Nagy Ildikó / SZAKma 2015. júniusi lapszám
Adóigazgatás és ellenőrzés címmel rendezte IX. Nemzetközi Adókonferenciáját a tíz éve alapított Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete. A kétnapos rendezvény gazdag kínálatában volt hungarikum, versenyképesség javítása, hatékony adóbeszedés, OLAF és ÁSZ-ellenőrzés is.
Dr. Herich György (elnök, Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete) a konferencia témaválasztását az adóhatóság és az adózók közötti egyensúly javításának segítésével indokolta. Emlékeztetett, hogy Európában a szürke- és feketegazdaság 200 milliárd euró forráskiesést okoz, amelyhez Magyarország 23 milliárd euróval „járul hozzá”. Megítélése szerint szükség lenne az adózás rendjéről szóló törvény átvilágítására és újrakodifikálásra.
Prof. Dr. Lentner Csaba (egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) a Hungarikumok a magyar gazdaságpolitikában című előadásában többek között az új magyar állampénzügyi rendszertanról, a strukturális reformokról, a nem hagyományos válságkezelésről, a megújuló monetáris politikáról, a kihívásokról és a korlátokról is beszélt.
Pankucsi Zoltán (helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium) az adózást a focihoz hasonlította, amelyhez „mindenki ért”. Hogy a játékosok közül melyik a jobb, az attól függ, kinek a szempontjából nézzük. A magyar adórendszer versenyképességét taglalva kijelentette: irányai stabilak – családok segítése, munkát terhelő adók csökkentése, forgalmi, fogyasztási adók növelése –, és hatékonyan működik. Mint mondta, 2014-ben a főbb bevételek a tervhez képest is túlteljesültek, az szja-ban 40 milliárd forinttal, a leginkább csalásérzékeny áfában pedig 180 milliárddal, ami részben az online pénztárgépek bevezetésének köszönhető. A feketegazdaságot tekintve tavaly az EU-átlagot közelítettük. A versenyképesség további javítása érdekében a „jó” és a „rossz” adósok megkülönböztetését tervezik, oly módon, hogy a szankciórendszer elnézőbb lesz a jókkal és szigorúbb a rosszakkal. Mintegy 3-3,5 millió adózót érint, ha megvalósul, hogy az szja-bevallást az adóhatóság készíti el, az adózónak csak jóvá kell hagynia.
Dipl.-Mat. Bodo Richardt (elnök, European Federation of Accountants and Auditors for SMEs) az EFAA-tagországok nemzetközi adóellenőrzési tapasztalatait foglalta össze.
Dr. Varga Árpád (külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, NAV Központi Hivatal) fölhívta a figyelmet arra a ritkaságszámba menő tényre, hogy nálunk 4-féle módon lehet az adót bevallani (elektronikusan, papíralapon, NAV és a munkáltató). A magyar adóellenőrzési rendszer hatékonysága apropóján ismertette az ellenőrzési szakterületek eredményeit, az ellenőrzési módszerek finomodását. Mint mondta: jó befektetés a jó revizor.
Szeverényi Dávid (alezredes, főosztályvezető, NAV Központi Hivatal OLAF Koordinációs Iroda) az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos magyarországi tapasztalatokat foglalta össze, melyről folyóiratunkban is beszámol (lásd 294. oldal).
Dr. Esküdt Gábor (ezredes, főosztályvezető, NAV Központi Hivatal) a jövedéki ellenőrzések tapasztalatait foglalta össze.
Néhány európai ország (Ausztria, Ciprus, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia és Szlovákia) adóigazgatási sajátosságaira, legfontosabb adóváltozásainak ismertetésére került sor az első nap délutánján.
Domokos László (elnök, Állami Számvevőszék) az ÁSZ-ellenőrzések adózással kapcsolatos tapasztalatait foglalta össze a konferencia második napjának nyitóelőadásában. A NAV 2014-es ellenőrzése kapcsán elmondta: az adóbeszedés hatékonysága stagnált, az adóbeszedés szemlélete, hatékonysága, végrehajtása nem korszerű. Mint mondta: az egész ellenőrzési rendszert – amelybe beletartozik a versenyfelügyelet, a fogyasztóvédelem, az adóhivatal, a kincstár és a pénzpiaci felügyelet – hatékonyabbá, eredményesebbé kell tenni.
Botka Erika (főtitkár, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete) az ellenőrzés, önellenőrzés számviteli kérdéseivel foglalkozott, Siklós Márta (okleveles adószakértő, Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete) az adótanácsadói ellenőrzési tapasztalatokkal. Csordás Katalin (felügyeleti tanácsadó, Magyar Nemzeti Bank) az MNB felügyeleti feladatairól és felügyelési módszereiről tartott előadást.
A témák között volt áfaellenőrzés, MOSS rendszer (elektronikus szolgáltatás és a távértékesítés) ellenőrzése, online pénztárgép ellenőrzési, az adóigazgatási eljárás és a büntetőeljárás kapcsolata, az ellenőrzés és a büntetőeljárás kapcsolata, szja-ellenőrzés, vagyonosodási vizsgálatok, a transzferár-ellenőrzés és az EKÁER rendszer ellenőrzése.