Növekedés és stabilitás - Interjú Banai Péter Benővel

Az elmúlt években jelentős strukturális átalakítás zajlott többek között a munka­erőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórend­szer, az oktatás és a közigazgatás terüle­tén. Ha a költségvetést nézzük, ön szerint milyen eredményt hozott az elmúlt 3 és fél év gazdaságpolitikája?

Az eredményeket tekintve úgy látom, hogy a költségvetési és pénzügyi egyen­súly helyreállítására, az államadósság csökkentésére, valamint a munkaerőpi­ac keresleti és kínálati alkalmazkodására, a gazdasági növekedés újraindítására irá­nyuló kormányzati törekvések meghozták az elvárt pozitív fordulatot.

A kormány költségvetési hiányt vissza­szorító erőfeszítéseinek eredményeképp az államháztartás GDP-arányos egyenle­ge európai összehasonlításban is kedve­zően alakult az elmúlt években. Az elért eredmények jelentőségét bizonyítja legin­kább, hogy Magyarország 2013 júniusában kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól.

A pénzügyminiszterek tanácsának akkori döntését követően az ön tárcájának veze­tője hangsúlyozta, a kormány azon lesz, hogy az ország a következő hónapokban se csússzon vissza a deficiteljárásba. Az EU a jövő hónapban újra megvizsgálja a magyar költségvetést. Továbbra is biz­tonságban van a korábban vállalt 3 szá­zalék alatti hiánycél?

Úgy látom, az eddigi intézkedések, va­lamint a magyar gazdaság növekvő telje­sítménye együttesen lehetővé teszik, hogy az államháztartás uniós módszertan sze­rinti hiánya a következő években is tartó­san 3 százalék alatt maradjon. Kiemelném, hogy a kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját a pénz­ügyi piacok is elismerik. Ennek kézzelfog­ható jele, hogy az államadósság finanszí­rozási költsége számottevően csökkent, és az állampapírhozamok is rekord alacsony szintre süllyedtek az elmúlt időszakban.

Egy sikeres gazdasághoz azonban nem­csak az állam adósságának leépítésé­re van szükség, hanem a magánszektor adósságát is egészséges szintre kell csök­kenteni. Ennek érdekében megkezdődött a magánszektor jelentős mértékűre duz­zadt adósságának leépítése is.

A fizetési mérlegünk egyenlege is tartó­san pozitív tartományba került, azaz több árut és szolgáltatást exportálunk, mint amennyit behozunk az országba.

Tehát a magyar gazdaság egy fenntart­ható növekedési pályára állt, amely előse­gíti hazánk pénzügyi stabilitását.

Szeptember utolsó napjával benyújtották az Országgyűlésnek a 2014-es költségve­tési törvényjavaslatot. A jövő évi büdzsé 2 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol. Egyes szakértők szerint azonban túl optimista a kormány a növekedési kilátásokat illető­en. Ön hogyan vélekedik erről?

Szerintem az országgyűlés elé terjesz­tett költségvetés elfogadható és teljesít­hető gazdasági pályát rajzol ki. A tárca várakozásait a napokban számos neves közgazdász is megerősítette. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport lon­doni elemzőrészlege szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2014-ben 2,6 szá­zalékkal növekedhet, míg a Barclays és a HSBC londoni elemzői 2 százalékos nö­vekedést várnak.

Mindezek számomra azt jelentik, hogy a magyar gazdaságban – nemzetközileg is elismerten – bekövetkezett a növekedési fordulat. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a lakosság rendelkezésre álló jövedelme emelkedik, ami élénkíti a fogyasztást. A lakosság keresletnöveke­dését segíti a rezsicsökkentés, a devizahi­telesek terheinek csökkentése, a reálbérek és a reáljövedelmek emelkedése, továbbá a foglalkoztatás fokozatos növekedése is. E kedvező hatások az év hátralevő részé­ben tovább erősödhetnek, támogatva ezzel a háztartások fogyasztásának bővülését.

A beruházások is növekedésnek indul­tak. Ugyanakkor a külpiaci kereslet élén­külése, a feldolgozóipari termelés és kivitel fokozódása is várható még az év második felében. A nettó export is pozitívan járul­hat hozzá a gazdasági növekedéshez, így jelenleg a GDP valamennyi felhasználási komponense növekedést mutat.

2014-től kezdve az idei évben beindult kedvező folyamatok tovább erősödhet­nek, és várakozásaim szerint a gazdasá­gi növekedés szerkezete egyre kiegyensú­lyozottabbá válik. Ezek alapján a jövő év egészében 2 százalékos GDP-növekedés biztonsággal prognosztizálható.

Varga Mihály nemzetgazdasági minisz­ter a jövő évi büdzsét a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte el. Ön hogyan jellemezné az Országgyűlés elé terjesz­tett javaslatot? Melyek voltak a fő szem­pontok a 2014. év bevételi és kiadási szá­mainak meghatározásakor?

Miniszter úr jellemzése találó volt, mivel a tervezéskor főként olyan intézkedéseket vezettünk át, amelyek könnyebbé teszik az emberek mindennapi megélhetését. Tehát a jövő évi költségvetés egyik lénye­ges eleme a családok terheinek csökken­tése volt, a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett.

Ha egy kicsit távolabbról tekintjük a ter­vezési folyamatot, a költségvetési politi­kánk sarokköveként elsősorban az előző időszakból örökölt államháztartási hiány alacsony szintre szorítását és ezzel együtt a magas államadósság csökkentését emel­ném ki. Ezek elengedhetetlen szempontok ahhoz, hogy hazánk gazdasági fejlettsé­ge, illetve foglalkoztatási rátája folyamato­san növekedjen.

A jövő évi költségvetési törvényjavas­lat fedezetet nyújt a kormányzat legfőbb célkitűzéseihez, így az új népesedéspoli­tikai program végrehajtásához és a családi adózás kiterjesztéséhez, a foglalkoztatás élénkítéséhez, valamint a közszolgáltatá­sok minőségének javításához.

Pár számot kiragadva, jövőre a családi adókedvezmény kiterjesztésével az idei­hez képest 53 milliárd forinttal marad több a családok zsebében, 260 ezer háztartás számára teszi lehetővé a kormány, hogy a korábban felhasználatlan családi kedvez­ményt igénybe vehessék az egészségbiz­tosítási vagy a nyugdíjjárulék terhére.

A jövő évi költségvetés tartalmazza a közoktatásban részt vevők illetmény­alapjának növelését is, ami 160 ezer pe­dagógusnál mintegy 153 milliárd forin­tos plusztámogatást jelent. A büdzsébe beépítettük a közfoglalkoztatás kere­tében a Start-programban részt vevők kedvezményét, továbbá 30 milliárd fo­rintot irányzunk elő a téli közmunka­programra.

A jövő évi számokat elnézve felme­rül a kérdés: az egyes tárcák között mi­lyen szempontok alapján osztják el a költségvetési pénzeket? Mely miniszté­riumok járnak jobban, melyek rosszab­bul jövőre?

Kiemelendő, hogy a jövő évi költségve­tésben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén. 2014-ben a tárca javaslata szerint például több jutna gazdaságfejlesztésre, közbiztonságra, egészségügyre, oktatásra és felzárkóztatásra. A helyi önkormányza­tok támogatása is emelkedik.

A számokból úgy tűnik, elég bőkezű ja­vaslatot terjesztett a tárca a parlament elé. Hogyan teremtik meg mindehhez a fedezetet? A jövő évre előirányzott 2,9 százalékos hiánycélt tekintve a 2014. évi költségvetés eléggé „ki lett centizve”. Milyen biztosítékokkal vértezte fel ma­gát a kormány a váratlan élethelyzetek­kel szemben?

Ahogy azt már említettem, a 2014-es költ­ségvetés egy „növekedésbarátabb” évet vizionál. A nagyobb ütemű növekedés­nek köszönhetően a jövő évi forrásaink is nőnek az idei évhez képest. Biztonságo­sabban tudunk tervezni az adóbevételek­kel is, adósságszolgálatra viszont például kevesebbet kell fordítanunk. Az esetle­ges kockázatokra pedig jövőre is egy je­lentős tartalék nyújt fedezetet. 2014-ben a 120 milliárd forintos „normál” tarta­lék mellett a 100 milliárd forintos, rend­kívül szigorú feltételekkel felhasználha­tó Országvédelmi Alap szolgálja hazánk pénzügyi stabilitását.

Banai Péter Benő

költségvetésért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium

VÉGZETTSÉG:

1992–1998 közgazdász, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
1998–2001 jogi szakokleveles közgazda, Eötvös Loránd Tudományegyetem, JTI

SZAKMAI TAPASZTALAT:

1998–2001 fogalmazó, Pénzügyminisztérium
2002–2010 osztályvezető/ főosztályvezető-helyettes/ megbízott főosztályvezető, Pénzügyminisztérium/ Nemzetgazdasági Minisztérium, EU költségvetési kapcsolatok tervezésének és végrehajtásának felügyelete
2010– Költségvetésért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium