A kamara megállja a helyét

A kamara megalakulása óta nemzetközi alelnöke a szervezetnek. Már az egyesü­let is kapcsolódott az európai (FEE) és a nemzetközi (IFAC) szervezetekhez. Föl­idézné az úgynevezett „hőskort”?

A kamara elődjének nemzetközi tevé­kenysége rendkívül szerteágazó volt. Eb­ben az időben kellett kialakítani a nem­zetközi könyvvizsgálói, számviteli élethez − mind a világszervezethez, az IFAC-hoz, mind az európai szervezethez, a FEE-hez − való csatlakozás alapfeltételeit. Két-két szervezet ajánlását kellett megsze­reznünk. Támogatta belépésünket Skó­cia, Hollandia, Németország, Ausztria és Franciaország is. Kezdetben két évig le­velező tagként szerepeltünk, s utána kap­tuk meg a teljes jogú tagságot. A környe­ző országok szakmai szervezeteit jóval megelőztük, elsőként léptünk be mindkét nemzetközi szervezetbe. A kamara akkori tagsága rendkívül aktív volt, külföldi kon­ferenciákon is sokan részt vettek. Úgy az IFAC, mint a FEE, valamint jelentős uniós országok szakmai szervezetei is komoly támogatást, szakmai tanácsadást nyújtot­tak a magyar kamara szerkezetének, okta­tási rendszerének kialakításához.

Lassan húsz éve van egészen közelről rálátása a nemzetközi számviteli, könyv­vizsgálati szabályozó intézmények mun­kájára. Vajon jobb lett ezen intézmények által a világ?

A társadalmi elvárás és a tényleges meg­felelés között mindig is fennáll egy sza­kadék, különösen gazdasági válsághely­zetek idején. Azonban hangsúlyoznom kell: a nemzetközi szakmai szervezetek a szakmai kohéziót erősítik, műhelye­ikben rendkívül komoly sztenderdalko­tó tevékenység folyik, ennek mentén vi­lágrészenként, régiónként összefogják a szakmai elitet, segítséget nyújtanak a számviteli, könyvvizsgálói szakmának és általuk hozzájárulnak a gazdaság fejlődé­séhez is. Ugyanakkor állandó interaktív tevékenység folyik a nemzetközi és a helyi közösségek között. A tagsághoz ugyanis nemcsak jogok, hanem rendkívül komoly kötelezettségek is járnak, és a megfelelést folyamatosan ellenőrzik. Hozzáteszem: az egyes országok eltérő szakmapolitiká­ja, gazdaságpolitikája, gazdasági fejlettsé­ge okán keletkezhetnek olyan hiányossá­gok, amelyek pótlását nem lehet elvárni a nemzetközi szervezetektől.

A 119 ország 163 szakmai szervezetét tö­mörítő IFAC három bizottságának a mun­kájában több mint tíz évig vett részt. Ki­emelne néhány nagy horderejű változást?

Nem arról van szó, hogy az IFAC fölülről adná az instrukciókat, hanem a munkájá­ban való interaktív részvételről. Az IFAC a bizottságai által gyakorolja a szakmai munkát, amelybe bevonja a tagországok szervezeteit. Ha ki kell emelnem valamit, akkor az az, hogy abban a két ciklusban alakultak ki az oktatási sztenderdek, ami­kor az Oktatási Bizottság tanácsadója voltam. Ennek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is részese volt, hiszen maximá­lisan támogatta munkámat a mindenkori elnök, a szakmai alelnök és az oktatási al­elnök is. Bár magunkat gyakran ostoroz­zuk, meg kell jegyeznem: nincs szégyen­keznivalónk.

Mi az, amit nemzetközi szinten másként kellene csinálni?

Az európai auditreform kialakítása túl hosszan elhúzódik, ami azzal a veszél­lyel jár, hogy elbizonytalanítja a fiatalok számára a szakma jövőjét. Már 2008 óta folyik a szabályozó rendszer átalakítása, és majd csak 2016-ban kezd működni. A direktívák kialakítása túl vontatottan haladt, nagyon hosszú volt az egyezteté­si folyamat.

Megítélése szerint a magyar kamara mennyiben követi a nemzetközi tren­deket?

A kamara folyamatosan együtt mozgott a világtrendekkel, nagyon gyorsan bevezet­tük a sztenderdeket, néha támadás is ért minket, hogy túl korán, de a gyakorlat, az élet minket igazolt. A kamara tagsága, bi­zottságai, elnöksége megvitatta és eljut­tatta véleményét számtalan szakmai kér­désben a sztenderdalkotókhoz. A kamara megállja a helyét akár a Visegrádi 4-eken belül, akár az európai uniós mezőnyben. Ezt jelzi az is, hogy az IFAC, a FEE és sok ország szervezetei gyakran képviseltették magukat a magyar kamara konferenciáin, rendezvényein.

Az elmúlt ciklusok alatt mi okozta a leg­több fejtörést a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nemzetközi alelnökeként?

Aggódtam amiatt, hogy lassan mozdul­tunk a nemzetközi számviteli szakmai nyelv, az IFRS kialakításában. Most már látok fényt az alagút végén, ami részben a kamarának, részben a magyar szabályo­zás előkészítőinek köszönhető. Mostanra gyorsult fel a folyamat, a magyar törvény­alkotás, a magyar oktatógárda felkészült az IFRS széles körű bevezetésére. Dicsér­ni kell a jogalkotót, hiszen tehermentesíti a vállalkozót, mert nem kell két − magyar és nemzetközi – beszámolót is készítenie.

Mennyiben ért egyet a nemzetközi szten­derdekben bekövetkezett eddigi változá­sokkal? Mi az, amit másként szabályozna?

A könyvvizsgálati sztenderdekben ne­hézséget okoz az arányosság követelmé­nye, a kis- és közepes vállalkozásoknál alkalmazandó könyvvizsgálói sztender­dek megfogalmazásaiban pedig vannak bizonytalanságok. Ezek értelmezéséhez szükség lenne egyértelmű magyarázatok­ra. Hozzáteszem, még a kezdeti lépések­nél tartunk, még azt sem lehet mondani, hogy gyerekcipőben járunk, hiszen né­hány éve vezették be ezeket a sztenderd változásokat. Meggyőződésem, hogy ki­forrja magát, ehhez azonban a szakmá­nak visszajelzéseket kell küldeni a szten­derdalkotók felé. Az IFAC-nál megvan a fogadókészség, hiszen kialakította a kkv-könyvvizsgálókkal foglalkozó bizottságot. Egyébként adósok vagyunk a kis és köze­pes nagyságú könyvvizsgálói társaságok felé, a szektort ugyanis el kell látnunk fel­adatokkal. Vannak erre nemzetközi pél­dák, például Svédországban az értékhatár fokozatos növelése mellett gondoskodtak a kkv-könyvvizsgálókról, valamennyi ket­tős könyvvitelű vállalkozás beszámolóját ugyanis ellenjegyzéssel kell ellátni.

Az IFAC legutóbbi, római tanácsülése kijelölte a 2015–2019 közötti időszak stratégiáját. A kongresszus főbb témái között szerepelt az új könyvvizsgálói jelentés, oktatás, könyvvizsgálói kom­petencia, csalás és korrupció kivédése, etikai kódex, túlélési technikák, nem­zetközi összefogás adózás területén, el­várások az auditbizottság felé, fiskális fenntarthatóság. Ön mit emelne ki, je­lentőségét tekintve?

Valamennyi felvetett téma alapkérdés, nagyon fontos. A társadalmakat a csa­lás és korrupció kivédése nagyon izgat­ja, erre kiemelten érzékeny valamennyi ország. Véleményem szerint javítaná a korrupció és csalások elleni harc ered­ményességét a public szektor könyvvizs­gálatának kiterjesztése. Kiemelném még az auditreform részeként megújuló, kibő­vülő könyvvizsgálói jelentést, a könyv­vizsgálónak ugyanis lehetősége lesz a vállalkozás működéséről véleményt for­málni. Nem a korábbi hosszú jelentés visszahozásáról van szó, az a mérleg kibontása volt. A jelenlegi egymonda­tos könyvvizsgálói jelentést az ügyfelek szükséges rossznak tekintik, mivel meg­ítélésük szerint nincs információtartalma. Meglátásom szerint az ügyfelek elége­dettebbek lesznek majd a könyvvizsgálói jelentéssel, ami reményeink szerint a díj­tételekben is megjelenik majd.

Megítélése szerint hogyan változik a könyvvizsgáló szerepe a jövőben? Mi várható nemzetközi szinten, és mire számíthatnak a magyar könyvvizsgálók?

A könyvvizsgálói függetlenség nagyobb hangsúlyt kap, a tanácsadói és a könyv­vizsgálói üzletág kettéválik. A nemzet­közi piacra a koncentráció jellemző, mi­vel a kialakuló magas követelmények egy ember képességeit meghaladják, ezért el­engedhetetlen az összefogás. A magyar könyvvizsgálók számára is komoly kihívás a tudás egyesítése munkateamek kialakí­tása által, amellyel a kor kihívásának meg tudnak felelni. Periklészt idézve: „A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá.” Meg­győződésem, hogy a kamara szakmai kö­zössége képes erre.

Dr. Eperjesi Ferenc
nemzetközi alelnök
Magyar Könyvvizsgálói Kamara

VÉGZETTSÉG

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
nemzetközi pénzügyek
nemzetközi kereskedelem
szervezés és elemzés szakközgazdász

SZAKMAI TAPASZTALATOK

1999− KPMG Hungária Kft.
ügyvezető igazgató, partner,
bejegyzett könyvvizsgáló
1994−1999 TPA Control Könyvvizsgáló Kft.
ügyvezető igazgató, bejegyzett könyvvizsgáló
1993−1994 IBUSZ RT.
befektetési igazgató
1990−1992 Arthur Andersen – Bécs
kelet-európai szakértő
1985−1990 ALUKER
kereskedelmi igazgató
1980−1985 Magyar Alumíniumipari Tröszt
ellenőrzési főosztályvezető
1974−1980 Pénzügyminisztérium,
Ellenőrzési Főigazgatóság, főrevizor
1997− Magyar Könyvvizsgálói Kamara,
nemzetközi ügyekért felelős alelnök
1998−2003 az IFAC Oktatási Bizottságának tanácsadója
2004−2006 az IFAC Tagsági Megfelelés Bizottságának tagja
2007−2009 az IFAC Fejlődő Országok Bizottságának tagja