SZAKma-konferencia − az IFRS-ek hatása a hazai számvitelre

SZAKma-konferencia − az IFRS-ek hatása a hazai számvitelre

A számvitel iránti érdeklődést jelzi, hogy több mint kétszázan vettek részt folyóiratunk szeptember 23-án megrendezett konferenciáján, melynek témája a számviteli törvény módosítása, az IFRS-ek szélesebb körű alkalmazása és hatása a hazai számvitelre.

Pankucsi Zoltán (adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium) a számvitel fejlődésének irányairól tartott előadást. Összefoglalta a gazdaságpolitikai célokat, ezen belül a számviteli célokat is. Kiemelte a pénzügyi stabilitást és pénzügyi fegyelem erősödését, a versenyképesség növelését és az adminisztráció csökkentését. Meghatározónak nevezte az IFRS-ek rendszerét, amelynek kiterjesztését alapozzák meg az idei törvényi változások. A hazai lehetőségeket a számviteli piramis mentén vázolta. Legfölül az IFRS-ek szerinti beszámoló, alatta az EU-kompatibilis „általános” számvitel, majd a mikrogazdálkodói számvitel található. A „világ legegyszerűbb” adózásának nevezte a KATÁ-t (kisadózó vállalkozások tételes adója), mondván: arra fókuszálunk, hogy a legkisebbeknek könnyebb legyen az élete.

Mészáros László (főosztályvezető, számviteli és felügyeleti főosztály, Nemzetgazdasági Minisztérium) az új uniós irányelv kapcsán a számviteli törvény változásait ismertette. A módosítás alapja a 2013/34/EU-irányelv, melynek fő üzenete a kisvállalkozások szerepének elismerése, az adminisztrációs terhek csökkentése, illetve az eddigiekhez képest további információk, adatközlések a közepes és nagyvállalkozásokra. A főosztályvezető összefoglalta a strukturális és tartalmi változásokat a mérlegben és az eredménykimutatásban, ismertette a vállalkozási kategóriákban bekövetkező módosításokat, az azoknak megfelelő beszámolókészítést és példával illusztrálta azokat. Új fogalmakkal és a meglévők pontosításával ismertette meg a hallgatóságot. Részletesen foglalkozott az értékelési és bemutatási szabályok módosulásával, példát mutatott be az üzleti vagy cégérték elszámolási szabályainak változására. Kitért a rendkívüli bevételek és ráfordítások megszűnésének hatásaira, az osztalék elszámolásának új szabályaira, az eredmény kimutatására, a kiegészítő melléklet adattartamának változására. Szólt a hatályba lépésről és az átmeneti szabályokról. Felhívta a figyelmet a számviteli módosítások miatt változó egyéb, kapcsolódó törvények változásaira, valamint arra, hogy számos számviteli kormányrendeletet is módosítani kell majd.

Bíróné Zeller Judit (számviteli főosztály, Nemzetgazdasági Minisztérium) az
IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának előkészítéséről számolt be. Ismertette az előzményeket és a jelenlegi hazai helyzetet. Beszélt az IFRS-ek bevezetésének, használatának nemzetközi tapasztalatairól, valamint egy felmérésről, amelyet a minisztérium könyvvizsgálók bevonásával végzett. Az NGM öt munkacsoportot hozott létre, az előkészítő munkába bevonva az ügyben érintett állami és szakmai szervezeteket is. Az előadó tájékoztatott a munkacsoport által követett alapelvekről és az elvégzett munkáról. Táblázatba foglalta az IFRS-ek és a hazai számviteli szabályok különbségeit, s a bevezetés tervezett ütemezését. Külön kitért az egyes fogalmak változásaira, például az IFRS-ek szerinti saját tőkére. Fölhívta a figyelmet az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő alkalmazásának várható előnyeire, de a nehézségeket sem hallgatta el. A sikeres alkalmazás fő tényezőinek ismertetésével zárta az előadását.

Boros Judit (partner, KPMG) az IFRS-ek első alkalmazásáról - melynek szabályait az IFRS 1 tartalmazza - tartott előadást. Választ kaptunk a „ki és mikor alkalmazza az IFRS-eket” és a „ki minősül első alkalmazónak” kérdésre. Dátum szerint ismerhettük meg az áttérési időpontokat és a fontos időszakokat. Összefoglalta az első alkalmazás lépéseit, a kötelező kivételeket, a számviteli becsléseket és választható mentességeket. Külön kitért a vélelmezett bekerülési értékre, a korábban megjelenített pénzügyi instrumentumok megjelölésére és az IFRS 1 által előírt közzétételekre. Az előadó részletesen beszámolt az IFRS-ek gyakorlati alkalmazása során felmerülő kérdésekről és az azokra adható válaszokról.

A konferencián készült képgaléria itt megtekinthető: