Adózócentrikus hivatal - INTERJÚ DR. SORS LÁSZLÓVAL

Ön 2018. június 13. óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője. Az adózók mire számíthatnak, mit várhatnak az adóhivataltól?

– Felfogásom szerint az adóhiva­talnak azért kell dolgoznia, hogy az adófizetőknek kevesebb adót kell­jen befizetniük. Első hallásra ez pa­radoxonnak hat, de szó sincs ellent­mondásról: ha a lehető legtöbb sze­replő befizeti a törvény szerint fi­zetendő adót, akkor az államhoz a mainál nagyobb összeg folyik be. A több bevétel – sok más mellett – megalapozhatja az adók csökkentését. Ebből viszont az következik, hogy az adóhivatal messze nem elégedhet meg azzal, hogy megkeresi és megbünteti a szabályszegőket. Több kell. Ezt fi­gyelembe véve vezetői időszakom alatt három fő szempontot tartok szem előtt a szervezet működésében. Arról nem mondhatunk le, hogy az adót beszed­jük, rendszereinket ez ügyben töké­letesítenünk kell. De emelnünk kell a szolgáltatásaink színvonalát, egyúttal tennünk kell a hivatal és azon keresz­tül a gazdaság versenyképességéért is.

– Kezdjük a gazdaság versenyké­pességének növelésével. Hogyan és mit tud tenni a NAV?

– Az adót be kell szedni, ez nem vi­tás, de a hivatalnak nem az a külde­tése, nem lehet az a küldetése, hogy vállalkozásokat tegyen tönkre, élet­utakat akasszon meg. A bűnügyi te­rületen szerzett tapasztalataim alap­ján azt mondhatom: az adózók legna­gyobb része jogkövető módon intézné adóügyeit, csak az ismeretek vagy a ru­tin hiánya miatt időnként elkövet ki­sebb szabályszegéseket. A NAV-nak az a dolga, hogy segítse, tájékoztassa azokat, akik betartanák a szabályo­kat, az enyhébb tévedéseknél pedig ne a büntetés legyen az első reakciója. Ez nem zárja ki, hogy aki szándéko­san az adóelkerülésre, sőt, adócsalásra játszik, arra ne sújtanánk le a törvény teljes szigorával.

Versenyképes gondolkodásra van szükség. A szemléletmódbeli válto­zásra ékes bizonyíték az úgynevezett mentorálás. A programban a NAV fél éven keresztül nyújt speciális, akár sze­mélyre szabott segítséget a kezdő vál­lalkozásoknak. A lehetőséggel az év eleje óta élhetnek az érintettek, és már több mint 75 ezer vállalkozás kapott tá­jékoztató levelet a NAV-tól. A vállalko­zások versenyképességét segíti a vég­rehajtásban történt szemléletváltás is, az adósokat, már akit lehet, támogatja az adó megfizetésében. Az esedékes­ség után öt- napos türelmi időt bizto­sít a hivatal, és ha ez lejár, először fi­gyelmeztető levelet küld, és csak ak­kor indul a végrehajtás, ha mindez ha­tástalannak bizonyul. Az adótartozá­sok rendezésekor is partnerként köze­lítjük meg az egyes eseteket, ha lehet­séges, fizetési könnyítést biztosítunk az érintetteknek.

– Egyre elterjedtebb szlogenné vá­lik az „ügyfélbarát NAV” kifejezés. Mit gondol, mivel szolgált rá az adó­hivatal erre címre?

– A barátság a NAV és az adózó vi­szonylatában nehezen értelmezhető, ez inkább partneri viszonyt jelent a két fél között. Az egyre bővülő szolgáltatási re­pertoár miatt inkább adózócentrikus hi­vatalként aposztrofálnám a NAV-ot. Az adózócentrikus hivatali hozzáállást iga­zolja a két éve indult úgynevezett e-Szja szolgáltatás sikere, amely az idén mint­egy ötmillió magánszemélyt mentesí­tett a legbonyolultabb adminisztrációs tehertől, a bevallás kitöltésének köte­lezettségétől. Az eredmény önmagáért beszél: több mint hárommillió magán­személynek érdemi lépés nélkül lett ér­vényes bevallása. Majd másfél millióan, azaz kétszer annyian küldték el az in­terneten szja-bevallásukat, mint tavaly. Ugyancsak megduplázódott a bevallási tervezetet módosítás nélkül elfogadók száma; 800 ezernél is többen jártak el így. Az e-Szja felületet az idén 3,3 mil­liószor keresték fel, ez duplája a tavalyi látogatottságnak, ezzel májusban való­színűleg az e-Szja felülete volt az egyik leglátogatottabb hazai honlap.

– A közeljövőben milyen újabb, ad­minisztrációcsökkentő szolgáltatá­sokra számíthatunk az adózócentrikus hivataltól?

– Jövőre válik teljessé a NAV szja-bevallási szolgáltatása, amikor már minden magánszemélynek az adóhi­vatal készíti el a bevallási tervezetet. A több mint 300 ezer egyéni vállal­kozó a bevallás kiajánlásán túl még nyer három hónapot, bevallási határ­idejük ugyanis februárról kitolódik 2019. május 20-ra.

Jelentős adminisztrációcsökkentést értünk el a vámigazgatásban és a he­lyi iparűzésiadó-bevallások esetében is. A vámeljárások csaknem 100 szá­zaléka elektronikus Magyarországon. A digitalizálásnak köszönhetően a papíralapú formanyomtatványok be­szerzése és a vámhivatalokban tör­ténő személyes megjelenés szükség­telenné vált, a vám és az adó megfi­zetése is teljesen elektronikusan tör­ténik. Mindez hozzájárul az ügyfelek adminisztratív terheinek mérséklő­déséhez, ami egyben költségcsökke­nést és a vállalkozások versenyképes­ségének javulását is eredményezi. A helyi iparűzésiadó-bevallás, sőt már az adóelőleg-kiegészítésről szóló be­vallás is benyújtható elektronikusan a NAV-hoz, nem kell postázni az önkor­mányzatokhoz, ezt a NAV elvégzi az adózók helyett. A szolgáltatás 2018-tól kiegészült az egyes önkormányza­tok által alkalmazott adókulcsok be­építésével, így már ezt sem kell a vál­lalkozásoknak keresgélniük.

– A Világbank felmérése szerint Magyarországon évente átlagosan 277 órát kell adminisztrációval töl­teni egy vállalkozásnak az adóügyek intézésekor. Tud-e az adóhivatal az adóadminisztráció drasztikus csök­kentésében is segíteni?

– Éppúgy tud a vállalkozások ese­tében segíteni, ahogy azt a magánsze­mélyek esetében már megtette. A be­küldött adatokból a hivatal készíti el az adóbevallást. Az e-Szja mintájára azt tervezzük, hogy 2021-ben a lehető legtöbb adóbevallást a NAV készítse el a vállalkozásoknak is. Óriási lépés lenne, ha a gazdasági szereplőknek például a jövedékiadó-bevalláson túl az áfabevallással sem kellene az ide­jüket tölteniük, hanem csak azt a do­kumentumot kellene átnézniük, ame­lyet az adóhivatal előkészít a rendel­kezésére álló adatokból. Ez például egy olyan szolgáltatás, amellyel nagy­ban megkönnyítjük a magyar cégvi­lág működését.

– A három szempont közül utol­jára maradt az adóbeszedés, annak ellenére, hogy költségvetési szem­pontból valószínűleg ez a leglénye­gesebb kérdés, hiszen a NAV bizto­sítja az állami bevételek 94 százalé­kát. Ráadásul társadalmi elvárás, hogy a NAV iktassa ki az adócsa­lókat. Meg tud felelni az adóhivatal ennek az elvárásnak is?

– Kétségtelen tény, hogy ma sokkal szűkebb az adócsalók mozgástere, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Az elmúlt időszak feketegazdaság elleni kormány­zati intézkedései miatt a bűnözői körök most kevesebb módszert alkalmazhat­nak és sokkal könnyebben, sokkal rö­videbb idő alatt lebukhatnak. A gazda­ságfehérítésben jelentős szerepük van a NAV pénzügyi nyomozóinak, elég ha az eredmények közül csak az évi húsz-harminc bűnszervezet kiiktatá­sát emelem ki, vagy az eredményes vagyon-visszaszerzési tevékenységet, amely európai szinten is példaértékű­nek számít. A bűnözőktől ugyanis az illegális vagyon több mint felét szerzik vissza a magyar pénzügyi nyomozók.

Az eredményeket az Európai Bizott­ság tanulmánya is alátámasztja, amely évről évre méri az egyes tagállamok költségvetéséből kieső áfabevételek nagyságát, az úgynevezett adórést. A magyarországi adórés a 2012. évi 22 százalékról 9 százalékponttal csökkent 2016-ra, amivel elértük, hogy hazánk­ban csaknem feleakkora az adóelke­rülés mértéke, mint a régió országai­ban. Annak ellenére, hogy újabb gaz­daságfehérítő csodafegyvert nem éle­sítettünk 2016-ban, az áfarés mégis két százalékpontot javult 2015-höz képest, vagyis majd 100 milliárd forinttal keve­sebb volt az áfabevétel-kiesés. A 2015- ös 602,2 milliárdhoz képest 2016-ban 507,3 milliárdra apadt az államkas­szából hiányzó összeg.

– A gazdaságfehérítő csodafegyve­rek választ adhatnak akár a digitá­lis világ kihívásaira is?

– Az online gazdaságfehérítő eszkö­zök beüzemelése óta radikálisan csök­kent az adóelkerülés mértéke: 2014. szeptember 1-je óta kötelező az online kassza, 2017. január 1-én a kötelezet­tek köre bővült például a taxisokkal, autószerelőkkel, fitneszklubokkal. Je­lenleg mintegy 210 ezer pénztárgépből érkezik naponta átlagosan 31 milliárd forintot meghaladó értékesítési adat, a 2018. évi forgalom szeptember vé­géig meghaladta a 8533 milliárd forin­tot. A pénztárgépadatok jelentős haté­konyságnövekedést eredményeztek az ellenőrzésre és támogató eljárásra tör­ténő kiválasztásban és a helyszíni el­lenőrzések területén.

A gazdaságfehérítésben a következő mérföldkő 2015. március 1-je, az Elekt­ronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) éles üzemkezdete. Az EKÁER-be több mint 23 millió bejelentés érkezett, ez alkalmas arra, hogy kockázatelemzéssel tendenciákat, adózói magatartásokat lehessen előre jelezni, így könnyebben tetten érhetők az áfacsalók. Eddig – az áruk fiktív utaztatásának azonnali kiszűrésére – mintegy 525 ezer járművet ellenőriz­tek a pénzügyőrök. A pozitív adózói visszajelzések mellett a több százmil­liárd forintos adóbevétel-növekedés is szerepet játszhat abban, hogy bevezeté­sük óta folyamatos a nemzetközi érdek­lődés az online gazdaságfehérítő esz­közök iránt. A magyar EKÁER alap­ján kidolgozott lengyel SENT rendszer már 2017. május 1-én hatályba lépett, és 2019-től a szlovák adóhivatal is al­kalmazza az online közúti ellenőrzés új rendszerét.

– Ha ilyen eredményes az EKÁER és az online pénztárgép, akkor mi szükség volt az online számlaadatszolgáltatás bevezetésére? Tud-e annyi új lehető­séget nyújtani a hivatalnak, ami kom­penzálja a vállalkozásoknál a beve­zetéssel járó többletfeladatot?

– Valójában igen sokféle lehetőséget kínál. Először is azt, hogy – miként a szakmában mondják – valós időben megakadályozhassuk az adócsaláso­kat, vagyis menet közben beavatkoz­hassunk, megelőzve azt, hogy a bűnö­zői körök kárt okozzanak az államnak. A rendszer arra is módot ad, hogy azo­nosítsuk azokat a szereplőket, akik a jövőben válhatnak adócsalóvá. Felis­merhetők ugyanis azok a jelek, ame­lyek arra utalnak, hogy egy vállalko­zás rövidesen lekanyarodhat a jogsze­rűség útjáról. Árulkodó lehet például a hirtelen megugró forgalom, ha az nem köszön vissza a bevallásokban, miként a kereskedelmi partnerek gazdálkodási indok nélküli, feltűnően gyakori cserél­getése is kétséget ébreszthet. Ilyenkor megkeressük a jelenség mögötti gaz­dasági szereplőt, felajánljuk a segítsé­günket, egyúttal felhívjuk a figyelmét az adóelkerülés következményeire. De a rengeteg számlaadat nemcsak az el­lenőrzést segítheti, hanem ezek elem­zésével fejleszthetjük szolgáltatása­inkat, a cégek számára modern nyil­vántartási és lekérdezési lehetősége­ket biztosítunk. Ráadásul az Online Számla rendszer azokat a vállalko­zásokat is ösztönzi a digitalizációra, amelyek eddig korszerűtlen rendsze­reket alkalmaztak. Mindezek mellett ez a rendszer teremtheti meg annak a lehetőségét, hogy a vállalkozásoknak kiajánlhassuk az áfabevallás tervezetét.

– Vissza is kanyarodhatunk a ki­indulópontunkhoz: hogyan lehet a gazdaságfehérítés az adócsökkentés egyik biztosítéka?

– A legbeszédesebbek azok a száz­milliárdok, amelyek az elmúlt években folytak be az államkasszába azoktól a szereplőktől, amelyek korábban a fe­kete- vagy a szürkezónában működ­tek. Bármily furcsa, de még a NAV bűnüldözési tevékenysége is épp ezt a célt szolgálja, hiszen az egyik leglé­nyegesebb feladata a pénzügyi nyomo­zóknak az, hogy a fertőzött kereske­delmi és egyéb piaci szektorokat meg­tisztítsa, kiszorítsa onnan a költségve­tési bevételeket megcsapoló feketéző­ket. A helyükre legális piaci szerep­lők érkeznek, akik szabályosan beje­lentik alkalmazottaikat, és ügyleteik után megfizetik a közterheket, és ez a korábbi gyakorlathoz képest pozitívan hat az államháztartás bevételi oldalára.

– A 2016-ban az adórés mértéke 13 százalék volt, lehet ezt csökkenteni?

Hogyne, kiváltképp, hogy 2018 júliu-sától már az online számlaadatok is rendelkezésre állnak. Ezekkel az ada­tokkal tovább lehet finomítani a kocká­zatelemzői munkát, és még pontosab­ban meg lehet határozni az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontrendsze­rét, amelynek a tisztességes adófize­tők csak nyertesei lehetnek, hiszen ná­luk egyre kisebb az esélye a revízió­nak. Az adóelkerülés, illetve az adó­rés mértékének további – akár 10 szá­zalék alá történő – csökkenéséhez az kell, hogy a NAV a lehető legjobban ki tudja használni a digitalizációban rejlő lehetőségeket.