Kiszámíthatóság az adórendszerben - Interjú dr. Kövesdy Attilával

Sokszor emlegeti a gazdasági szaksajtó a becsléseket a nemzetközi és a magyar gazdaság várható növekedési üteméről. A jövő évi költségvetési törvény 2%-kal számol. Ön mire számít?

Ez egy nehéz kérdés. Az ügyfeleinkkel – akár a nagyobb magyar cégek, akár a Ma­gyarországon jelen lévő külföldi vállalkozá­sok képviselőivel – folytatott beszélgetések alapján elmondhatom: nagyobb növeke­déssel számolnak a két évvel ezelőtti ál­lapotokhoz képest. Nyilván a különböző szektorok várakozásai eltérőek, de akik gyártanak, termelnek, foglalkoztatottságot akarnak növelni, szolgáltatóközpontot üze­meltetnek vagy akarnak Magyarországra hozni, ők pozitívabban látják az országot, mint mondjuk két évvel ezelőtt. Nagyobb ütemű gazdasági növekedésre számítok, mint korábban, de hogy ez pontosan men­nyi lesz, azt hadd ne én mondjam meg, hiszen nem az én szakterületem.

Mi támasztja alá a gyártó, termelő, szol­gáltató szektor optimizmusát?

A tradicionális előnyök továbbra is meg­vannak Magyarországon. Van egy viszony­lag jól képzett, viszonylag olcsó munkaerő – és itt a bérről és nem a járulékteherről beszélek, arra még majd visszatérhetünk. A másik fontos szempont, hogy a termelés­ben, a foglalkoztatás növelésében, a szol­gáltatásban érdekelt vállalkozások irá­nyában a kormányzat pozitív hozzáállást tanúsít, ami az ilyen típusú beruházáso­kat ösztönzi, akár az adó- vagy támogatási rendszeren keresztül is.

Mit tart az őszi adómódosítások legfőbb érdemének, és mit hiányol?

A mostani adómódosító csomag legna­gyobb értéke, hogy nincs benne nagy, szig­nifikáns, a vállalkozásokat masszívan érintő változás. Az ügyfeleinkkel folytatott beszél­getésekben nagyon konzekvensen előjön, hogy kiszámíthatóságot szeretnének. Azt nem tudja jól kezelni egy vállalkozás sem, ha egyik nap ez van, a másikon meg egy másik rendszer. Az elmúlt három évben nagyon sok, egyik napról a másikra be­következő adóintézkedés volt, ami nagy­mértékben érintette a vállalkozásokat és adókiadásaikat. Holott számukra a kiszá­míthatóság a legfontosabb. Ez még annál is fontosabb, mint hogy csökken néhány százalékkal egy-egy adókulcs vagy sem. Ha ugyanis előre tudják, milyen adókör­nyezet lesz, akkor azzal tudnak számolni, akkor tudják tervezni a jövőt. Ha viszont félévente változnak a szabályozók, akkor nem tudják, mit csináljanak. Még egyszer hangsúlyozom: most semmi váratlan, sem­mi olyan változás nincs, ami a vállalkozá­sok életét lényegesen megnehezítené, ezt mindenki örömmel nyugtázza. Elmondha­tok egy ehhez kapcsolódó véleményt?

Természetesen.

Sokat dolgozom amerikai cégekkel. Egy kolléga egyszer elmondta: az adórend­szer szempontjából azt az időszakot tartja a leghasznosabbnak, amikor más párt van többségben a Kongresszusban és más párt adja az elnököt. Ilyenkor nehezen megy a megegyezés, gyakran nem is sikerül, nem tudnak egyről a kettőre jutni, ami időnként nyilván hátrányokkal jár, de az adórendszer szempontjából kimondottan előnyös. Min­den piaci szereplő tudja ugyanis: négy évig nem lesznek nagy változások, vagyis az adórendszer abszolút kiszámíthatóvá válik.

A kérdés másik fele, hogy mit hiányol az őszi adómódosításokból?

Az adórendszerünkben két fontos dolog van, ami az alacsony társaságiadó- és sze­mélyi jövedelemadó terhelést kicsit leront­ja. A helyi iparűzési adó – az árbevételre vetített két százalék jelentős adóteher –, a másik pedig az élőmunkát terhelő járulék. A 16 százalékos személyi jövedelemadó­val már jók vagyunk, de a nyugdíj- és az egészségügyi járulék még mindig nagyon magas. Itt bármiféle csökkentést vagy felső járulékfizetési plafon bevezetését nagyon üdvözölnének a vállalkozások. Ha ez meg­valósulna, pénz maradna náluk, amit pél­dául beruházásokra fordíthatnának. Abban fundamentálisan hiszek, hogy megfelelő vállalkozási környezetben, bizonyos ese­tekben egy vállalkozás jobban el tudja költeni a pénzt, mint az állam, nyilván itt a kulcs a megfelelő arány megtalálása.

Már szó volt a kiszámíthatóságról. Sokak szerint a kedvező adókörnyezet másik jel­lemzője az egyszerűség. A jövő évi adó­változások ebbe az irányba hatnak?

Van törekvés az adórendszer egyszerűsíté­sére. Ám ha belegondolunk abba, milyen szociálpolitikai célokat akar a kormányzat az adórendszeren keresztül elérni – gyer­meknevelés-, családtámogatás –, akkor ki­jelenthető: nem lehet egyszerű adórend­szert csinálni. Az élet bonyolultsága miatt az adórendszer is egyre bonyolultabbá válik. Van törekvés az egyszerűsítésre, a Nemzetgazdasági Minisztérium számá­ra tettünk is javaslatokat, melyek egy ré­szét meg is fogadták. Az egyén oldaláról nézve egyszerűsödött például az szja, de ha megnézzük egy vállalkozás oldaláról, hányfajta bevallást kell készítenie, hányféle jelentést kell készíteni, akkor nem beszél­hetünk olyan nagy egyszerűsítésről.

Várjunk csak! Az informatika fejlődésé­vel nem válthatók ki a nagy munkaerő-ráfordítást igénylő adminisztratív mun­kafolyamatok?

Ez egy nagyon aktuális kérdés. Bár az in­formatika fejlődésével nagy lehetőségek adódnak, ám nálunk még nem nagyon ter­jedtek el az adóbevallást segítő informati­kai megoldások. Vannak vállalati pénzügyi rendszerek, ám ezek önmagukban nem ele­gendők ahhoz, hogy az adóbevallásokat el­készítsék. Az ügyfelek részéről egyébként van igény a fejlettebb informatikai megol­dásokra, és mint tanácsadó cég mi is igyek­szünk megfelelni ennek az elvárásnak. Tö­rekszünk rá, hogy fejlettebb informatikai rendszerekkel támogassuk annak a nagyon sokféle bevallásnak, kalkulációnak az elvég­zését, amelyek a vállalkozásokat terhelik. Ebbe az irányba azonban még nem ment el nagyon a piac. Pedig ebben valóban nagy lehetőségek vannak. Ez a jövő. Ma azonban még csak a vágyak szintjén létezik.

A vállalkozók számára rendkívül fontos a versenyképesség megőrzése. Vajon ver­senyképesebbek lesznek januártól a ha­zai vállalkozók?

Ha megnézzük, hogy egy vállalkozás ver­senyképességét mi befolyásolja, akkor az adó csak az ötödik, hatodik, hetedik szem­pont. Tud-e tőkéhez vagy hitelhez jutni, van-e piaca, ahová termelhet, van-e kép­zett munkaerő, mennyi a foglalkoztatás költsége adók nélkül, tudja-e rugalmasan, a piac igényeihez igazítani a foglalkoztatást, barátságos-e a munka törvénykönyve? Ezek az alapkérdések. Mindig azt mondom: ah­hoz, hogy az adórendszeren keresztül az eredményt meg tudjuk adóztatni, először eredmény kell. Összességében: a kedvező adórendszer tudja támogatni a versenyké­pességet, de annak nem a fő eleme.

Nem csak a vállalkozások, a nemzeti adó­rendszerek is „versenyeznek” egymással. Hogyan látja Magyarország esélyeit eb­ben a versenyben?

Viszonylag versenyképes adórendszer a magyar. Összehasonlítva térségünk or­szágaival, nem vagyunk hátrányban, igaz, masszív előnyt sem látok. Mindenhol vi­szonylag alacsony a társasági adó és a sze­mélyi jövedelemadó. Tehát az egyéb té­nyezők alapján jönnek vagy nem jönnek Magyarországra a befektetők.

Sokszor hallottuk a sajtóban azt a vádat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal el­nézőbb egyes multinacionális cégekkel szemben. Önnek is ez a tapasztalata?

Hogy a NAV elnézőbb lenne? Ilyen tapasz­talatunk nincs, pedig a mi ügyfélkörünkben sok nagy magyar és külföldi cég van. Sőt, inkább azt tapasztaljuk, hogy sok a gyak­ran indokolatlannak tűnő megállapítás, és az a törekvés, hogy sok adót szedjenek be. Ahogy én látom, itt a kiválasztási szem­pont nem a vállalkozás jellege vagy tulaj­donosi köre. Például transzferárban nagyon sok ellenőrzést és megállapítást látunk, úgy a multi, mint a magyar vállalkozásnál. Hangsúlyozom: nem látom a NAV adatait, tehát csak a mi ügyfeleinkről beszélhetek.

Mennyiben igazolódnak a NAV-os meg­állapítások?

Egyrészt hosszas folyamatról van szó, másrészt 4-5 év, mire a bíróságon köt ki az ügy. Ha a statisztikát nézzük, a NAV nagy arányban, 70-80 százalékban nyeri a pereket, amiben persze benne vannak a magánszemélyek is. Ha megnézzük a vál­lalati kört, a nagyobb ügyeket, akkor 50- 50 százalékos az arány.

Dr. Kövesdy Attila
vezető partner, társasági és nemzet­közi adózás, Deloitte Zrt.

VÉGZETTSÉG:
1992 University of Wollongong, Sydney, Ausztrália, Faculty of Law and Economics
1997 Eötvös Loránd Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Kar, Bu­dapest, az állam- és jogtudományok doktora (az Egyesült Államokban használt J.D. fokozattal egyenértékű) cum laude minősítéssel
2000 ügyvédi bejegyzés, felvétel a Magyar Ügyvédi Kamarába

SZAKMAI TAPASZTALAT:
Deloitte Zrt.
1994−1999 tanácsadó
1999−2001 manager
2001−2002 kiküldetés a Deloitte washingtoni irodájában
2001−2004 senior manager
2004−2006 igazgató
2006−2009 partner
2009 óta vezető partner

FŐBB PUBLIKÁCIÓK:
1995 Az Alkotmánybíróság szerepe az adójogszabályok kialakításában − tanulmány
1996 A Legfőbb Ügyészség szerepe az adóperekben − tanulmány
1996 Transzferárképzés a helyi és a nemzetközi adójogban − szakdol­gozat
1999 A Janus Pannonius Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által kiadott adójogi jegyzet transzferárképzésről szóló fejezeté­nek szerzője
2003 Adótörvény-változások Magyar­országon 2003-ban – Tax Analysts