A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legutóbbi konjuktúrafelmérése visszaigazolta: a magyar gazdaság- és a pénzügypolitika jó irányba halad – mondja Dale A. Martin. A Siemens elnök-vezérigazgatója szerint a cél az, hogy az IFRS segítségével a nemzetközi vállalatok egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyék számviteli folyamataikat.
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) eddig is kritikus, de kritikájával támogató volt a magyar kormányzati elképzelésekkel kapcsolatban. Hogyan értékeli az együttműködést a magyar kabinettel?
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara célja, hogy megbízható és aktív partner legyen a kedvező gazdasági peremfeltételek kialakításában. Ezért folytatunk párbeszédet mindkét ország képviselőivel, amit részünkről konstruktív, szükség esetén kritikus, de minden esetben fair hozzáállás jellemez. Arra törekszünk, hogy tárgyilagos, objektív és tényeken alapuló együttműködést alakítsunk ki. Erre kiváló alapot nyújt a DUIHK tagjainak körében végzett, évente nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentés. Örülünk, amikor a Nemzetgazdasági vagy a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium többször is kiemeli, hogy a felmérésünk – amit egyébként 22 éve rendszeresen elvégzünk – fontos iránymutatást és támpontot jelent. Nyitottságot érzékelünk a kormányzat részéről is az elfogulatlan párbeszédre – az egyes minisztériumok, illetve a miniszterelnök úr részéről is, aki tavaly a DUIHK éves közgyűlésének tiszteletbeli vendége és előadója is volt. A számunkra kiemelt fontossággal bíró Nemzetgazdasági Minisztériummal több szinten állunk rendszeres kapcsolatban: a miniszter úrral, államtitkárokkal, főosztályvezetőkkel egyaránt olyan fontos és konkrét témákban, mint például a gyakorlatorientált képzés, a duális szakképzés, vagy épp a beszállítók fejlesztése. Emellett természetesen mindig felmerülnek további témák, amelyek kezelésére egy rendszeresen ülésező, bilaterális munkacsoportot hoztunk létre.
Milyen véleménnyel vannak a magyar gazdaságpolitikáról: valóban érdemben támogaja a külföldi befektetéseket?
Egy ország befektetési vonzereje számos tényezőtől függ: a gazdaságpolitika és az adópolitika mellett a munkaerőpiac, illetve az üzleti környezet is döntő tényező. A gazdaság- és adópolitika tekintetében az idei konjunktúrajelentés azt mutatja: érezhetően csökkent az elégedetlenség ezekkel a területekkel szemben. Ez véleményünk szerint arra vezethető vissza, hogy a gazdaságpolitika és a pénzügypolitika alapvetően jó irányba halad. Ugyanakkor regionális összehasonlításban látszik, hogy hosszabb távú kiszámíthatóságra van szükség a tervezhetőség, a jogbiztonság tekintetében. További lépések kellenek tehát, hogy érezhetően továbblépjünk a regionális középmezőnyből.
Hogyan látják, mennyire támogatja az adórendszer az innovatív vállalkozásokat, mint a Siemens?
A kormányzati célokkal összhangban az adórendszer is egyre szélesebb körben nyújt támogatást az innovatív vállalkozások számára. Számos adókönnyítés jelent meg az utóbbi időben, például a PhD-foglalkoztatottakkal kapcsolatban alkalmazható szociális hozzájárulás kedvezménye, vagy a kutatási-fejlesztési önköltség társasági adóalapban történő érvényesítése, amely „fel nem használás esetén” az aktuális törvénymódosításnak megfelelően részben szintén elszámolható szociális hozzájárulás csökkentéseként. Mindezek az intézkedések az élőmunkateher csökkenését eredményezik, ami nemcsak az innovatív vállalkozásokat szolgálja, hanem a magyar kutatók versenyképességének javulásához is hozzájárul. Mindazonáltal további lehetőségeket látunk az adórendszerben, elsődlegesen a kutatási-fejlesztési tevékenységek adminisztrációs terheinek könnyítése terén. Ebben a témában például a Siemens széles körű szakmai egyeztetéseket kezdeményezett.
Mennyire jelent könnyebbséget egy olyan világcégnek, mint a Siemens, az IFRS-ek bevezetése?
A válasz nem annyira egyszerű és egyértelmű, mint amilyennek első olvasatra tűnik. Szép számmal vannak előnyei és kihívásai is az IFRS helyi számviteli sztenderdként való bevezetésének. Egy olyan multinacionális cég, amely IFRS-ben készíti el globális konszolidált beszámolóját, törekedni fog arra, hogy az egyes országokban található leányvállalatok minél szélesebb körében is ezeket a számviteli alapelveket alkalmazhassák a helyi beszámolókban. Ugyanakkor meg kell felelnünk az anyavállalatunk által elvárt szigorú költség- és folyamathatékonysági elvárásoknak is – az átállás nem okozhat jelentős többletköltséget. Az egyszeri költségeken felül a jövőben felmerülő esetleges folyamatos többletráfordításokat is meg kell vizsgálni, hiszen a jelenlegi – jóllehet addicionális alternatív főkönyv segítségével vezetett – magyar könyvviteli és beszámolási folyamatainkat magas hatékonysággal, megbízhatóan, egy maroknyi helyi kolléga készíti. A helyzetet helyben és a közép-kelet-európai régió számviteli vezetésével együtt is áttekintettük, majd úgy döntöttünk, hogy részt veszünk a DUIHK adózási és jogi munkacsoportja által nemrég elindított megbeszéléssorozaton, amelybe sikerült bevonni Pankucsi Zoltán adóügyekért felelős helyettes államtitkár urat és csapatát is. Első egyeztetésünk konstruktív légkörben, konkrét célkitűzésekkel indult, amely során megerősítettük azt az alapelvet, hogy az IFRS-re átálló cégeknek semmilyen formában ne kelljen párhuzamosan vezetni vagy akár bizonyos főkönyvi pozíciókra vonatkozóan pótlólag létrehozni a „régi számviteli alapelvek” szerinti adattartalmakat. Úgy látjuk, ez az együttműködés nagyban segíti majd a Siemensnél is az IFRS-projekt előrehaladását, amelynek feladata a döntés-előkészítés és kedvező döntés esetén az átállás levezénylése lesz. Számomra fontos cél, hogy az IFRS megbízható alapja lehessen egy jól kezelhető adórendszernek; ez a külföldi cégek számára transzparens és előnyös lenne.
Okoz-e változást az életükben az uniós auditreform életbelépése?
Mivel a magyarországi Siemens-csoport vállalatai nem számítanak közérdeklődésre számot tartó entitásoknak, ezért rövid távon nem számítunk jelentős változásra. Eddig is szigorúan kezeltük a könyvvizsgálók nem könyvvizsgálati feladatokra történő megbízását, illetve 2008-ban globális szinten váltottunk könyvvizsgálót. Ugyanakkor mind anyavállalati, mind könyvvizsgálói oldalon bizonyára lesznek olyan változások középtávon, amelyek a reform egyéb területeiről „érkeznek meg” hozzánk is. Itt elsősorban a bővülő és szigorodó könyvvizsgálói jelentésekkel kapcsolatos szabályokra gondolok.
Mit várnak a közösségi adóelkerülés elleni összehangolt lépésektől? Tényleg egyenlő pályán fognak játszani a cégek?
A méltányos és hatékony társasági adózás az egységes piac egyik alappillére. Az Európai Bizottság idén bemutatott javaslatcsomagja illeszkedik a tavaly bemutatott akciótervbe, és azt szolgálja, hogy az unióban összehangoltan alkalmazzák az OECD által szintén tavaly jóváhagyott, adóelkerülés elleni alapelveket. A DUIHK támogatja ezeket a lépéseket, hiszen a tisztességesen adózó cégek érdekeit szolgálják. Most az a feladat, hogy minél hamarabb véglegesítsék az uniós irányelvet. A Siemensen belül is nagy hangsúlyt fektetünk a törvényi megfelelésre. A közösségi adóelkerülés elleni küzdelem, annak összehangolt lépései ösztönzőleg hatnak a gazdaság további tisztulására, áttekinthető struktúrákat eredményezhetnek, s ez valamennyi gazdasági szereplő számára kedvező. Igazi siker pedig akkor érhető el, ha a tisztességes adózói magatartás szervesen beépül a vállalati kultúrába – de ezt nem lehet kizárólag a gazdasági szabályozók eszközeivel elérni. Itthon a háromszintű adózó minősítési rendszer a tisztességes adózói magatartást ösztönzi. Öröm, hogy a Siemens a „megbízható adózó” kategóriába tartozik.
Milyen tervei vannak a közeljövőben a Siemensnek Magyarországon? Milyen területeken terveznek fejlesztéseket?
Vállalatunk már több mint 125 éve jelen van Magyarországon, célunk, hogy a múlthoz hasonlóan a jövőben is jelentősen hozzájáruljunk az ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A Siemens számára kiemelt jelentőségű a digitalizáció, amely az automatizálás és a villamosítás mellett közép- és hosszú távon is vállalatunk növekedésének kulcsa. Minden digitalizálódik körülöttünk: nem csupán a mindennapi életünk, hanem a vállalatok is. A Siemens megoldásaival végigkísérhető egy termék teljes útja: olyan komplett megközelítést alkalmazunk, amely segítségével akár további 20-30 százalékkal is csökkenhet egy termék piacra jutási ideje. Komoly energiát fordítunk a k+f tevékenységre is; ennek jó példája az az elektromos meghajtású, magyar gyártású repülőgép, amelynek létrejöttében a magyar Siemens k+f-csapata jelentős szerepet játszott. A magyarországi Siemens-csoport az elmúlt hat évben organikusan nőtt: ma már több mint 2500 főt foglalkoztatunk. Bízom benne, hogy a növekedés a jövőben tovább folytatódik.
Dale A. Martin 1957-ben született az amerikai Pennsylvania államban.
A Wirtschaftsuniversität Wien menedzsment, szervezet és exportmarketing szakán diplomázott 1984-ben.
Szakmai karrierjét Bécsben, az AWT International Trade and Finance Corporationnél kezdte a magyar piacért felelős regionális vezetőként, majd ügyvezető helyettesként dolgozott a cég hongkongi kirendeltségén.
1991-ben csatlakozott a Siemens-hez. 1992-ben a Siemens Telefongyár Kft., később pedig – a korábbi megbízását megtartva – a Siemens Magyarország CFO-ja lett.
2000-től a Siemens Japán Healthcare üzletága, majd 2004- től a társaság szlovák leánycégének pénzügyi vezetője lett.
2010-től a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, 2013-tól a Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke