A 2014. szeptember 26-ára összehívott rendkívüli küldöttgyűlés megtárgyalta és – esetenként változtatásokkal – elfogadta a kamara működésének racionalizálására irányuló elnökségi javaslatot.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara májusi küldöttgyűlése felkérte az elnökséget arra, hogy dolgozza ki a kamara működésének racionalizálásához és létszámcsökkentéséhez szükséges szervezeti átalakítás részleteit. Az elnökség ad hoc bizottság felállításáról határozott, elnökéül dr. Ladó Judit szakmai alelnököt választotta meg. Az ad hoc bizottság hat ülést tartott, három alkalommal egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A javaslatot az elnökség módosításokkal, immáron elnökségi javaslatként, a kamara küldöttgyűlése elé terjesztette.
A 2014. szeptember 26-ára összehívott rendkívüli küldöttgyűlés megtárgyalta és a következő konkrét határozatok meghozatala mellett – esetenként változtatásokkal – elfogadta a kamara működésének racionalizálására irányuló elnökségi javaslatot.
A küldöttgyűlés továbbra is támogatja a területi szervezeti elnöki funkció megmaradását és a területi szervezeti elnökségek fenntartását azzal, hogy a területi szervezetek elnökei tiszteletdíj ellenében tevékenykednének a jövőben is, míg a területi szervezetek elnöksége elnökön kívüli tagjainak tiszteletdíj adható, melynek összegét – valamennyi kamarai tiszteletdíjjal egyetemben – a küldöttgyűlés határozza meg. A küldöttgyűlés döntése értelmében a területi szervezet munkáját adminisztratív segítő munkatárs(ak) koordinálja(ják) és segíti(k).
A küldöttgyűlés a soron következő kamarai választásokra kiterjedő hatállyal a küldöttgyűlés összetételét és létszámát illetően azt a javaslatot teszi, hogy a 10 szüneteltető tagsági jogállású küldött mellett a területi szervezetek a kerekítés szabályai szerint 50 aktív tagsági jogállású tagonként egy aktív tagsági jogállású küldöttet választhatnának azzal, hogy legalább két küldöttet valamennyi területi szervezet jogosult választani.
A küldöttgyűlés akként határozott, hogy az országos elnökség tagjai a jövőben is szakmai elv alapján, a területi (régiós) jelölési rendszer fenntartása mellett kerülnek megválasztásra. A küldöttgyűlés a szüneteltető tagsági jogállású kamarai tagokat képviselő elnökségi tagi funkció megőrzése mellett a soron következő kamarai választásokra kiterjedő hatállyal a könyvvizsgáló cégeket képviselő elnökségi tagi funkció megszüntetését szorgalmazza, míg az alelnökök létszámát két főre kívánja csökkenteni azzal, hogy az alelnökökhöz szabályozási szinten nem kerül feladat rendelésre. Az országos elnökség létszáma 11 főre csökkenne.
A küldöttek döntése értelmében a kamarai bizottságok továbbra is szakmai elv alapján kerülnek jelölésre és választásra. A küldöttgyűlés a soron következő kamarai választásokra kiterjedő hatállyal – a bizottsági létszámok csökkentése mellett – a fegyelmi és felvételi bizottság etikai bizottságként történő egybeolvadását, valamint az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület megszüntetését szorgalmazza, utóbbi feladatainak az oktatási bizottság részére történő átadásával. A küldöttgyűlés egyúttal a döntési szintek olyan tartalmú átalakítását szorgalmazza, melynek eredményeként az egyes kamarai hatósági eljárásokat első fokon a kamarai főtitkár/a főtitkár nevében a megfelelő alkalmazott, másodfokon az érintett kamarai bizottság folytatná le azzal, hogy a fegyelmi eljárások döntéshozatali rendszere változatlan maradna.
A küldöttgyűlés határozatot hozott a kötelező szakmai továbbképzés keretében oktatók díjairól.
A küldöttgyűlés felkérte az elnökséget, hogy az előző küldöttgyűlési határozatok megvalósításához szükséges törvény- és szabályzatmódosítási javaslatokat dolgozza ki, és utóbbiakat a területi szervezetek fix és változó költségekkel arányos finanszírozási modelljével egyetemben a soron következő küldöttgyűlésre terjessze elő.
A küldöttgyűlés a megváltozott gazdasági és jogi környezetre tekintettel és a közvetlen kamarai szolgáltatások költségeihez igazodva 2015. január 1-jei hatállyal módosította az alapszabályt, és a szüneteltető tagsági jogállású kamarai tagok tagdíját, valamint az aktív kamarai tagok alaptagdíját egységesítette. Az alapszabályban egyértelművé tették, hogy az előlegezés alapját a kamara immáron 15 éve változatlan számlázási gyakorlatának megfelelően a megelőző évi teljes tagdíj (hozzájárulási díj) képezi azzal, hogy a könyvvizsgáló cégek hozzájárulási díja az előző naptári évi teljes nettó árbevételhez (egyes cégeknél az adóalapba számító bevételhez, illetve az értékesítés nettó árbevételéhez) igazodik. A küldöttgyűlés az alapszabályba visszaépítette a tagdíjjal fedezett szolgáltatások körébe a SZAKma kamara általi előfizetését.
A küldöttgyűlés 2015. január 1-jei hatállyal akként módosította a szakmai továbbképzési szabályzatot, hogy 4 kreditpontot egyéni tanulással kell megszerezni, amely mellett a kamara évente összesen 12 kreditpontnak megfelelő oktatást finanszíroz, minden további oktatás térítés (önköltség) ellenében történik. A központi szervezésű általános továbbképzésen változatlanul 4 kreditet kell megszerezni, míg a webes előadást is ideértve továbbra is 6 kreditpont szerezhető meg e-learning keretében.