„Érthető és egyértelmű adószabályokra van szükség az Európai Unióban”

Az amerikai cégek fontosnak tartják az EU-beli és a magyarországi jelenlétet is – véli a GE ügyvezető igazgatója, az AmCham elnöke. Bársony Farkas szerint fontos lenne a nagyobb adóharmonizáció, de például a társasági adóban fennmaradhatna a verseny – egyértelmű feltételek mentén.

• A GE adóügyekért is felelős igazgatója­ként talán nem meglepő, ha a növekedési adóhitelről kérdezem. Sokan úgy vélték, ezt a megoldást Önökre szabták...

  Kétségtelen, hogy azok között lehe­tünk, akik a legnagyobb összegben éltek a fizetési halasztási lehetőséggel. De az mindenképpen jó irányú és befektetőba­rát intézkedés, hogy egyik évről a másik­ra legalább megötszöröződő adózás előt­ti eredmény esetén ne kelljen a teljes adó összegét azonnal befizetni, hanem két év alatt lehessen teljesíteni. Hangsúlyo­zom, hogy a GE nem vett igénybe adó­kedvezményt a növekedési adóhitel kere­tében, adója nem csökkent, csupán nem egy összegben fizette azt be. Rajtunk kí­vül az első évben több mint 70 cégnek segített a megoldás abban, hogy adott esetben további fejlesztéseket hajtson végre, és természetesen nem tudhatjuk, hogy még hány cég tud élni ezzel a jö­vőben. Ez tehát egy jogszabályon alapu­ló, minden piaci szereplő számára nyitott lehetőség. Ami a GE történetét illeti: az Alstom megvásárlása következtében tör­ténő GE–Alstom integráció keretében vol­tak jelentős értékkel bíró eszközök és jo­gok, amelyeket az Alstom érintett üzlet­ágának székhelyére, Svájcba adtunk el üzleti szempontok alapján. Az természe­tes, hogy a magyar tulajdonban lévő jo­gok és eszközök eladása által keletkezett – esetünkben jelentős – jövedelem után Magyarországon adózunk.

• Abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy Magyarország igyekszik megvéde­ni az önálló adópolitikát, miközben az Európai Unióval együtt lép fel az agres­szív adótervezés ellen. Sokan ezt kettős játéknak tartják. Mit gondol erről?

  Itt már azt gondolom, az AmCham tagvállalatainak a véleményét is képvi­selhetem: üdvözlendőnek tartanánk egy nagyobb fokú harmonizációt és a szabá­lyok egyértelműsítését az unión belül, hi­szen átláthatóbbá és egyszerűbbé tenné az adózást, adótervezést. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti pl. a társasági adó mértékének a harmonizálását is. Úgy vél­jük, egy egészséges verseny az adózás te­rületén is fontos maradhat. Így ez nem ket­tős játék, hanem egyensúlyra törekvés. De ennek van egy másik fontos vetülete is: a jogszabályok módosításával, pontosítá­sával egy sor olyan kiskapu bezáródhat­na, amely kapcsán nagyon sok vita alakult ki a nemzetközi adózás területén. Nem­csak az adózó és állami költségvetések viszonylatában, hanem bizonyos adózói – egyébként jogszerű – magatartás társa­dalmi megítélésében. Én mindig nehezen értelmeztem az „etikus adózás” termino­lógiát, ezért szerintem érthető, értelmezési viták nélkül alkalmazható jogszabályokra van szükség. Így nem kellene azon elmél­kedni, hogy a jogszerű adózói magatartás etikus-e, hiszen utóbbi nagyon szubjektív.

• Az Egyesült Államok új elnöke, Do­nald Trump a kampányban komoly fellé­pést ígért azon amerikai cégekkel szem­ben, akik nem hazájukban adóznak. Az­óta napvilágot látott a tervezet, amely azért enyhébbnek tűnik. Miként véle­kednek erről?

  A GE az első perctől elkötelezte ma­gát a Donald Trump által tervezett ameri­kai adóreform mellett, még akkor is, ha az adott esetben magasabb terhet róna majd a vállalatcsoportra. A hangsúly azon van, hogy az amerikai adózási elvek, szabályok közelítsenek a világ nagyobb részén alkal­mazotthoz (pl. az európaihoz), hogy ezál­tal az amerikai vállalatokat az USA-ban se érje versenyhátrány. A mai, reform előt­ti adópolitika tulajdonképpen előnyösebb helyzetbe hozza az Amerikában működő külföldi cégeket, mint magukat az ameri­kaiakat, amelyek az USA-n kívül folytatnak gazdasági tevékenységet. Sőt továbbme­gyek, előnyben részesíti azokat az ameri­kai cégeket, amelyek az USA-n kívül gyár­tott termékeket importálnak az USA-ba, azokkal szemben, amelyek az USA-ban gyártanak és exportálnak onnan. Ez nyil­ván nem egészséges. Egyre valószínűbb, hogy a reform keretében a társasági adó mértékét a korábbi 35 százalékról 15-re szorítanák, és ez ésszerű lépésnek tűnik. A nem titkolt várakozás az, hogy a külföldön keletkezett nyereséget hazaviszik az ame­rikai vállalkozások, és az USA-ban fordít­ják további beruházásokra, amelyek per­sze növelik a foglalkoztatást is. A jelenlegi amerikai adórendszer inkább azt ösztön­zi, hogy a külföldön megtermelt nyeresé­get külföldön fektessék be újra, mivel haza­vinni nagyon költséges. Ez természetesen nem zárta ki az osztalékfizetést az ameri­kai anyacégeknek, ugyanakkor a kapcsoló­dó adóterhek nem ösztönözték ezt.

• Térjünk vissza a magyar gazdaság­hoz. Mik az AmCham céljai?

  Azt szeretnénk elérni, hogy a szer­vezetünket a súlyának megfelelő figye­lem övezze a gazdaságpolitika irányítói körében. Az AmCham-nek 365 tagválla­lata van, ennek harmada csak amerikai, a másik harmad nemzetközi cég, tagsá­gunk fennmaradó részét magyar cégek ad­ják. Cégeink nettó árbevétele 18 000 mil­liárd forint, a magyar export 35 százalékát adják és több mint 220 ezer főnek bizto­sítanak munkalehetőséget. Egyértelmű cél, hogy javaslatainkkal segítsük hazánk versenyképességének javulását a gazda­ságpolitika irányítóival folytatott szakmai egyeztetések mentén.

• Mik a tapasztalatok?

  Egyértelműen pozitív eredményekről tudok beszámolni. Az AmCham volt az első kereskedelmi kamara, amellyel 2011- ben stratégiai együttműködési megállapo­dást kötött a kormány, amely azóta is nyi­tott a kezdeményezéseinkre, javaslataink­ra. Két éve egy 19 pontos, idén 17 pontra aktualizált, a versenyképesség növelését célzó javaslatcsomagot állítottunk össze, amely négy fejezetben határozta meg a fejlődés szükségességét. Az általános üz­leti, befektetői környezet környezet javítá­sát célzó javaslatok mellett helyett kaptak a munkaerőre és a képzésre vonatkozó, valamint az innováció és a digitalizáció fontosságát hangsúlyozó fejezetek. A cso­magot bevittem a Versenyképességi Ta­nács ülésére is. Évek óta nagy sikerrel rendezzük a Nemzeti Befektetési Ügy­nökséggel, a HIPA-val a „Business Meets Goverment” rendezvényeinket, ahol tag­jaink személyesen is feltehetik a kérdései­ket az NGM vagy a Külgazdasági Minisz­térium képviselőinek. A nemzetgazdasági tárcával negyedévenként ülünk asztal­hoz. A felelősségünk a másik irányban is fennáll: anyacégeinknél és – mivel globá­lis vállalatok vannak zömmel az AmCham tagságában – szerte a világban is be kell mutatnunk, hogy Magyarországon igenis érdemes és lehet is jó befektetéseket esz­közölni, jó üzleteket hozni. A magyar kor­mányzatnak pedig folyamatosan készen kell állnia és közben számokkal és gesz­tusokkal bizonyítani a potenciális befek­tetők számára, hogy Magyarország min­den szempontból az egyik legversenyké­pesebb beruházási terület. Ebben nekünk is segítenünk kell. Hogy nem állunk ros­szul, azt mutatja, hogy tavaly a 16 német beruházás mögött 15 amerikai befektetés történt, s a működőtőke-behozatal tekin­tetében 18 százalékkal szintén a második helyen áll az USA Németország mögött.

• Általános vélekedés, hogy onnan számíthatunk huzamosabb ideig komo­lyabb működőtőke-beruházásra, ahon­nan nemcsak cégek, hanem bankjaik is jönnek. E tekintetben az USA most nem áll jól: a Budapest Bankot épp eladta a GE pénzügyi vállalata, míg a Citibank év elejétől csak visszafogottabb üzleti tevé­kenységet végez.

  A nagyobb amerikai cégek zöme glo­bális szereplő, s mint ilyen, a világ minden táján talál magának finanszírozó partnert. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a magyar Eximbank nagyon jól dolgozik és minden piaci lehetőségre ráérez: miután az Egyesült Államok Eximbankjának közel egy évig nem újították meg a jogosítvá­nyait, a magyar Exim azonnal kopogtatott az érdekelt cégek ajtaján saját konstruk­cióival. Nem véletlen, hogy a magyar fi­nanszírozót Európa egyik leghatékonyabb exporthitel-intézetei között tartották nyil­ván – például a francia és a brit Eximbank mellett – ebben az időszakban.

• Ha már Nagy-Britannia. A Brexit ho­gyan hathat az amerikai cégekre?

  Való igaz, az angolszász gyökerek miatt az EU-t Amerikából mindig is ki­csit Londonon keresztül látták, tesztelték, így e tekintetben a Brexit valóban hoz bi­zonytalanságot. De azt gondolom, hogy az Egyesült Államok valóban közös pi­acnak tekinti az európai kereskedelmet, így ezután is keresi majd az együttmű­ködési lehetőségeket. Várható, hogy glo­bálisan is nagyobb hangsúly lesz a kétol­dalú megállapodásokon, így nem féltem az amerikai–angol gazdasági kapcsola­tokat sem. S bár az USA-ban meghirdet­ték, hogy „America first”, azt is pontosan tudják az amerikai globális cégek, hogy a helyi kapcsolatok is nagyon lényegesek. Ezért fontos marad a nagy amerikai cé­geknek, hogy lokális befektetéseket esz­közöljenek, működjenek és kapcsolatokat építsenek ott, ahol a gazdasági tevékeny­ségüket gyakorolják. Ez Magyarországnak is jó hír.

***

NÉVJEGY

DR. BÁRSONY FARKAS

1992-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem jogi karán, később közgazdász-MBA és nemzetközi adójogi diplomát is szerzett

1996 óta a GE alkalmazottja, dolgozott az Egyesült Királyságban és az USA-ban is

1999 óta több magyarországi GE cég vezető tisztségviselője, regionális (GE Consumer & Industrial) és globális (GE Industrial Solutions) vezetői pozíciókat is betöltött

Jelenleg Magyarországon a pénzügyi jogi adójo­gi stratégiáért is felelős ügyvezető igazgató

2016 decemberétől az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) elnöke

2017-től a kormány által felállított Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja