A könyvvizsgálati elvárási rés a pénzügyi-számviteli szakmát régóta foglalkoztató téma hazánkban. Megfelelő definiálása, illetve a modellezésével és a rés szűkítésével foglalkozó kutatások egyaránt hangsúlyos kérdésként jelentkeznek az eltérő gazdasági fejlettségű országokban is.
A globális recesszió ellenére az outsourcing1 piaca 2012-ig folyamatosan bővült, amikor is az iparág mérete már elérte a 99 milliárd USA-dollárt. Tavaly viszont megszakadt ez a tendencia, és 82,9 milliárd dollárra redukálódott az ebből származó bevétel, de a pénzügy-számvitel területén töretlen maradt a kiszervezés iránti elkötelezettség.
Általában olyan tevékenység kiszervezése javasolt, ami napi gyakoriságú, mivel ha egy ritkán előforduló tevékenységet szerveznénk ki, akkor annak a kiszervezése nem lenne elég költséghatékony. Ezenkívül olyan tevékenységet célszerű kiszervezni, amely a piacon jelen lévőktől nem tér el jelentősen, mivel ha túl egyedi tevékenységet bíznánk rá a külső szolgáltatóra, akkor félő, hogy a hosszú távú versenyelőnyünket nem tudnánk megőrizni. Ha egy szervezet azon részét szervezzük ki, amely a piacon jelen lévőkkel tökéletesen megegyezik, akkor biztosan nem áll fenn annak a veszélye, hogy a vállalatunk értéke egészében csökkenne. Az outsourcing megtörténhet országhatáron belül, illetve külföldi leányvállalatokhoz rendelve. Szolgáltatási szintek alapján beszélhetünk információs technológia, üzleti és stratégiai folyamatok kiszervezéséről (Strategic Process Outsourcing, SPO).
A számviteli szolgáltatások tekintetében általában mindkét feltétel fennáll. A számviteli szolgáltatások kiszervezése az 1980- as években kezdődött el, és elsősorban költségcsökkentési célok motiválták.
A kiszervezés előnyeit, hasznát a következőkben lehet összefoglalni: költségmegtakarítás, nagyobb rugalmasság, magasabb és mérhetőbb kiszolgálási szint, a fő tevékenységre koncentrálás, hiányzó képességek, technológia biztosítása, fix költségek változóvá tétele, eszköz- és létszámlekötés csökkentése, valamint a vállalati kultúra fejlődése. A vállalati kultúra fejlesztését a szervezetek általában addig nem helyezik előtérbe, amíg a költségcsökkentés vagy a nagyobb rugalmasság funkciója nem teljesül. A kiszervezésnek természetesen lehetnek veszélyei, kockázatai is, amelyek effektív kárt is okozhatnak a kiszervezőnek, ha nem megfelelő szerződést köt. Előfordulhat, hogy a szolgáltató alulteljesít, elveszti a megbízó a flexibilitását, a folyamatok feletti kontrollt, a belső tudást, gyengülhet a tárgyalópozíciója, adódhatnak irányítási problémák, személyes konfliktusok a belső információk, értékek kiszivárgásával kapcsolatosan, felmerülhetnek rejtett, pótlólagos költségek. A sok negatív tapasztalat miatt a „visszaszervezésnek” is nagy piaca van.
A leghatékonyabban a következő nagy tranzakciószámban előforduló számviteli funkciók szervezhetők ki: szállítók és vevők könyvelése, utazás- és költségelszámolás, banki könyvelés és kipontozás, számviteli rendszerek felállítása, számvitel IT-támogatása, tárgyi eszközök és készletek könyvelése. A következő számviteli területek viszont a vállalaton belül hatékonyabbak: kontrolling, számviteli tervezések és előrejelzések, likviditásmenedzsment, adózás, főkönyvelői tevékenységek.
Öt számviteli terület magasan kiemelkedik a szolgáltatóközpontok portfóliójából: a szállítói számlák kezelése, a főkönyvi könyvelés, a számviteli beszámolás, a vevői számlák kezelése és az eszközkezelés. A főkönyvi könyveléshez főleg a speciálisabb gazdasági események tartoznak, így itt nagy számviteli háttértudás és jelentős gyakorlati tapasztalat szükséges. A beszámoló elkészítése eseti jellegű, és a jellegéből adódóan egy üzleti évben egyszer történik meg. A beszámoló elkészítése relatíve elég mechanikus, ugyanakkor a vállalatok a lehető legkevesebb releváns információt adják ki magukról. Ha kiszervezésre kerül ez a tevékenység, akkor például hosszas egyeztetés szükséges ahhoz, hogy a vállalat számára a legmegfelelőbb kiegészítő melléklet összeálljon. A bérszámfejtés alulreprezentálásának oka lehet, hogy a vállalaton belül a fizetések a legbizalmasabb információk, a vállalatok a mai napig kényes területként kezelik, amit nem szeretnének kiadni a kezeik közül.
LÁBJEGYZETEK:
1. Az outsourcing angolszász eredetű szó, amelynek eredeti formája az „Outside Resource Using”: külső erőforrás használata.
A tanulmány teljes terjedelmében elérhető - a szerző által leadott formában - az alábbi linken: