Kertészkedés helyett

A május a kertészkedésé. Persze csak ak­kor, ha nincs valamilyen „viszonyunk” adóval, számvitellel, költségvetéssel, nem vagyunk könyvelők, könyvvizsgálók, adó­szakértők, törvény-előkészítők, és nincs még csak közünk sem a szakmához.

Mert ha van, akkor a kertészkedés kissé háttérbe szorul.

Még alig száradt meg a tinta a parla­mentnek benyújtott költségvetéshez kap­csolódó adó-, számviteli és könyvvizsgá­lati törvényeket módosító javaslatokon, azon melegében tálaljuk. Méghozzá ta­vasszal. A vállalkozói környezet kiszá­míthatóbbá tétele érdekében ugyanis az Országgyűlés idén már a tavaszi ülésszak­ban dönt ezekről.

Csökken a személyi jövedelemadó kul­csa: 16 százalékról 15 százalékra, így to­vább csökken az élőmunka terhelése, az adóterhek egyre inkább a fogyasztásra he­lyeződnek át − hogy csak egyet említsünk a mini adócsomag-javaslatból. És még egy új kedvezményt szóba hoznék, a növeke­dési adóhitelt, ami annyit jelent, hogy az adóév adónövekményét csak a követke­ző két adóév során kell megfizetni, ha az adózás előtti eredmény legalább az ötszö­rösére nőtt. A többit olvassák el a cikkben.

A számviteli törvény sok tekintetben megfelel az új uniós irányelv rendelke­zéseinek, ezért „csak” módosítani kell azt, de azért lesznek jelentős változások. Például jócskán bővül a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások köre, változ­nak az egyes beszámolótípusokhoz kap­csolódó alkalmazási értékhatárok, módo­sul a fizetendő osztalék elszámolásának szabálya. Van más is, a legfontosabb ele­meket összefoglaltuk olvasóink számára a cikkben.

És akkor még nem beszéltünk a könyv­vizsgálókat érintő szabályok szigorítá­sáról. A brókerbotrányok kirobbanását követően a kormány törvényjavaslatot ter­jesztett elő a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, valamint a pénzügyi közvetítő­rendszer fejlesztésének előmozdítása ér­dekében, ennek része a könyvvizsgálói törvény módosítása. Elég csak egy szank­ciót említeni, hogy „megjöjjön a kedvünk” az olvasáshoz: ha a közfelügyeleti hatóság a minőség-ellenőrzést „nem felelt meg” minősítésű határozattal zárja le, a könyv­vizsgálót 100 ezer forinttól 100 millió fo­rintig terjedő, a könyvvizsgáló céget 100 ezer forinttól 500 millió forintig terjedő pénzbírság megfizetésére kötelezheti.

A számvitelt, adót és könyvvizsgálatot érintő legfontosabb módosító javaslatok mellett a többi cikket sem érdemes ha­nyagolni.

Itt van mindjárt az elején az immár 20 éves Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnökével, dr. Nagy Gábor­ral készült interjú. A szakma doyenje öt­ven éve kötelezte el magát a számvitellel, 36 évig dolgozott a Pénzügyminisztérium­ban és 12 évig folyóiratunk főszerkesztője is volt. Keveseknek adatik meg, hogy el­mondhassa, ha újra lehetne kezdeni, ak­kor sem csinálná másként.

És most javaslom: nézzenek el balra, a tartalomjegyzékre, hogy ne kelljen fel­sorolnom az összes cikket. Mert mind­egyiket ajánlom, no jó, talán a kulturális és sportszervezetek tao-kedvezményét, a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság minőség-ellenőrzési tapasztalatait, az ál­lamháztartás könyvvizsgálatának megúju­ló módszereit egy picit jobban.

És ha már elegük van a SZAKmából, sé­táljanak egyet a kertben vagy a parkban. Valaki csak lenyírta a füvet.