A nemzetközi szakmai szervezetek a szakmai kohéziót erősítik – hangsúlyozta a folyóiratunknak nyilatkozó dr. Eperjesi Ferenc, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nemzetközi alelnöke, aki többek között beszélt a nemzetközi sztenderdalkotásról, az auditreformról, a nemzetközi és a hazai könyvvizsgálat jövőbeni alakulásáról is.
A kamara megalakulása óta nemzetközi alelnöke a szervezetnek. Már az egyesület is kapcsolódott az európai (FEE) és a nemzetközi (IFAC) szervezetekhez. Fölidézné az úgynevezett „hőskort”?
A kamara elődjének nemzetközi tevékenysége rendkívül szerteágazó volt. Ebben az időben kellett kialakítani a nemzetközi könyvvizsgálói, számviteli élethez − mind a világszervezethez, az IFAC-hoz, mind az európai szervezethez, a FEE-hez − való csatlakozás alapfeltételeit. Két-két szervezet ajánlását kellett megszereznünk. Támogatta belépésünket Skócia, Hollandia, Németország, Ausztria és Franciaország is. Kezdetben két évig levelező tagként szerepeltünk, s utána kaptuk meg a teljes jogú tagságot. A környező országok szakmai szervezeteit jóval megelőztük, elsőként léptünk be mindkét nemzetközi szervezetbe. A kamara akkori tagsága rendkívül aktív volt, külföldi konferenciákon is sokan részt vettek. Úgy az IFAC, mint a FEE, valamint jelentős uniós országok szakmai szervezetei is komoly támogatást, szakmai tanácsadást nyújtottak a magyar kamara szerkezetének, oktatási rendszerének kialakításához.
Lassan húsz éve van egészen közelről rálátása a nemzetközi számviteli, könyvvizsgálati szabályozó intézmények munkájára. Vajon jobb lett ezen intézmények által a világ?
A társadalmi elvárás és a tényleges megfelelés között mindig is fennáll egy szakadék, különösen gazdasági válsághelyzetek idején. Azonban hangsúlyoznom kell: a nemzetközi szakmai szervezetek a szakmai kohéziót erősítik, műhelyeikben rendkívül komoly sztenderdalkotó tevékenység folyik, ennek mentén világrészenként, régiónként összefogják a szakmai elitet, segítséget nyújtanak a számviteli, könyvvizsgálói szakmának és általuk hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez is. Ugyanakkor állandó interaktív tevékenység folyik a nemzetközi és a helyi közösségek között. A tagsághoz ugyanis nemcsak jogok, hanem rendkívül komoly kötelezettségek is járnak, és a megfelelést folyamatosan ellenőrzik. Hozzáteszem: az egyes országok eltérő szakmapolitikája, gazdaságpolitikája, gazdasági fejlettsége okán keletkezhetnek olyan hiányosságok, amelyek pótlását nem lehet elvárni a nemzetközi szervezetektől.
A 119 ország 163 szakmai szervezetét tömörítő IFAC három bizottságának a munkájában több mint tíz évig vett részt. Kiemelne néhány nagy horderejű változást?
Nem arról van szó, hogy az IFAC fölülről adná az instrukciókat, hanem a munkájában való interaktív részvételről. Az IFAC a bizottságai által gyakorolja a szakmai munkát, amelybe bevonja a tagországok szervezeteit. Ha ki kell emelnem valamit, akkor az az, hogy abban a két ciklusban alakultak ki az oktatási sztenderdek, amikor az Oktatási Bizottság tanácsadója voltam. Ennek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is részese volt, hiszen maximálisan támogatta munkámat a mindenkori elnök, a szakmai alelnök és az oktatási alelnök is. Bár magunkat gyakran ostorozzuk, meg kell jegyeznem: nincs szégyenkeznivalónk.
Mi az, amit nemzetközi szinten másként kellene csinálni?
Az európai auditreform kialakítása túl hosszan elhúzódik, ami azzal a veszéllyel jár, hogy elbizonytalanítja a fiatalok számára a szakma jövőjét. Már 2008 óta folyik a szabályozó rendszer átalakítása, és majd csak 2016-ban kezd működni. A direktívák kialakítása túl vontatottan haladt, nagyon hosszú volt az egyeztetési folyamat.
Megítélése szerint a magyar kamara mennyiben követi a nemzetközi trendeket?
A kamara folyamatosan együtt mozgott a világtrendekkel, nagyon gyorsan bevezettük a sztenderdeket, néha támadás is ért minket, hogy túl korán, de a gyakorlat, az élet minket igazolt. A kamara tagsága, bizottságai, elnöksége megvitatta és eljuttatta véleményét számtalan szakmai kérdésben a sztenderdalkotókhoz. A kamara megállja a helyét akár a Visegrádi 4-eken belül, akár az európai uniós mezőnyben. Ezt jelzi az is, hogy az IFAC, a FEE és sok ország szervezetei gyakran képviseltették magukat a magyar kamara konferenciáin, rendezvényein.
Az elmúlt ciklusok alatt mi okozta a legtöbb fejtörést a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nemzetközi alelnökeként?
Aggódtam amiatt, hogy lassan mozdultunk a nemzetközi számviteli szakmai nyelv, az IFRS kialakításában. Most már látok fényt az alagút végén, ami részben a kamarának, részben a magyar szabályozás előkészítőinek köszönhető. Mostanra gyorsult fel a folyamat, a magyar törvényalkotás, a magyar oktatógárda felkészült az IFRS széles körű bevezetésére. Dicsérni kell a jogalkotót, hiszen tehermentesíti a vállalkozót, mert nem kell két − magyar és nemzetközi – beszámolót is készítenie.
Mennyiben ért egyet a nemzetközi sztenderdekben bekövetkezett eddigi változásokkal? Mi az, amit másként szabályozna?
A könyvvizsgálati sztenderdekben nehézséget okoz az arányosság követelménye, a kis- és közepes vállalkozásoknál alkalmazandó könyvvizsgálói sztenderdek megfogalmazásaiban pedig vannak bizonytalanságok. Ezek értelmezéséhez szükség lenne egyértelmű magyarázatokra. Hozzáteszem, még a kezdeti lépéseknél tartunk, még azt sem lehet mondani, hogy gyerekcipőben járunk, hiszen néhány éve vezették be ezeket a sztenderd változásokat. Meggyőződésem, hogy kiforrja magát, ehhez azonban a szakmának visszajelzéseket kell küldeni a sztenderdalkotók felé. Az IFAC-nál megvan a fogadókészség, hiszen kialakította a kkv-könyvvizsgálókkal foglalkozó bizottságot. Egyébként adósok vagyunk a kis és közepes nagyságú könyvvizsgálói társaságok felé, a szektort ugyanis el kell látnunk feladatokkal. Vannak erre nemzetközi példák, például Svédországban az értékhatár fokozatos növelése mellett gondoskodtak a kkv-könyvvizsgálókról, valamennyi kettős könyvvitelű vállalkozás beszámolóját ugyanis ellenjegyzéssel kell ellátni.
Az IFAC legutóbbi, római tanácsülése kijelölte a 2015–2019 közötti időszak stratégiáját. A kongresszus főbb témái között szerepelt az új könyvvizsgálói jelentés, oktatás, könyvvizsgálói kompetencia, csalás és korrupció kivédése, etikai kódex, túlélési technikák, nemzetközi összefogás adózás területén, elvárások az auditbizottság felé, fiskális fenntarthatóság. Ön mit emelne ki, jelentőségét tekintve?
Valamennyi felvetett téma alapkérdés, nagyon fontos. A társadalmakat a csalás és korrupció kivédése nagyon izgatja, erre kiemelten érzékeny valamennyi ország. Véleményem szerint javítaná a korrupció és csalások elleni harc eredményességét a public szektor könyvvizsgálatának kiterjesztése. Kiemelném még az auditreform részeként megújuló, kibővülő könyvvizsgálói jelentést, a könyvvizsgálónak ugyanis lehetősége lesz a vállalkozás működéséről véleményt formálni. Nem a korábbi hosszú jelentés visszahozásáról van szó, az a mérleg kibontása volt. A jelenlegi egymondatos könyvvizsgálói jelentést az ügyfelek szükséges rossznak tekintik, mivel megítélésük szerint nincs információtartalma. Meglátásom szerint az ügyfelek elégedettebbek lesznek majd a könyvvizsgálói jelentéssel, ami reményeink szerint a díjtételekben is megjelenik majd.
Megítélése szerint hogyan változik a könyvvizsgáló szerepe a jövőben? Mi várható nemzetközi szinten, és mire számíthatnak a magyar könyvvizsgálók?
A könyvvizsgálói függetlenség nagyobb hangsúlyt kap, a tanácsadói és a könyvvizsgálói üzletág kettéválik. A nemzetközi piacra a koncentráció jellemző, mivel a kialakuló magas követelmények egy ember képességeit meghaladják, ezért elengedhetetlen az összefogás. A magyar könyvvizsgálók számára is komoly kihívás a tudás egyesítése munkateamek kialakítása által, amellyel a kor kihívásának meg tudnak felelni. Periklészt idézve: „A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá.” Meggyőződésem, hogy a kamara szakmai közössége képes erre.
Dr. Eperjesi Ferenc
nemzetközi alelnök
Magyar Könyvvizsgálói Kamara
VÉGZETTSÉG
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
nemzetközi pénzügyek
nemzetközi kereskedelem
szervezés és elemzés szakközgazdász
SZAKMAI TAPASZTALATOK
1999− KPMG Hungária Kft.
ügyvezető igazgató, partner,
bejegyzett könyvvizsgáló
1994−1999 TPA Control Könyvvizsgáló Kft.
ügyvezető igazgató, bejegyzett könyvvizsgáló
1993−1994 IBUSZ RT.
befektetési igazgató
1990−1992 Arthur Andersen – Bécs
kelet-európai szakértő
1985−1990 ALUKER
kereskedelmi igazgató
1980−1985 Magyar Alumíniumipari Tröszt
ellenőrzési főosztályvezető
1974−1980 Pénzügyminisztérium,
Ellenőrzési Főigazgatóság, főrevizor
1997− Magyar Könyvvizsgálói Kamara,
nemzetközi ügyekért felelős alelnök
1998−2003 az IFAC Oktatási Bizottságának tanácsadója
2004−2006 az IFAC Tagsági Megfelelés Bizottságának tagja
2007−2009 az IFAC Fejlődő Országok Bizottságának tagja