A barátság a NAV és az adózó viszonylatában nehezen értelmezhető, ez inkább partneri viszonyt jelent a két fél között. Az adóelkerülés, illetve az adórés mértékének további, akár 10 százalék alá történő csökkenéséhez az kell, hogy a NAV a lehető legjobban ki tudja használni a digitalizációban rejlő lehetőségeket – fogalmazott a SZAKmának adott interjújában a NAV vezetője.
Ön 2018. június 13. óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője. Az adózók mire számíthatnak, mit várhatnak az adóhivataltól?
– Felfogásom szerint az adóhivatalnak azért kell dolgoznia, hogy az adófizetőknek kevesebb adót kelljen befizetniük. Első hallásra ez paradoxonnak hat, de szó sincs ellentmondásról: ha a lehető legtöbb szereplő befizeti a törvény szerint fizetendő adót, akkor az államhoz a mainál nagyobb összeg folyik be. A több bevétel – sok más mellett – megalapozhatja az adók csökkentését. Ebből viszont az következik, hogy az adóhivatal messze nem elégedhet meg azzal, hogy megkeresi és megbünteti a szabályszegőket. Több kell. Ezt figyelembe véve vezetői időszakom alatt három fő szempontot tartok szem előtt a szervezet működésében. Arról nem mondhatunk le, hogy az adót beszedjük, rendszereinket ez ügyben tökéletesítenünk kell. De emelnünk kell a szolgáltatásaink színvonalát, egyúttal tennünk kell a hivatal és azon keresztül a gazdaság versenyképességéért is.
– Kezdjük a gazdaság versenyképességének növelésével. Hogyan és mit tud tenni a NAV?
– Az adót be kell szedni, ez nem vitás, de a hivatalnak nem az a küldetése, nem lehet az a küldetése, hogy vállalkozásokat tegyen tönkre, életutakat akasszon meg. A bűnügyi területen szerzett tapasztalataim alapján azt mondhatom: az adózók legnagyobb része jogkövető módon intézné adóügyeit, csak az ismeretek vagy a rutin hiánya miatt időnként elkövet kisebb szabályszegéseket. A NAV-nak az a dolga, hogy segítse, tájékoztassa azokat, akik betartanák a szabályokat, az enyhébb tévedéseknél pedig ne a büntetés legyen az első reakciója. Ez nem zárja ki, hogy aki szándékosan az adóelkerülésre, sőt, adócsalásra játszik, arra ne sújtanánk le a törvény teljes szigorával.
Versenyképes gondolkodásra van szükség. A szemléletmódbeli változásra ékes bizonyíték az úgynevezett mentorálás. A programban a NAV fél éven keresztül nyújt speciális, akár személyre szabott segítséget a kezdő vállalkozásoknak. A lehetőséggel az év eleje óta élhetnek az érintettek, és már több mint 75 ezer vállalkozás kapott tájékoztató levelet a NAV-tól. A vállalkozások versenyképességét segíti a végrehajtásban történt szemléletváltás is, az adósokat, már akit lehet, támogatja az adó megfizetésében. Az esedékesség után öt- napos türelmi időt biztosít a hivatal, és ha ez lejár, először figyelmeztető levelet küld, és csak akkor indul a végrehajtás, ha mindez hatástalannak bizonyul. Az adótartozások rendezésekor is partnerként közelítjük meg az egyes eseteket, ha lehetséges, fizetési könnyítést biztosítunk az érintetteknek.
– Egyre elterjedtebb szlogenné válik az „ügyfélbarát NAV” kifejezés. Mit gondol, mivel szolgált rá az adóhivatal erre címre?
– A barátság a NAV és az adózó viszonylatában nehezen értelmezhető, ez inkább partneri viszonyt jelent a két fél között. Az egyre bővülő szolgáltatási repertoár miatt inkább adózócentrikus hivatalként aposztrofálnám a NAV-ot. Az adózócentrikus hivatali hozzáállást igazolja a két éve indult úgynevezett e-Szja szolgáltatás sikere, amely az idén mintegy ötmillió magánszemélyt mentesített a legbonyolultabb adminisztrációs tehertől, a bevallás kitöltésének kötelezettségétől. Az eredmény önmagáért beszél: több mint hárommillió magánszemélynek érdemi lépés nélkül lett érvényes bevallása. Majd másfél millióan, azaz kétszer annyian küldték el az interneten szja-bevallásukat, mint tavaly. Ugyancsak megduplázódott a bevallási tervezetet módosítás nélkül elfogadók száma; 800 ezernél is többen jártak el így. Az e-Szja felületet az idén 3,3 milliószor keresték fel, ez duplája a tavalyi látogatottságnak, ezzel májusban valószínűleg az e-Szja felülete volt az egyik leglátogatottabb hazai honlap.
– A közeljövőben milyen újabb, adminisztrációcsökkentő szolgáltatásokra számíthatunk az adózócentrikus hivataltól?
– Jövőre válik teljessé a NAV szja-bevallási szolgáltatása, amikor már minden magánszemélynek az adóhivatal készíti el a bevallási tervezetet. A több mint 300 ezer egyéni vállalkozó a bevallás kiajánlásán túl még nyer három hónapot, bevallási határidejük ugyanis februárról kitolódik 2019. május 20-ra.
Jelentős adminisztrációcsökkentést értünk el a vámigazgatásban és a helyi iparűzésiadó-bevallások esetében is. A vámeljárások csaknem 100 százaléka elektronikus Magyarországon. A digitalizálásnak köszönhetően a papíralapú formanyomtatványok beszerzése és a vámhivatalokban történő személyes megjelenés szükségtelenné vált, a vám és az adó megfizetése is teljesen elektronikusan történik. Mindez hozzájárul az ügyfelek adminisztratív terheinek mérséklődéséhez, ami egyben költségcsökkenést és a vállalkozások versenyképességének javulását is eredményezi. A helyi iparűzésiadó-bevallás, sőt már az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás is benyújtható elektronikusan a NAV-hoz, nem kell postázni az önkormányzatokhoz, ezt a NAV elvégzi az adózók helyett. A szolgáltatás 2018-tól kiegészült az egyes önkormányzatok által alkalmazott adókulcsok beépítésével, így már ezt sem kell a vállalkozásoknak keresgélniük.
– A Világbank felmérése szerint Magyarországon évente átlagosan 277 órát kell adminisztrációval tölteni egy vállalkozásnak az adóügyek intézésekor. Tud-e az adóhivatal az adóadminisztráció drasztikus csökkentésében is segíteni?
– Éppúgy tud a vállalkozások esetében segíteni, ahogy azt a magánszemélyek esetében már megtette. A beküldött adatokból a hivatal készíti el az adóbevallást. Az e-Szja mintájára azt tervezzük, hogy 2021-ben a lehető legtöbb adóbevallást a NAV készítse el a vállalkozásoknak is. Óriási lépés lenne, ha a gazdasági szereplőknek például a jövedékiadó-bevalláson túl az áfabevallással sem kellene az idejüket tölteniük, hanem csak azt a dokumentumot kellene átnézniük, amelyet az adóhivatal előkészít a rendelkezésére álló adatokból. Ez például egy olyan szolgáltatás, amellyel nagyban megkönnyítjük a magyar cégvilág működését.
– A három szempont közül utoljára maradt az adóbeszedés, annak ellenére, hogy költségvetési szempontból valószínűleg ez a leglényegesebb kérdés, hiszen a NAV biztosítja az állami bevételek 94 százalékát. Ráadásul társadalmi elvárás, hogy a NAV iktassa ki az adócsalókat. Meg tud felelni az adóhivatal ennek az elvárásnak is?
– Kétségtelen tény, hogy ma sokkal szűkebb az adócsalók mozgástere, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Az elmúlt időszak feketegazdaság elleni kormányzati intézkedései miatt a bűnözői körök most kevesebb módszert alkalmazhatnak és sokkal könnyebben, sokkal rövidebb idő alatt lebukhatnak. A gazdaságfehérítésben jelentős szerepük van a NAV pénzügyi nyomozóinak, elég ha az eredmények közül csak az évi húsz-harminc bűnszervezet kiiktatását emelem ki, vagy az eredményes vagyon-visszaszerzési tevékenységet, amely európai szinten is példaértékűnek számít. A bűnözőktől ugyanis az illegális vagyon több mint felét szerzik vissza a magyar pénzügyi nyomozók.
Az eredményeket az Európai Bizottság tanulmánya is alátámasztja, amely évről évre méri az egyes tagállamok költségvetéséből kieső áfabevételek nagyságát, az úgynevezett adórést. A magyarországi adórés a 2012. évi 22 százalékról 9 százalékponttal csökkent 2016-ra, amivel elértük, hogy hazánkban csaknem feleakkora az adóelkerülés mértéke, mint a régió országaiban. Annak ellenére, hogy újabb gazdaságfehérítő csodafegyvert nem élesítettünk 2016-ban, az áfarés mégis két százalékpontot javult 2015-höz képest, vagyis majd 100 milliárd forinttal kevesebb volt az áfabevétel-kiesés. A 2015- ös 602,2 milliárdhoz képest 2016-ban 507,3 milliárdra apadt az államkasszából hiányzó összeg.
– A gazdaságfehérítő csodafegyverek választ adhatnak akár a digitális világ kihívásaira is?
– Az online gazdaságfehérítő eszközök beüzemelése óta radikálisan csökkent az adóelkerülés mértéke: 2014. szeptember 1-je óta kötelező az online kassza, 2017. január 1-én a kötelezettek köre bővült például a taxisokkal, autószerelőkkel, fitneszklubokkal. Jelenleg mintegy 210 ezer pénztárgépből érkezik naponta átlagosan 31 milliárd forintot meghaladó értékesítési adat, a 2018. évi forgalom szeptember végéig meghaladta a 8533 milliárd forintot. A pénztárgépadatok jelentős hatékonyságnövekedést eredményeztek az ellenőrzésre és támogató eljárásra történő kiválasztásban és a helyszíni ellenőrzések területén.
A gazdaságfehérítésben a következő mérföldkő 2015. március 1-je, az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) éles üzemkezdete. Az EKÁER-be több mint 23 millió bejelentés érkezett, ez alkalmas arra, hogy kockázatelemzéssel tendenciákat, adózói magatartásokat lehessen előre jelezni, így könnyebben tetten érhetők az áfacsalók. Eddig – az áruk fiktív utaztatásának azonnali kiszűrésére – mintegy 525 ezer járművet ellenőriztek a pénzügyőrök. A pozitív adózói visszajelzések mellett a több százmilliárd forintos adóbevétel-növekedés is szerepet játszhat abban, hogy bevezetésük óta folyamatos a nemzetközi érdeklődés az online gazdaságfehérítő eszközök iránt. A magyar EKÁER alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer már 2017. május 1-én hatályba lépett, és 2019-től a szlovák adóhivatal is alkalmazza az online közúti ellenőrzés új rendszerét.
– Ha ilyen eredményes az EKÁER és az online pénztárgép, akkor mi szükség volt az online számlaadatszolgáltatás bevezetésére? Tud-e annyi új lehetőséget nyújtani a hivatalnak, ami kompenzálja a vállalkozásoknál a bevezetéssel járó többletfeladatot?
– Valójában igen sokféle lehetőséget kínál. Először is azt, hogy – miként a szakmában mondják – valós időben megakadályozhassuk az adócsalásokat, vagyis menet közben beavatkozhassunk, megelőzve azt, hogy a bűnözői körök kárt okozzanak az államnak. A rendszer arra is módot ad, hogy azonosítsuk azokat a szereplőket, akik a jövőben válhatnak adócsalóvá. Felismerhetők ugyanis azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy vállalkozás rövidesen lekanyarodhat a jogszerűség útjáról. Árulkodó lehet például a hirtelen megugró forgalom, ha az nem köszön vissza a bevallásokban, miként a kereskedelmi partnerek gazdálkodási indok nélküli, feltűnően gyakori cserélgetése is kétséget ébreszthet. Ilyenkor megkeressük a jelenség mögötti gazdasági szereplőt, felajánljuk a segítségünket, egyúttal felhívjuk a figyelmét az adóelkerülés következményeire. De a rengeteg számlaadat nemcsak az ellenőrzést segítheti, hanem ezek elemzésével fejleszthetjük szolgáltatásainkat, a cégek számára modern nyilvántartási és lekérdezési lehetőségeket biztosítunk. Ráadásul az Online Számla rendszer azokat a vállalkozásokat is ösztönzi a digitalizációra, amelyek eddig korszerűtlen rendszereket alkalmaztak. Mindezek mellett ez a rendszer teremtheti meg annak a lehetőségét, hogy a vállalkozásoknak kiajánlhassuk az áfabevallás tervezetét.
– Vissza is kanyarodhatunk a kiindulópontunkhoz: hogyan lehet a gazdaságfehérítés az adócsökkentés egyik biztosítéka?
– A legbeszédesebbek azok a százmilliárdok, amelyek az elmúlt években folytak be az államkasszába azoktól a szereplőktől, amelyek korábban a fekete- vagy a szürkezónában működtek. Bármily furcsa, de még a NAV bűnüldözési tevékenysége is épp ezt a célt szolgálja, hiszen az egyik leglényegesebb feladata a pénzügyi nyomozóknak az, hogy a fertőzött kereskedelmi és egyéb piaci szektorokat megtisztítsa, kiszorítsa onnan a költségvetési bevételeket megcsapoló feketézőket. A helyükre legális piaci szereplők érkeznek, akik szabályosan bejelentik alkalmazottaikat, és ügyleteik után megfizetik a közterheket, és ez a korábbi gyakorlathoz képest pozitívan hat az államháztartás bevételi oldalára.
– A 2016-ban az adórés mértéke 13 százalék volt, lehet ezt csökkenteni?
Hogyne, kiváltképp, hogy 2018 júliu-sától már az online számlaadatok is rendelkezésre állnak. Ezekkel az adatokkal tovább lehet finomítani a kockázatelemzői munkát, és még pontosabban meg lehet határozni az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontrendszerét, amelynek a tisztességes adófizetők csak nyertesei lehetnek, hiszen náluk egyre kisebb az esélye a revíziónak. Az adóelkerülés, illetve az adórés mértékének további – akár 10 százalék alá történő – csökkenéséhez az kell, hogy a NAV a lehető legjobban ki tudja használni a digitalizációban rejlő lehetőségeket.