Egyre jobb a magyar adópolitika megítélése - Interjú Dale A. Martinnal, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójával

/ Szakma 2016. július-augusztusi lapszám
Egyre jobb a magyar adópolitika megítélése - Interjú Dale A. Martinnal, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójával

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legutóbbi konjuktúrafelmérése visszaigazolta: a magyar gazdaság- és a pénzügypolitika jó irányba halad – mondja Dale A. Martin. A Siemens elnök-vezérigaz­gatója szerint a cél az, hogy az IFRS segítségével a nemzetközi válla­latok egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyék számviteli folyamataikat.

A Német–Magyar Ipari és Kereskedel­mi Kamara (DUIHK) eddig is kritikus, de kritikájával támogató volt a magyar kor­mányzati elképzelésekkel kapcsolatban. Hogyan értékeli az együttműködést a magyar kabinettel?

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara célja, hogy megbízható és aktív partner legyen a kedvező gazdasági pe­remfeltételek kialakításában. Ezért foly­tatunk párbeszédet mindkét ország kép­viselőivel, amit részünkről konstruktív, szükség esetén kritikus, de minden eset­ben fair hozzáállás jellemez. Arra törek­szünk, hogy tárgyilagos, objektív és ténye­ken alapuló együttműködést alakítsunk ki. Erre kiváló alapot nyújt a DUIHK tagjainak körében végzett, évente nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentés. Örülünk, ami­kor a Nemzetgazdasági vagy a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium többször is ki­emeli, hogy a felmérésünk – amit egyéb­ként 22 éve rendszeresen elvégzünk – fontos iránymutatást és támpontot jelent. Nyitottságot érzékelünk a kormányzat ré­széről is az elfogulatlan párbeszédre – az egyes minisztériumok, illetve a miniszter­elnök úr részéről is, aki tavaly a DUIHK éves közgyűlésének tiszteletbeli vendége és előadója is volt. A számunkra kiemelt fontossággal bíró Nemzetgazdasági Mi­nisztériummal több szinten állunk rend­szeres kapcsolatban: a miniszter úrral, államtitkárokkal, főosztályvezetőkkel egy­aránt olyan fontos és konkrét témákban, mint például a gyakorlatorientált képzés, a duális szakképzés, vagy épp a beszállítók fejlesztése. Emellett természetesen mindig felmerülnek további témák, amelyek keze­lésére egy rendszeresen ülésező, bilaterális munkacsoportot hoztunk létre.

Milyen véleménnyel vannak a magyar gazdaságpolitikáról: valóban érdemben támogaja a külföldi befektetéseket?

Egy ország befektetési vonzereje számos tényezőtől függ: a gazdaságpolitika és az adópolitika mellett a munkaerőpiac, illet­ve az üzleti környezet is döntő tényező. A gazdaság- és adópolitika tekintetében az idei konjunktúrajelentés azt mutatja: érezhetően csökkent az elégedetlenség ezekkel a területekkel szemben. Ez vé­leményünk szerint arra vezethető vissza, hogy a gazdaságpolitika és a pénzügypo­litika alapvetően jó irányba halad. Ugyan­akkor regionális összehasonlításban látszik, hogy hosszabb távú kiszámítható­ságra van szükség a tervezhetőség, a jog­biztonság tekintetében. További lépések kellenek tehát, hogy érezhetően tovább­lépjünk a regionális középmezőnyből.

Hogyan látják, mennyire támogatja az adórendszer az innovatív vállalkozáso­kat, mint a Siemens?

A kormányzati célokkal összhangban az adórendszer is egyre szélesebb körben nyújt támogatást az innovatív vállalkozá­sok számára. Számos adókönnyítés jelent meg az utóbbi időben, például a PhD-fog­lalkoztatottakkal kapcsolatban alkalmaz­ható szociális hozzájárulás kedvezménye, vagy a kutatási-fejlesztési önköltség tár­sasági adóalapban történő érvényesítése, amely „fel nem használás esetén” az ak­tuális törvénymódosításnak megfelelően részben szintén elszámolható szociális hozzájárulás csökkentéseként. Mindezek az intézkedések az élőmunkateher csök­kenését eredményezik, ami nemcsak az innovatív vállalkozásokat szolgálja, ha­nem a magyar kutatók versenyképessé­gének javulásához is hozzájárul. Mind­azonáltal további lehetőségeket látunk az adórendszerben, elsődlegesen a kutatási-fejlesztési tevékenységek adminisztrációs terheinek könnyítése terén. Ebben a témá­ban például a Siemens széles körű szakmai egyeztetéseket kezdeményezett.

Mennyire jelent könnyebbséget egy olyan világcégnek, mint a Siemens, az IFRS-ek bevezetése?

A válasz nem annyira egyszerű és egy­értelmű, mint amilyennek első olvasatra tűnik. Szép számmal vannak előnyei és kihívásai is az IFRS helyi számviteli szten­derdként való bevezetésének. Egy olyan multinacionális cég, amely IFRS-ben ké­szíti el globális konszolidált beszámoló­ját, törekedni fog arra, hogy az egyes or­szágokban található leányvállalatok minél szélesebb körében is ezeket a számviteli alapelveket alkalmazhassák a helyi beszá­molókban. Ugyanakkor meg kell felelnünk az anyavállalatunk által elvárt szigorú költ­ség- és folyamathatékonysági elvárásoknak is – az átállás nem okozhat jelentős több­letköltséget. Az egyszeri költségeken felül a jövőben felmerülő esetleges folyamatos többletráfordításokat is meg kell vizsgálni, hiszen a jelenlegi – jóllehet addicionális alternatív főkönyv segítségével vezetett – magyar könyvviteli és beszámolási folya­matainkat magas hatékonysággal, megbíz­hatóan, egy maroknyi helyi kolléga készíti. A helyzetet helyben és a közép-kelet-európai régió számviteli vezetésével együtt is áttekintettük, majd úgy döntöttünk, hogy részt veszünk a DUIHK adózási és jogi munkacsoportja által nemrég elindított megbeszéléssorozaton, amelybe sikerült bevonni Pankucsi Zoltán adóügyekért fe­lelős helyettes államtitkár urat és csapatát is. Első egyeztetésünk konstruktív légkör­ben, konkrét célkitűzésekkel indult, amely során megerősítettük azt az alapelvet, hogy az IFRS-re átálló cégeknek semmi­lyen formában ne kelljen párhuzamosan vezetni vagy akár bizonyos főkönyvi po­zíciókra vonatkozóan pótlólag létrehozni a „régi számviteli alapelvek” szerinti adat­tartalmakat. Úgy látjuk, ez az együttmű­ködés nagyban segíti majd a Siemensnél is az IFRS-projekt előrehaladását, amelynek feladata a döntés-előkészítés és kedvező döntés esetén az átállás levezénylése lesz. Számomra fontos cél, hogy az IFRS meg­bízható alapja lehessen egy jól kezelhető adórendszernek; ez a külföldi cégek szá­mára transzparens és előnyös lenne.

Okoz-e változást az életükben az uniós auditreform életbelépése?

Mivel a magyarországi Siemens-csoport vállalatai nem számítanak közérdeklődés­re számot tartó entitásoknak, ezért rövid távon nem számítunk jelentős változás­ra. Eddig is szigorúan kezeltük a könyv­vizsgálók nem könyvvizsgálati feladatok­ra történő megbízását, illetve 2008-ban globális szinten váltottunk könyvvizsgá­lót. Ugyanakkor mind anyavállalati, mind könyvvizsgálói oldalon bizonyára lesznek olyan változások középtávon, amelyek a reform egyéb területeiről „érkeznek meg” hozzánk is. Itt elsősorban a bővülő és szi­gorodó könyvvizsgálói jelentésekkel kap­csolatos szabályokra gondolok.

Mit várnak a közösségi adóelkerülés el­leni összehangolt lépésektől? Tényleg egyenlő pályán fognak játszani a cégek?

A méltányos és hatékony társasági adó­zás az egységes piac egyik alappillére. Az Európai Bizottság idén bemutatott ja­vaslatcsomagja illeszkedik a tavaly bemu­tatott akciótervbe, és azt szolgálja, hogy az unióban összehangoltan alkalmazzák az OECD által szintén tavaly jóváhagyott, adóelkerülés elleni alapelveket. A DUIHK támogatja ezeket a lépéseket, hiszen a tisztességesen adózó cégek érdekeit szol­gálják. Most az a feladat, hogy minél ha­marabb véglegesítsék az uniós irányelvet. A Siemensen belül is nagy hangsúlyt fek­tetünk a törvényi megfelelésre. A közös­ségi adóelkerülés elleni küzdelem, annak összehangolt lépései ösztönzőleg hatnak a gazdaság további tisztulására, áttekint­hető struktúrákat eredményezhetnek, s ez valamennyi gazdasági szereplő szá­mára kedvező. Igazi siker pedig akkor érhető el, ha a tisztességes adózói ma­gatartás szervesen beépül a vállalati kul­túrába – de ezt nem lehet kizárólag a gaz­dasági szabályozók eszközeivel elérni. Itthon a háromszintű adózó minősítési rendszer a tisztességes adózói magatartást ösztönzi. Öröm, hogy a Siemens a „meg­bízható adózó” kategóriába tartozik.

Milyen tervei vannak a közeljövőben a Siemensnek Magyarországon? Milyen területeken terveznek fejlesztéseket?

Vállalatunk már több mint 125 éve je­len van Magyarországon, célunk, hogy a múlthoz hasonlóan a jövőben is jelentő­sen hozzájáruljunk az ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A Siemens szá­mára kiemelt jelentőségű a digitalizáció, amely az automatizálás és a villamosítás mellett közép- és hosszú távon is vállala­tunk növekedésének kulcsa. Minden di­gitalizálódik körülöttünk: nem csupán a mindennapi életünk, hanem a vállalatok is. A Siemens megoldásaival végigkísérhe­tő egy termék teljes útja: olyan komplett megközelítést alkalmazunk, amely segít­ségével akár további 20-30 százalékkal is csökkenhet egy termék piacra jutási ideje. Komoly energiát fordítunk a k+f tevékeny­ségre is; ennek jó példája az az elektromos meghajtású, magyar gyártású repülőgép, amelynek létrejöttében a magyar Siemens k+f-csapata jelentős szerepet játszott. A magyarországi Siemens-csoport az el­múlt hat évben organikusan nőtt: ma már több mint 2500 főt foglalkoztatunk. Bízom benne, hogy a növekedés a jövőben to­vább folytatódik.

 

Dale A. Martin 1957-ben született az amerikai Pennsylvania államban.

A Wirtschaftsuniversität Wien menedzsment, szervezet és exportmarketing szakán diplomázott 1984-ben.

Szakmai karrierjét Bécsben, az AWT International Trade and Finance Corporationnél kezdte a magyar piacért felelős regionális vezetőként, majd ügyvezető helyet­tesként dolgozott a cég hongkongi kirendeltségén.

1991-ben csatlakozott a Siemens-hez. 1992-ben a Siemens Telefon­gyár Kft., később pedig – a korábbi megbízását megtartva – a Siemens Magyarország CFO-ja lett.

2000-től a Siemens Japán Healthcare üzletága, majd 2004- től a társaság szlovák leánycégének pénzügyi vezetője lett.

2010-től a Siemens Zrt. elnök-ve­zérigazgatója, 2013-tól a Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke