Gyorsabb, olcsóbb, átláthatóbb pályáztatás - Interjú Rákossy Balázzsal

Magyarországot az új uniós időszak nagy nyerteseként említik, mit jelent ez? Milyen szerep jut a Nemzetgazdasági Minisztéri­umnak a források felhasználásánál?

A 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési időszakban 34 milliárd euró, több mint 12 000 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, melyet hazánk 10 opera­tív program keretében használ fel. Az egy főre jutó összeg megközelítőleg 712 000 Ft, amellyel az uniós pénzek megszerzése tekintetében – komoly tárgyalások ered­ményeként – a második helyet értük el Eu­rópában. A kormány a rendelkezésre álló összeg 60%-át közvetlen gazdaságfejlesz­tési célokra kívánja felhasználni, szemben a korábbi időszak 16-18%-os ilyen célú ráfordításával.

Ezen gazdaságpolitikai célkitűzés meg­valósításának fő eszközei a Nemzetgazda­sági Minisztérium irányítása és felügyelete alatt álló három operatív program: a Gaz­daságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület- és Település­fejlesztési Operatív Program (TOP), vala­mint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP). Ezek közül is kiemelkedik a GINOP, amely az egyik legnagyobb és legösszetettebb gazdaság­fejlesztési operatív program az Európai Unióban, és melyet méltán nevezhetünk a magyar gazdaságfejlesztés „zászlósha­jójának” is a maga 2700 milliárd forintos forráskeretével. Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2007–2013 közötti időszak hasonló programja, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program ennek az összegnek mindössze a harmadát, 900 milliárd forintot tartal­mazott.

A magyar kormány az uniós fejlesztési forrásokkal a jó gazda gondosságával mint befektetéssel bánik. A 2014–2020-as cik­lusban tehát arra törekszünk, hogy a lehető legjobban és leghatékonyabban használjuk fel ezeket. A cél az, hogy az uniós fejleszté­si támogatások a legjobb célokra kerüljenek felhasználásra.

Átalakult az intézményrendszer is, mi jel­lemzi az új rendszert?

A korábbi, a 2007–2013 közötti uniós fej­lesztési időszak fő problémája volt, hogy az operatív programok nem voltak straté­giailag és tartalmilag kellően megalapo­zottak, a ciklus tervezése és végrehajtása során nem a gazdaságfejlesztés követel­ményeit tartották elsődlegesen szem előtt a magyar fejlesztéspolitika irányítói. 2010-ben az új kormány úgy döntött, hogy megváltoztatja a teljes rendszert, az át­alakítást folyamatában hajtja végre, és egy átláthatóbb, egyszerűbb, gyorsabb és jobban működő rendszert épít fel. 2011-ben ennek részeként meghirdettük az Új Széchenyi Tervet, amely 2000 milliárdos keretre hirdet közvetlen gazdaságfejlesz­tési programokat, amelyek középpontjá­ban a gazdaságélénkítés, a munkahely­teremtés és a magyar ipar fejlesztése áll. Kialakítottunk mindemellett egy központi irányítású, decentralizált intézményrend­szert, megszüntettük a Nemzeti Fejlesz­tési Ügynökséget, az operatív programok irányító hatóságait pedig a szaktárcákhoz telepítettük. A tartalmi változásokon túl a pályázati eljárási rendszert is nagymérték­ben egyszerűsítettük, gyorsabbá, átlátha­tóbbá és pályázóbaráttá tettük, mindezzel is elősegítve, hogy a vállalkozások lehe­tőség szerint külső segítség igénybevétele nélkül is sikerrel pályázhassanak.

Az idei év kettős kihívást jelent az intéz­ményrendszer számára. Az idei valóban különleges év a magyar fejlesztéspolitika számára, hiszen nemcsak megkezdtük az új 2014–2020 közötti uniós fejlesztési idő­szak végrehajtását és új pályázatok ipari méretekben való kiírását, hanem egyút­tal idén lezárjuk az előző, a 2007–2013 közötti európai uniós fejlesztési ciklust is. Ez igen nagy terhelést jelent az intéz­ményrendszer számára, de a feladataink időarányos végrehajtásával jól haladunk. Célunk, hogy az előző fejlesztési ciklus le­zárása forrásvesztés nélkül történjen meg, egyetlen eurócentet sem hagyunk Brüs­szelben. A források lehívása jól halad, a terveinket teljesíteni fogjuk. Tavaly több mint 1840 milliárd forintot fizettünk ki pá­lyázati támogatásokra. Az idén a céljaink még ambiciózusabbak: összesen 2263 mil­liárd forint kifizetését tervezzük. Az uniós fejlesztési források hatékony felhasználása nagymértékben járul hozzá a magyar gaz­dasági növekedéshez és a magyar verseny­képesség növeléséhez.

Az NGM idén mennyi és milyen gazda­ságfejlesztési pályázatot ír ki a GINOP keretében?

A GINOP keretében 2700 milliárd forint áll rendelkezésre mikro, kis- és középvállalko­zások támogatására, munkahelyteremtésre, vállalati kutatás és fejlesztés ösztönzésére, a hazai ipari kapacitások további bővítésé­re, egyszóval a magyar gazdaság verseny­képességének további növelésére kívánjuk felhasználni.

A GINOP-ból először tavaly októberben, még az operatív program hivatalos brüs­szeli elfogadását megelőzően írtunk ki 5 pályázatot 78 milliárd forint értékben. Ezek a kiírások kis- és középvállalkozások ipari kapacitásbővítését és külpiaci megjelenését segítették, támogattuk a fiatalok vállalkozó­vá válását, valamint két foglalkoztatás növe­kedését segítő pályázatunk is volt a rugal­mas foglalkoztatás támogatására, valamint az Ifjúsági Garanciaprogram.

A kiszámíthatóság és a tervezhetőség céljából a kormány minden év elején a GINOP éves fejlesztési keret elfogadásá­val határozza meg, hogy az adott évben hány pályázatot és milyen összegben kí­ván kiírni. Az idén eredetileg 824 milli­árd forintnyi pályázat kiírásával számol­tunk, azonban a vállalkozói igényeket és a gazdaságélénkítési céljainkat figyelem­be véve a kormány a javaslatomra a közel­jövőben közel 100 milliárd forinttal fogja megemelni az idei GINOP pályázati kere­tet, így összesen 924 milliárd forint érték­ben lesznek 2015-ben pályázatok, meg­közelítőleg 60-féle.

Tavaly október óta összesen 12 pályáza­tot írtunk ki 224 milliárd forint értékben., ezek között van az a két pályázati felhívás – összesen 85 milliárd forint értékben –, melyekre már július 9. óta nyújthatják be igényeiket a hazai mikro-, kis- és közép­vállalkozások. Ezeken túl a nyár folyamán további 15-18 pályázat kiírását tervezzük 430-460 milliárd forint értékben, melyek főleg a vállalkozások kutatási és fejleszté­si tevékenységeit, energetikai beruházásait és foglalkozásbővítését támogatják. Ezekkel együtt, az ősz elejére megközelítőleg 680 milliárd forintnyi GINOP pályázati forrás áll a fejlesztésben, növekedésben érdekelt vállalkozások rendelkezésére.

A július elején induló pályázatokról mit érdemes tudni?

A „Mikro-, kis- és középvállalkozások ter­melési kapacitásainak bővítése” című fel­hívás 65 milliárd forint keretösszegig kínál támogatási forrást a vállalkozások feldol­gozóipari fejlesztéseire. 50 és 500 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el modern eszköz- és géppark vásárlására, illetve fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyeket alakíthatnak ki, vagy akár információs technológia fejlesztésé­re is fordíthatják azt. A másik, a „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbőví­tő beruházásainak támogatása” elnevezé­sű pályázaton 20 milliárd forint keretös­szeg áll rendelkezésre. A pályázók 5 és 50 millió Ft közötti vissza nem térítendő tá­mogatást nyerhetnek el. Jelentős különb­ség az előbbi pályázathoz képest, hogy a szabad vállalkozási zónákban megvaló­suló kapacitásbővítő fejlesztések esetén a feldolgozóiparon kívüli más ágazatok, így például szolgáltatóipari fejlesztésekre is felhasználhatóak a források. Úgy gon­dolom, ezek nagyon népszerű pályázatok lesznek, és minden érdekeltet bátorítok arra, hogy éljen a lehetőséggel.

Tervei szerint milyen eredménnyel zárul a Széchenyi 2020 pályázati rendszer?

Az elmúlt évben elért gazdasági eredmé­nyeink alapján Magyarország az unió leg­gyorsabb ütemben növekvő gazdasága lett. A következő években Közép-Európá­ban lesz az európai gazdasági növekedés központja. Célunk, hogy Magyarország versenyképessége tovább növekedjen, az uniós források felhasználása során is a gaz­daságfejlesztés szempontjait vesszük ki­emelten figyelembe.

Fontos, hogy 2020-ig megvalósítsuk a teljes foglalkoztatottságot, elérjük, hogy aki dolgozni szeretne, az találjon magának munkát. A mikro-, kis- és középvállalkozá­sok további támogatása azért is kiemelten fontos, mert ezek a vállalkozások adják a munkahelyek 70-80 százalékát. A követke­ző hét évben nagy hangsúlyt helyezünk az iparfejlesztésre, melynek eredményeként szeretnénk elérni, hogy az ipar GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 20-22 szá­zalékról 30 százalék fölé emelkedjen.

Rákossy Balázs

európai uniós források felhasználá­sáért felelős államtitkár

VÉGZETTSÉG

1995− Janus Pannonius Tudomány­egyetem, Pécs, Állam- és Jogtudo­mányi Kar, JD fokozat

1996− Maastricht University, LL.M. fokozat Európa- és összeha­sonlító jog területen

1997− University of Oxford, University College, Magister Juris (LL.M.) fokozat Európa- és összehasonlító jog területen

1999− jogi szakvizsga, a Magyar Ügyvédi Kamara tagja

SZAKMAI TAPASZTALAT

1995−1998 ügyvédjelölt

1998−2002 a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja vezetőjének kabinetfőnöke

2002−2004 vezető jogtanácsos, Európai Unió Bizottsága Magyaror­szági Delegáció

2004−2006 jogi igazgató, Pfizer Magyarország

2006−2008 Közép- és kelet-euró­pai regionális jogi igazgató, Pfizer Közép- és kelet-európai régióköz­pont, Brüsszel

2008 jogi igazgató, British American Tobacco Magyarország

2008−2010 magyarországi vezető jogtanácsos, Mol Nyrt.

2010−2012 a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kabinetfőnöke

2012−2013 miniszteri kabinetfőnök, Egyes nemzetközi pénzügyi szer­vezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter

2013−2014 miniszteri kabinetfőnök, Nemzetgazdasági Minisztérium