Átfogó felsőoktatási ÁSZ-ellenőrzés

A nyitó előadásában Do­mokos László, az Álla­mi Számvevőszék elnö-ke ismertette az április vé­gén befejezett 28 állami fenntartású felsőoktatási intézmény átfo­gó ellenőrzésének eredményét. Össztár­sadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket – hangsúlyozta az elnök. Több egyetem és főiskola pénz­ügyi egyensúlya megingott, azok mintegy feléhez költségvetési felügyelőket, illetve főfelügyelőket rendeltek ki. Visszatérő és sorozatos szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ a belső kontrollrendszerek területén, az intézmények pénzügyi és vagyongaz­dálkodásában, illetve az ágazati irányítás és ellenőrzés területét is hiányosságok jel­lemezték – fejtette ki. Az ellenőrzések ta­pasztalatait egy tanulmányban foglalták össze, amely letölthető az ÁSZ honlapjá­ról (www.asz.hu). Az ÁSZ több mint 200 javaslatot fogalmazott meg, amelyeket el­juttatott az Országgyűlésnek és a szaktár­cának is.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy néhány hete az ÁSZ honlapján keresztül elérhető a központi költségvetési szervek számára készített önteszt (www.asz.hu). Ennek segítségével pontos képet kaphat­nak saját működésükről, belső kontrolljaikról.

Kisgergely István, az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: az ellenőrzött intéz­mények többsége nem értékelte a rektor vezetői tevékenységét, néhány esetben elmaradt a költségvetés, beszámoló, illet­ve a vagyongazdálkodási terv elfogadása. A fejlesztési tervekről több esetben nem vagy nem a szabályoknak megfelelően döntöttek. A gazdálkodási jogkörök gya­korlása az intézmények többségénél sza­bálytalan volt. Több intézménynél meg­sértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, illetve a hallgatói költségtérí­téseket nem a Kincstárnál vezetett szám­lán kezelték. Általános hiányosság, hogy a térítési díjakat nem alapozták meg ön­költségszámítással. Az intézmények több­sége nem készített vagyongazdálkodási tervet, a követelések kimutatása, beso­rolása, értékelése pedig nem vagy csak részben volt szabályszerű. Több intéz­mény tulajdonosi joggyakorlása sem volt szabályszerű, az eszközök és források ál­lományának valódiságát leltárral nem tá­masztották alá teljes körűen, a vagyon értékesítésével és hasznosításával kap­csolatos döntéseknél pedig elmulasztot­ták a versenyeztetést.

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár bemutatta az új felsőoktatási stratégiát, amelyet decemberben foga­dott el a kormány, majd kitért a felsőok­tatást érintő változtatások szükségességé­re. Megítélése szerint az ÁSZ által feltárt hiányosságok a kancellári rendszer beve­zetésével, a felelősségi viszonyok tisztá­zásával jelentősen csökkenthetők, meg­szüntethetők.

Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gaz­dasági Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke bemutatta a BGF működése, gazdálkodása során alkalma­zott jó gyakorlatokat, a működés és ha­tékonyság, illetve a gazdálkodás és ered­ményesség összefüggéseit. Rámutatott: a jogszabályi környezet folyamatos válto­zása miatt az egyetemek és főiskolák fo­lyamatos átalakítás részesei. Szeretnék, ha kiszámíthatóbb lenne a működési környe­zet, de az intézményi felelősségtől sem le­het eltekinteni − tette hozzá.

Dr. Pulay Gyula, az ÁSZ felügyeleti ve­zetője az ÁSZ integritásfelmérésének felső­oktatási tapasztalatait foglalta össze. Kifej­tette: az integritás a munkavállalók szintjén a szabálykövető, erkölcsös magatartás, míg szervezeti szinten a helytelen magatartás­sal okozott károkkal szembeni ellenálló képesség szinonimája.

A felsőoktatás működési körülményei leginkább növelik a korrupciós kockáza­tokat. Emlékeztetett: a felmérés nem ma­gát a korrupciót méri, hanem a korrupció kockázatait és a vele szembeni ellenálló képességet. A vizsgált időszakban az intéz­mények több mint 50 százaléka 1 milliárd forintot meghaladó összegű EU-forráshoz jutott. Az integritáskontrolloknál van elő­relépés, de egyes fontos kontrollok még mindig nem kaptak kellő figyelmet – hang­súlyozta.