az ottani adóhatósághoz. A székhelye szerinti tagállam fogja ellenőrizni – a mentességgel érintett tagállam bevonásával –, hogy az adóalany megfelel-e a másik tagállam alanyi adómentességre vonatkozó jogszabályi feltételeinek és amennyiben igen, a székhely szerinti tagállam fogja megállapítani a határon átnyúló adómentességet alkalmazó adóalany számára az adószámához kapcsolódó ún. „EX” utótagot, amelyet a mentesség időszakában, mentességgel érintett ügyletei tekintetében alkalmazni köteles.

A fentieket illetően szükséges kihangsúlyozni, hogy annak érdekében, hogy az egyablakos rendszer zökkenőmentesen tudjon működni és egyértelmű legyen, hogy az adóalany mely tagállamhoz fordulhat az alanyi adómentesség választása esetén és mely tagállam hatóságai kötelesek eljárni e tekintetben, szükségszerűen adódik, hogy ezen szabályok keretei között a „letelepedettség” alatt székhelyet értsen minden érintett fél.

Mindebből fakadóan a Magyarországon gazdasági tevékenységet folytató áfaalanyok számára 2025. január 1-jétől az alábbi lehetőségek adódnak:

a) a belföldön székhellyel rendelkező adóalanyok minimális változástól eltekintve továbbra is a hatályos keretek között választhatnak és alkalmazhatnak belföldön alanyi adómentességet,

b) a belföldön székhellyel rendelkező, más tagállamban az alanyi adómentességnek megfelelő mentességet választani kívánó adóalanyok a magyar adóhatósághoz benyújtott nyilatkozat útján választhatják másik tagállamban ezen mentesség alkalmazását, vagyis ehhez kapcsolódóan a mentességgel érintett, másik tagállamban bejelentkezésre nem lesznek kötelezettek,

c) azok az adóalanyok (függetlenül attól, hogy belföldön az áfa szabályai szerinti állandó telephelyük van-e), amelyek az EU más tagállamában székhellyel rendelkeznek, az ún. határon átnyúló alanyi adómentesség szabályainak alkalmazását választhatják belföldön, a saját (letelepedettségük szerinti) adóhatósághoz bejelentve, belföldi regisztráció nélkül,

d) azok az adóalanyok, amelyek az EU-n kívüli, ún. harmadik államban rendelkeznek székhellyel, 2025-től nem választhatnak és nem alkalmazhatnak belföldön (megj.: más tagállamban sem) alanyi adómentességet, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy más tagállamban rendelkeznek-e egyébként állandó telephellyel, illetve attól, hogy a 2024. december 31-ig hatályos szabályok alapján egyébként alanyi adómentességet alkalmaztak-e. Vagyis ezen adóalanyi kör 2025-től mindenképpen kiesik az alanyi adómentesség választására jogosultak közül.

A c) csoportba tartozó adóalanyokra vonatkozóan az Áfa törvény ún. átmeneti szabályt (365. §) ír elő. Ez az átmeneti rendelkezés figyelembe veszi azt, hogy az új rendszer 2025. január 1-jével indul és keretei között a határon átnyúló alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozat benyújtására is csupán ezen naptól kezdődően nyílhat lehetőség. Ebből fakadóan azon külföldi adóalanyok, amelyek már 2024-ben is alanyi adómentességet alkalmaztak a hatályos szabályok alapján és a mentességet – a feltételeknek megfelelve (lásd lentebb) – továbbra is alkalmazni kívánják, átmeneti szabály hiányában időlegesen bizonytalan helyzetbe kerülhetnének adómentes státuszukat illetően, figyelemmel a nyilatkozatuk elbírálásának időigényére, valamint arra a tényre, hogy a határon átnyúló adómentesség alapvetően csupán az EX-utótag hivatalos megállapításától és közlésétől kezdődően alkalmazható. Az Áfa törvény azonban biztosítja, hogy az ilyen, már 2024-ben (egész évben vagy tevékenységét kezdő adóalany esetében időarányosan) is alanyi adómentességet alkalmazó külföldi adóalanyok 2025-ben folytatólagosan alkalmazhassák az alanyi adómenteséget legkésőbb 2025. április 30-ig, ha:

•  egyébként megfelelnek az alanyi adómentesség választására vonatkozó, 2025-től hatályos feltételeknek (tehát alappal várható, hogy utóbb megállapítják számukra az EX-utótagot),
•  2024. december 1-31. között nyilatkoznak a magyar állami adó- és vámhatóságnak azon szándékukról, hogy az alanyi adómentességet továbbra is alkalmazni kívánják (azzal, hogy emellett a 2025. január 1-jétől hatályos előírások szerinti formális, elektronikus nyilatkozatot is be kell majd nyújtaniuk az adómentesség választására vonatkozóan),
•  2025. január 15-ig adatot szolgáltatnak a jogszabályban előírt árbevételi adataikról.

A határon átnyúló alanyi adómentesség választásának feltételei

Ha egy más tagállamban székhellyel rendelkező adóalany belföldön kíván alanyi adómentességet választani, az alábbi együttes feltételeket kell teljesítenie:

•  belföldön megszerzett éves árbevétele nem haladja meg a hatályos árbevételi értékhatárt (12 millió forintot) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen, és
•  az adóalany ún. uniós árbevétele (az összes tagállamban együttesen megszerzett árbevétel) éves szinten nem haladja meg a 100.000 euró értékhatárt sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ténylegesen.

Annak a magyar székhelyű adóalanynak, amely más tagállamban kíván alanyi adómentességet választani, a fentiekhez hasonlóan a mentesség választásával érintett másik tagállam által előírt tagállami éves árbevételre és egyidejűleg az uniós árbevételre vonatkozó feltételeknek kell megfelelnie.

Az árbevétel számítását illetően 2025. január 1-től változás – az alanyi adómentességnek mind belföldön székhellyel rendelkező adóalanyként, mind határon átnyúló jelleggel történő választása esetén, az uniós jogi keretek módosulásához igazodva –, hogy az áfaszabályozás értelmében vett, ún. új közlekedési eszköz Közösségen belüli adómentes értékesítéséből származó árbevétel beleszámít az adómentesség választására jogosító értékhatárba. Ehhez kapcsolódóan azt is rögzíti a jogszabály, hogy az alanyi adómentességet választott adóalany továbbra sem járhat el alanyi adómentes minőségében abban az esetben, ha a Közösség másik tagállamába értékesít új közlekedési eszközt.

A határon átnyúló alanyi adómentesség választásának módja

Az a más tagállamban székhellyel rendelkező adóalany, amely belföldi tevékenysége tekintetében kíván alanyi adómentességet választani, a székhelye szerinti tagállamban teheti meg erre vonatkozó, elektronikus nyilatkozatát 2025. január 1-től kezdődően, a fent hivatkozott egyablakos jellegű rendszer keretében. Ezen eljárás részletszabályait az érintett tagállam joga tartalmazza, azok nem tartoznak a magyar joghatóság körébe.

Az a belföldi székhellyel rendelkező adóalany, amely más tagállambeli tevékenysége tekintetében kíván az alanyi adómentességnek megfelelő mentességet választani, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál tett, elektronikus nyilatkozat útján élhet e választási joggal. A nyilatkozat benyújtására ebben az esetben is 2025. január 1-től van lehetőség. A határon átnyúló adómentesség jogintézményének részletszabályai egy különálló írás keretében kerülhetnek bemutatásra. 

¹az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény